Közigazgatási ügyek

A hatóságnak – törvényben meghatározott feltételekkel - lehetősége van döntése módosítására. Az Art. 135.§-a tartalmazza a határozat módosításának szabályait. Az /1/ bekezdésben foglaltak szerint a bíróság által el nem bírált határozatát módosíthatja a hatóság, amelyre sor kerülhet a per folyamata alatt is, amennyiben az adózó a döntés bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezte. Az alperes kettő alkalommal módosította határozatát az elsőfokú peres eljárás alatt.

A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény /a továbbiakban: Art./ 97.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani.

Az adóigazgatási eljárásban adott meghatalmazásnak az egyes eljárási szakaszokhoz kapcsolódó hatályát az Art. szabályai szerint kell meghatározni.

Az adóhatóság a felperesnél személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le. Az elsőfokú határozatot a felperes képviselője-, a másodfokút a felperes részére kézbesítették.

A felperes mind eljárásjogi, mind anyagi jogi hivatkozásokkal kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

A Kúria jogkérdésben csak akkor tud érdemi felülvizsgálatot végezni, ha az elsőfokú bíróság eljárását, ideértve a határozathozatalt is, az erre irányadó szabályok szerint folytatja le, hozza meg, mert a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem kerülhet sor bizonyítás felvételére, a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésre.
A Kúria hatályon kívül helyezte a keresetnek helyt adó, érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas jogerős ítéletet, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, amelyre a következő iránymutatást adta:

Az első fokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatait, és az első fokú adóhatóságokat új eljárásra kötelezte.  Jogerős ítéletének indokolása szerint az alperes a méltányos eljárásra vonatkozó alapelvet megsértve állapította meg, hogy a felperes nem tette adókötelessé az ingatlan bérbeadást, és tévesen minősítette bérleti szerződésnek a gyógyszertárak üzemeltetésére, működtetésére vonatkozó megállapodásokat.

Az elsőfokú bíróság előtt elismert adókötelezettség a felülvizsgálati eljárásban nem vitatható. A csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek a felülvizsgálati kérelem vitatásaihoz kell kapcsolódnia.

Érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan az az ítélet, melyben a bíróság több rendelkezésére álló lényeges bizonyítékot nem értékelt

A kifizetőt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás – fizetési kötelezettség terheli a belföldi magánszemélynek juttatott jövedelem után. Ilyen jövedelemnek minősül az értékpapír formában megszerzett jövedelem is.

A felperes állattartó telepek korszerűsítéséhez támogatási kérelmet terjesztett elő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságánál. A hatóság a támogatási kérelemnek helyt adott és 33.649.785 forint nettó kiadásra jutó maximális támogatási összeget állapított meg.

A Kúria megállapította, hogy amennyiben az önkormányzat olyan rendeletet hirdet ki, amely nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést, úgy e rendelet közjogilag érvénytelen, ami a rendeletnek a kihirdetése napjára történő visszamenőleges megsemmisítését eredményezi.