Közigazgatási ügyek

A Kúria a Kfv.II.37.706/2015/10. számú ítéletében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 4. § (3) bekezdésének értelmezéséről döntött. A Kstv. 4. § (3) bekezdése szerint, ha a közérdekű célnak a kisajátítandó ingatlanon történő megvalósítására építési engedélyt adtak ki, a kisajátítási hatóság a 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt csak akkor vizsgálja, hogy ha az ügyfél valószínűsíti, hogy a közérdekű cél más ingatlanon is megvalósítható, és hogy a más ingatlanon történő megvalósítás a tulajdon kisebb sérelmével járna. A Kstv. 4.

A költségelszámolás körében is irányadó a valódiság elve. Az adóhatóság a szerződéseket tartalmuknak megfelelően adójogi szempontból jogosult minősíteni

A gyógyszer kiskereskedelem fő tevékenységi körű felperes 2012. III. negyedévében egy német cégnek injekciót adott el általános forgalmi adó (áfa) mentesen. Az értékesített gyógyszer vényköteles, vény nélkül csak orvosi igazolvány vagy gyógyszerész igazolvány alapján adható ki egy havi adag orvos, illetve gyógyszerész részére.

A Kúria a 2016. április 13-án meghozott ítéletével döntött arról, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 50. § (2) bekezdése értelmében elfogadó nyilatkozat esetében az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződésbe a haszonbérlő helyébe a haszonbérbeadóval történő közlés napján csak abban az esetben lép be, ha az Fftv. 49. § (5) bekezdése és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:67.

Az NFA tv. erdőterület haszonbérbe adására vonatkozó rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az erdőrészletben az állam rendelkezik tulajdoni hányaddal és az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nyilvános pályázatot ír ki a haszonbérbeadásra.

A Kúria 2016. április 6-án Kfv.II.37.672/2015. számon tárgyalt versenyügyben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)  11.§ (1) bekezdését, (2) bekezdés a) és d) pontját, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikkét, különösen annak (1) bekezdés a) és c) pontját sértő, egységes, folyamatos, komplex jogsértést vizsgált.

Elvi kérdésként állást foglalt az alábbiakban:

A felperes részesedések megvásárlásával vált több külföldi vállalkozás tulajdonosává.

A Kúria a Kfv.II.37.654/2015/4. számú ítéletében kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) 126. § rendelkezése értelmében a bírósági és az adóhatósági végrehajtó megkeresése nem minősül hatósági határozatnak, az Inytv. vhr. 29. §-ában és 126. §-ban foglalt rendelkezések összevetésével, ezért a megkeresés alapján eszközölt végrehajtási jogok bejegyzése a per kimenetelétől függő hatályú.

Budapest, 2016. március 29.

A közigazgatási perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait: az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Pp. XX. fejezetében foglalt eltérésekkel (Pp. 324.§ /1/ bekezdés). A Pp. 3.§-ának /3/ bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli.

A felperes kereshetőségi jogát a konkrét jogszabálysértéshez kapcsolódóan kell vizsgálni a szanálási törvényen alapuló közigazgatási határozat esetén is.

A szanálási feladatkörében eljáró alperes határozatában a Bank, mint átadó és az alperesi beavatkozó, mint átvevő között létrejött nyilatkozatban foglalt feltételekkel és tartalommal közöttük a szerződést létrehozta és elrendelte annak teljesítését.