Polgári ügyek
A másodfokú bíróság a tárgyalást berekesztette és a határozat kihirdetését elhalasztotta. A tárgyalás berekesztése és a határozat kihirdetése közötti időszakban a tanács egyik tagjának személye megváltozott, ennek ellenére a tanács elnöke kihirdette jogerős ítéletet, amelyet a megváltozott összetételű tanács írt alá.
A földtulajdonosok vadászati közössége olyan tartalmú működési szabályzatot fogadott el, amely szerint egyes kérdésekről – így a működési szabályzat módosításáról – a közgyűlés csak minősített, ¾- es szótöbbséggel hozhat határozatot.
A per 2010-ben indult házasság felbontása és járulékai tárgyában. A kiskorú gyermek elhelyezése mellett a felek az utolsó közös lakás használatában, a lakáshasználati jog ellenértékében, a használati díj jogalapjában és összegében is a bíróság döntését kérték.
Az elsőfokú eljárásban a felek számtalan ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az eljárás elhúzódása iránti kifogásokat, illetve a bíróság kizárása iránti kérelmeket terjesztettek elő.
A per 2006. február 28. napján indult, tárgya a házastársi közös vagyon megosztása. A felek az ingóságok elosztásában a per alatt megállapodtak, a felperes végleges keresetében az életközösség alatt vásárolt három ingatlan közös tulajdonának megszüntetését, továbbá a felek által alapított, bt. formában működő két patika vagyoni részesedésének megosztását kérte.
A Kúria a kiemelt jelentőségű ügyben a felek közötti jogvitában jogerős közbenső ítélettel megállapított szerződéstől való jogszerű elállás jogkövetkezményeinek levonásáról döntött. A felperesek kereseti kérelmükben az általuk nyújtott szolgáltatások visszatérítése iránti kérelmet terjesztettek elő, az alperes beszámítási kifogással élt különböző jogcímeken.
A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, amely elutasította a szabadalombitorlás megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indított keresetet. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok azon álláspontjával, mely szerint a perbeli szabadalom valamennyi igényponti jellemzője nem olvasható rá a kifogásolt termékre, ezért a szabadalombitorlás nem állapítható meg.
A peres felek között létrejött raktározási szerződésnek a jogvita elbírálása szempontjából releváns ügyleti feltétele szerint az alperest, mint raktározót abban az esetben is rendelkezési állási díj illette meg, amennyiben a megbízó felperes a szerződésben meghatározott raktározási kapacitást teljes mértékben nem vette igénybe. A jogügylet határozatlan időre jött létre és a felek kikötötték, hogy az minden év augusztusának 31. napjáig mondható fel, amely a következő év augusztusának 31. napjától kezdődő hatállyal váltja ki a jogviszony megszűnésének jogkövetkezményét.
A felperes és a II.r. alperes között 1998. május 26-án fővállalkozási szerződés jött létre a felperesi önkormányzat területén a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A fővállalkozói díjat átalánydíjként 1.113.027.776 forintban határozták meg, a teljesítési határidő 2002. június 30. volt. A II.r. alperes a szerződéskötést követő 30 napon belül a fővállalkozói díj 10 %-ának megfelelő összegű jólteljesítési bankgarancia nyújtására volt köteles azzal, hogy e kötelezettség teljesítésének elmulasztása a szerződést felbontja.
A Kúria a peres felek közötti tervezési szerződéses jogviszonyban a felperes által az I. r. alperes hibás teljesítésére alapított kártérítési igény elbírálása során a lefolytatott - elsősorban szakértői - bizonyítás terjedelmes iratanyagának értékelésével az alábbi megállapításokat tette:
A felperesek kereseti kérelmükben az alperesi köztestület 2014. február 21-én megtartott választói közgyűlésén meghozott valamennyi határozata megsemmisítését kérték.
A jogerős ítélet megsemmisítette a határozatokat. Egyrészt amiatt, hogy a kamara alkalmazottai közreműködtek a szavazatszámlálás során, másrészt arra tekintettel, hogy a választási bizottság elnökének valamint egyik tagjának hozzátartozója indult a választásokon és az adott tisztségre megválasztották, ami összeférhetetlen.