Közigazgatási ügyek

A keresetlevélnek a Pp. 130. §-a alapján való elutasítása esetén a keresetlevél beadásának jogi hatályai nem maradnak fenn, ha azt a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt nem szabályszerűen nyújtja be.

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában kötelezte adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában kötelezte a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolás szerint a felperes részéről befogadott számlák nem tekinthetők hiteles bizonylatnak, ezért az azokban szereplő általános forgalmi adó nem vonható le.

A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal.

A felperes eljárási és anyagi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte a közigazgatási adóhatározat bíróság általi felülvizsgálatát.
Felülvizsgálati kérelmében (egyebek mellett) sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság az ingatlanértékesítés körében olyan jogszabályhelyekre (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény - a továbbiakban: Szja tv.) 49/B.§, 49/C.§) alapította a döntését, amelyekre a hatóság határozatában utalást sem tett, és miután nem volt egyéni vállalkozó, adózására nem is voltak alkalmazhatóak.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ (2) bekezdés, 275.§ (2) bekezdés, BH2002. 490., KGD2002. 262./.

Az adóelőny érvényesíthetősége akkor kizárt, ha a jogügylet célja vagy kizárólagosan (csak) az adóelőny elérése, vagy ha az adóelőny elérése uralja a jogügyletet.

A Kúria megismételt kisajátítási eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben rámutatott, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 109. § (4) bekezdése alapján az I. rendű alperest a jogerős ítéletben foglalt döntés és indokolás kötötte, az I.

A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal.

Versenyjogilag tiltott a közbeszerzési pályázaton induló vállalkozások közötti kapcsolatfelvétel, amely azt célozza, hogy a kiírt tendereken, azt egymás között felosztva, a pályázók az egyes pályázatokon a saját, illetve a versenytársuk nyerését biztosítsák. Versenykorlátozó magatartásnak minősül és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdésébe, (2) bekezdés d) pontjába ütközik a pályázati tételek kapcsán a pályázóknak egymás között a piac felosztására tanúsított megállapodása.

Budapest, 2016. május 4.

A felperes és az A.Kft. között rendszeres, több területet is felölelő szerződéses kapcsolat állt fenn.