2009. szeptember 2-án az I. rendű alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre egy nagy értékű beruházás megvalósítására. A szerződés záradékában a vállalkozó (felperes), a megrendelő (I. rendű alperes) és a beruházó (II. rendű alperes) megállapodtak abban, hogy amennyiben a megrendelő vonatkozásában
a) csőd-, végelszámolási vagy felszámolási eljárás került jogerős elrendelésre,
b) fizetésképtelenné válik, vagy hitelezői csődegyezséget köt, vagy csődvédelmet kér,
c) vagy bármely hasonló hatással járó esemény vagy eljárás következik be,
d) vagy egyéb ok miatt képtelen arra, hogy a jelen szerződésben rögzített kötelezettségeit teljesítse, vagy ezen kötelezettségeit tartósan és ismétlődően nem teljesíti, úgy a II. rendű alperes mint beruházó a szerződésbe megrendelői jogi pozícióba kötelezően belép.
A felperes részére a vállalkozói díj és különböző egyéb díjak, költségek csak részben kerültek kiegyenlítésre. A felek között több vitás elszámolási kérdés keletkezett, többek között az azóta működő létesítmény átadás-átvételével, az ehhez köthető határidőkkel és fizetési kötelezettségekkel összefüggésben.
A felperes több jogcímen érvényesített (főként vállalkozói díj és pótmunkadíj iránt) nagy összegű követelést az alperesekkel szemben. A II. rendű alperes marasztalását a szerződés záradéka alapján kérte.
Az I. rendű és a II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte és a felperessel szemben több beszámítási kifogást, és az I. rendű alperes több viszontkereseti kérelmet is előterjesztett.
Az elsőfokú bíróság kötelezte az alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 3.544.304.682 Ft tőkét és annak 2012. április 3-tól a kifizetésig a mindenkori jegybanki alapkamat 6%-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, továbbá 57.547.942 Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rögzítette, hogy a II. rendű alperessel szemben végrehajtás akkor és annyiban indítható, amennyiben az I. rendű alperes ellen csőd-, végelszámolási, vagy felszámolási eljárás jogerős elrendelésére kerül sor, vagy fizetésképtelenné válik, vagy hitelezői csődegyezséget köt, vagy csődvédelmet kér, vagy egyéb okból vagyona a megítélt követelést nem fedezi. Az I. rendű alperesnek a kötbér megfizetésére és a teljesítési/jótállási garancia átadására vonatkozó viszontkeresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a II. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította; az I. rendű alperest terhelő marasztalás tőke összegét 3.938.905.445 Ft-ra, perköltségben marasztalásának összegét 41.874.000 Ft + áfa ügyvédi munkadíjra és 11.319.886 Ft egyéb perköltségre felemelte. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 41.874.000 Ft+ áfa elsőfokú perköltséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az állam javára 2.500.000 Ft le nem rótt fellebbezési illeték, és a II. rendű alperes javára 20.937.000 Ft + áfa másodfokú perköltség megfizetésére. Kötelezte az I. rendű alperest a felperes javára 41.970.000 Ft + áfa ügyvédi munkadíjból és 2.325.000 Ft illetékből álló másodfokú részköltség megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, az I. rendű alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
A Kúria a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának a szerződési záradékban szereplő kikötést kellett értelmeznie. A Kúria helyesnek ítélte a másodfokú bíróság azon jogértelmezését, hogy a kikötött feltételek bekövetkezésének hiányában a II. rendű alperes fizetési kötelezettsége nem áll be, ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta.
Budapest, 2018. április 13.
A Kúria Sajtótitkársága