Polgári ügyek
Az uniós jog helytelen alkalmazásával magánszemélynek okozott kárért a Magyar Állam csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett tartozik helyt állni. A fizetett szabadság lehetőségétől való megfosztás sérti a magánélethez fűződő személyiségi jogot
A Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.
A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a 4.500.000 forint nem vagyoni kár megtérítése iránt előterjesztett keresetet elutasító jogerős ítéletet. A Kúria a jogerős ítéletben elfoglalt állásponttal egyetértve kifejtette, hogy a jogalkotás nem minősül a közhatalom gyakorlása során végzett szervező, intézkedő tevékenységnek, így a jogalkotásért fennálló felelősségre a Ptk. 349. §-a nem alkalmazható, és a perbeli esetben polgári jogi kárkötelmet keletkeztető diszfunkcionális jogalkotás sem volt megállapítható.
A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a keresetet elutasító jogerős ítéletet. A felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság a Ptk. 208. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel a Kft. és az alperes között 2007. május 31-én létrejött és 2009 februárjában meghosszabbított határidejű előszerződésre, hozza létre a felperes és az alperes között a perbeli mű megfilmesítése tárgyában a szerződést, tekintettel arra, hogy a felperes a Kft-vel 2011.
Kártérítési igények esetén a károsultnak kell bizonyítania a kártérítési felelősség szükségképpeni feltételeit.
A felperes többször módosított keresetében bűncselekménnyel okozott kár jogcímén kérte az I. rendű és a II. rendű alperesek kártérítés megfizetésére való kötelezését.
A felperes kereseti kérelmét arra alapította, hogy a (jelen perben nem álló) korábbi munkavállalója tettesi minősége mellett az alperesek felelősségét bűnsegédként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt büntetőbíróság jogerősen megállapította.
Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20502/2017 számú egyedi ügyéről. A Kúria a mai napon hatályában fenntartotta a felperes, mohácsi polgármester által egy helyi húsipari vállalkozóval szemben kezdeményezett személyiségi jogi perben korábban született jogerős ítéletet.
A 2009-ben, eredetileg élettársi közös vagyon megosztása iránt indult perben a peres felek az 1995 decemberében kötött adásvételi szerződést követően az adásvétel tárgyának megváltozott ingatlannyilvántartási adatai miatt egymással szemben több peres eljárást indítottak, közöttük birtokvédelmi, szerződés érvénytelensége, illetve ráépítés iránti pert, a jogvita végleges rendezése azonban a jelen perben vált lehetővé. A döntéshez a Kúriának be kellett szereznie az előzményi perek iratait, mert azok ismerete nélkül nem volt lehetséges a jogvita teljes körű lezárása.
A perújító felperes az alapperben újítási és találmányi díj iránti igényt érvényesített a volt munkáltatójával, a perújított alperessel szemben. A keresetét – egyebek mellett – arra alapította, hogy újításainak és szolgálati találmányainak hasznosítását a perújított alperes egy külföldi székhelyű társaság előnyös piaci helyzetének fenntartása érdekében mellőzte, és engedélyezte a találmányoknak e társaság általi hasznosítását.
Tájékoztató a Pfv.V.22.663/2017/9. számú egyedi ügyben. A felperes mint disztribútor és az alperes mint eladó között 2013 februárjában kizárólagos disztribúciós szerződés jött létre, amelynek értelmében Spanyolország és Portugália területén a felperes kizárólagosan volt jogosult értékesíteni az alperes által gyártott kegyeleti termékeket, koporsókat. A szerződést a felek öt év határozott időtartamra kötötték azzal, hogy annak hatályba lépése az első megrendelés napján történik.
A II. rendű és III. rendű felperesek az adózók személyi jövedelemadójának 1%-os felajánlását célzó gyűjtő kampány szerveztek, ehhez reklám kiadványt készíttettek. A reklám kampány teljes körű lebonyolításával a II. rendű felperes az I. rendű felperes bízta meg. E kampány keretében kötött az I. rendű felperes az alperessel címzetlen reklám kiadványok terjesztésére vonatkozó vállalkozási szerződést.
A házastárs peres felek házassági vagyonjogi szerződése szerint a különvagyoni illetőségeik a mindenkori ingatlan-nyilvántartási bejegyzéseknek megfelelően alakulnak. Az életközösség fennállása alatt ezt követően megkötött csereszerződést a felperes feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással támadta meg és kérte a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közti feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölését.