Polgári ügyek
A peres felek informatikai rendszer fejlesztésére kötöttek alvállalkozási szerződést. Az alperes mint vállalkozó egyes teljesítési egységeinek (ún. mérföldköveknek) a teljesítését a felperesi megrendelő a szerződésnek megfelelően írásbeli teljesítési igazolásokkal leigazolta, azok díjait kifizette.
A felperes és az I. rendű alperes egy kohó felújításával összefüggő tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére vállalkozási szerződést, és ehhez kapcsolódóan tűzálló anyagokra vonatkozó szállítási szerződést kötöttek. A felperes a kivitelezési munkákra a II. rendű alperessel alvállalkozási szerződést kötött. Az I. rendű alperes még a kivitelezés előtt mind a vállalkozási szerződéstől, mind a szállítási szerződéstől elállt.
A peres felek 2000-től 2013-ig disztríbútori, majd díleri rendszerben álltak egymással jogviszonyban. A felperes különböző időpontokban megkötött szerződésekkel az alperes szolgáltatásainak közvetítésére, készülékek Magyarországon történő értékesítésére, illetve ügyleti képviseletre kapott megbízást az alperestől.
A peres felek közötti kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után a felperes jelezte az alperes részére, hogy kiegyenlítésre tart igényt.
Pfv.IV.21.912/2017/6.: Az I. rendű felperes keresetében 2.166.779.469 forint, a II. rendű felperes 1.315.374.213 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti álláspontjuk szerint a pénznyerő automaták üzemeltetéséhez kapcsolódó játékadó emelésére (adóemelés) és a pénznyerő automaták a 2012. október 10-i hatállyal kizárólag játékkaszinóban való üzemeltetésére való korlátozásra (tiltás) vonatkozó jogalkotással sérültek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 56. és 34. cikkeiben foglalt jogaik, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) határozatával elrendelte a kérelmezők javára oltalom alatt álló „SZŰZTEA” szóvédjegy törlését. Az elsőfokú bíróság végzésével az SZTNH határozatát megváltoztatta, és az ellenérdekű fél védjegytörlése iránti kérelmét elutasította, a másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az ellenérdekű fél felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria végzésével a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmezők megváltoztatási kérelmét elutasította.
A felek egy hitelintézet részvényeseiként szindikátusi szerződést kötöttek, amelyben az alperes vállalta, hogy a felperes részesedésszerzéséig terjedő időszakra rendezi a hitelintézet tőkehelyzetét, és amennyiben a meghatározott fordulónapra vonatkozóan elkészített közbenső mérleg alapján a hitelintézet saját tőkéje alacsonyabb a jegyzett tőkéjénél, tőkeemelést hajt végre. E kötelezettségének elmulasztása esetén – a teljesíteni elmulasztott tőkepótlás és a felperes részesedésének arányában meghatározott mértékű – kötbért kellett fizetnie a felperes részére.
A felperes bank - a korábban általa már felmondott és így megszűnt - deviza alapú kölcsönszerződésből eredő követelését érvényesítette a perben az adós alperesekkel szemben. Követelése összegszerűségét a 2014. évi XL. törvény (DH 2.tv.) szerinti felülvizsgált elszámolásra alapította. Jogi álláspontja szerint, mivel az alperesek az elszámolás ellen nem éltek panasszal, úgy kell tekinteni, hogy azt elfogadták, így az elszámolás a továbbiakban már nem vitatható (DH 2.tv. 18. § (5) bek.) az köti a perben eljáró bíróságokat is.
A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett internetes hírportálon a tüntetést biztosító rendőrök képmását hozzájárulásuk hiányában, felismerhető módon nyilvánosságra hozta, megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát.
Az alkotmányjogi panasz folytán eljárt Alkotmánybíróság a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatával (a továbbiakban: Abh1.) megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
Az alperesek önálló képviseleti joggal eljáró ügyvezetői voltak a felperesek jogelődjének, amely társasággal mezőgazdasági haszonbérleti szerződéseket kötöttek, majd szüntettek meg, azonban nem kérték a taggyűlés jóváhagyását. A haszonbérleti szerződések megkötése és megszüntetése tárgyában a felperesi jogelőd kft. képviseletében az I. rendű alperes járt el. Utóbb a felperesi jogelőd kft. a haszonbérleti szerződéseket jóváhagyta, ugyanakkor a haszonbérleti szerződések „felbontását" célzó szerződések jóváhagyását megtagadta.
A per 2007. július 18-án indult. A felperes keresetében a házastársi közös vagyont megosztó szerződés részleges érvénytelenségének megállapítását és a házastársi közös vagyon megosztását kérte. Az alperes ellenkérelmében a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereset elutasítását és a házastársi közös vagyon szerződés szerinti megosztását kérte.
Az elsőfokú bíróság részítéletével a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet elutasította, a döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta, a Kúria pedig hatályában fenntartotta.