Polgári ügyek

A jogerős ítélet megállapította, hogy a polgármesteri hivatal I. rendű alperes és az önkormányzat II. rendű alperes megsértették a felperes jóhírnevét azzal, hogy 2010. évben az önkormányzat internetes oldalán a valóságot hamis színben feltüntetve, a felperes közszolgálati jogviszonyának jogellenes megszüntetésével kapcsolatos bírósági ítélet megállapításait nem közölték, ezzel az I. rendű alperes egyben a felperes munkához való személyiségi jogát is sértette. Megállapította, hogy az I. és II.

A perben nem álló Kft. hitelt vett fel az alperes pénzintézettől. A felperesek a Kft. tartozásának visszafizetéséért közjegyzői okiratba foglaltan készfizető kezességet vállaltak. A Kft. ellen indult felszámolási eljárásban az alperes bejelentette a hitelezői igényét, a felperesekkel pedig tárgyalást kezdeményezett a visszafizetésről, melynek során a felperesek részére előbb részletfizetést, majd halasztást engedélyezett. A Kft. felszámolása 2012. szeptember 13-án befejeződött, a Kft.-t törölték a cégjegyzékből. Az alperes 2013.

2009. szeptember 2-án az I. rendű alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre egy nagy értékű beruházás megvalósítására. A szerződés záradékában a vállalkozó (felperes), a megrendelő (I. rendű alperes) és a beruházó (II. rendű alperes) megállapodtak abban, hogy amennyiben a megrendelő vonatkozásában
a) csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás került jogerős elrendelésre,
b) fizetésképtelenné válik, vagy hitelezői csődegyezséget köt, vagy csődvédelmet kér,

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) előtt van folyamatban a nevezett egyesület közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételére irányuló eljárás. Az eljárásban a kérelmező, mint a magyarországi műsorterjesztő vállalkozások érdek-képviseletét ellátó civil szervezet ügyfél jogállásának megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet és indítványozta az egyesület közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vétele iránti kérelmének az elutasítását. A Hivatal végzésével a kérelmező ügyfél jogállásának megállapítására irányuló kérelmét elutasította.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság által 2018. április 10-én tárgyalt Pfv.VI.20.117/2018. számú ügyben a jogerős ítélet a magyar állampolgár alpereseket a német állampolgár felperes javára közel 700 millió forint és járulékai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a felperes megbízásából, az általa biztosított vételárból vásárolt mezőgazdasági földterületek értékesítésekor befolyt vételárat  kötelesek a felperesnek kiadni. Az erre irányuló megállapodásuk, az atipikus szerződéses konstrukció jogszabályba nem ütközött.

Az I. rendű felperes és az alperes közbeszerzési eljárás alapján egy iskolaépület felújítása és bővítése tárgyában kötöttek vállalkozási szerződéseket.

Az I. rendű felperes keresetében a szerződésekből eredő vállalkozói díj- és kártérítési igényei tekintetében kérte az alperes marasztalását, aki a perben beszámítási kifogást és viszontkeresetet is előterjesztett. Az I. rendű felperes a perindítás után a kereseti követeléseit a II. rendű felperesre engedményezte.

A jogerős ítélet elutasította a felperesek keresetét, amely a Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 339. § (1) bekezdése alapján bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 15.519.535.000 forint megfizetésére irányult.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a felperes (volt magas rangú rendőrtiszt) keresetét az ellene (is) folyamatban lévő büntető eljárásról szóló tudósítások kapcsán nagyobb részben elutasító jogerős részítéletet.

A felperes egy sportlétesítmény kivitelezésére kötött vállalkozási szerződésben vállalt munkálatok szünetelése idején felmerült állagmegóvási és őrzés-védelmi költségeinek megtérítését kérte. Keresetét az I. rendű – IX. rendű alperesekkel szemben úgy terjesztette elő, hogy elsődlegesen az I. rendű, míg a kereset vele szembeni alaptalansága esetén sorrendben a II. rendű, majd III. rendű és őket követő alperesek marasztalását kérte.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest marasztalta a kereset szerint. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az uniós jog helytelen alkalmazásával magánszemélynek okozott kárért a Magyar Állam csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett tartozik helyt állni. A fizetett szabadság lehetőségétől való megfosztás sérti a magánélethez fűződő személyiségi jogot

A Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.