A perben nem álló Kft. hitelt vett fel az alperes pénzintézettől. A felperesek a Kft. tartozásának visszafizetéséért közjegyzői okiratba foglaltan készfizető kezességet vállaltak. A Kft. ellen indult felszámolási eljárásban az alperes bejelentette a hitelezői igényét, a felperesekkel pedig tárgyalást kezdeményezett a visszafizetésről, melynek során a felperesek részére előbb részletfizetést, majd halasztást engedélyezett. A Kft. felszámolása 2012. szeptember 13-án befejeződött, a Kft.-t törölték a cégjegyzékből. Az alperes 2013. szeptember 19-én előterjesztett kérelmére a közjegyzői okirat záradékolásával végrehajtás indult a felperesek ellen.
A felperesek arra alapítottan kérték az ellenük indult végrehajtások megszüntetését, hogy az alperes a Kft. elleni felszámolási eljárás befejeződése előtt nem indított ellenük pert, a Kft.-vel szemben bekövetkezett jogvesztés hatására pedig készfizető kezesi kötelezettségük megszűnt.
A Kúria hatályában fenntartotta a keresetet elutasító jogerős ítéletet. Döntését azzal indokolta, hogy közjegyzői okiratba foglalt követelés esetén a jogosult (a jelen per alperese) az okirat záradékolása útján érvényre juttathatja az igényét, nem kell pert indítania a készfizető kezesek marasztalására. Az alperes a Kft. ellen indult felszámolási eljárásban nem léphetett fel követeléssel a felperesekkel szemben, és kifejtette: a részletfizetés vagy halasztás a főkötelezettel szemben időközben bekövetkezett jogvesztés esetén sem mentesíti a készfizető kezest az őt terhelő helytállási kötelezettség alól. Ha a jogosult (az alperes) és a készfizető kezesek (a felperesek) részletfizetésben vagy halasztásban állapodtak meg és a részletfizetés vagy a halasztás a főadós felszámolását követő időpontban jár le, nem a jogosult hibája miatt válik behajthatatlanná a követelés, ezért a készfizető kezesek a régi Ptk.276.§ (2) bekezdése alapján nem mentesültek a helytállási kötelezettségük alól.
Budapest, 2018. április 18.
A Kúria Sajtótitkársága