A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. törvény /a továbbiakban: Art./ 97.§-ának /4/-/5/ bekezdései tartalmazzák, amelyek szerint az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértői vélemény, az adózó, képviselője, alkalmazottja, illetőleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat. A nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető /Art. 97.§ /6/ bekezdés/.
Az ellenőrzés felperesnél alkalmazott fajtájánál (bevallások utólagos ellenőrzése, Art. 106.§-ának /1/ bekezdés) is az adóhatóság volt köteles tisztázni és bizonyítani a tényállást.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 227.§-ának /1/ bekezdése szerint amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van. A jogerő, a bíróságnak az általa hozott határozathoz való kötöttségén túlmutató fogalom, amely alaki értelemben azt jelenti, hogy az adott döntés fellebbezéssel nem támadható. Az alaki jogerős határozatok közül az ítélethez anyagi jogerő hatás is fűződik.
A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja a Pp. 229.§-ának anyagi jogerőt szabályozó /1/ bekezdése alapján, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Az anyagi jogerő tehát azt jelenti, hogy az anyagi jogerős határozathoz mind a bíróság, más hatóság, mind a felek kötve vannak, ítélt dolog (res iudicata) keletkezik. Az anyagi jogerő fennálltát a bíróságnak hivatalból figyelembe kell vennie.
A Pest Megyei Bíróság alaki és anyagi jogerős ítélete szerint az adóhatóság az Art. 97.§ /4/ bekezdésében foglaltakkal ellentétben nem tisztázta a tényállást, bizonyítatlan megállapításai jogszerű döntés alapjául nem szolgálhattak. Az Art. 140.§ /2/ bekezdése szerint az adóhatóság a bíróság által elrendelt új eljárásban kizárólag az új eljárás elrendelésére okot adó körülményeket, illetőleg az ezekkel összefüggő tényállási elemeket vizsgálhatja. A Pest Megyei Bíróság e jogszabályhelyben foglaltaknak megfelelően részletesen meghatározta, hogy milyen bizonyítási eljárás lefolytatása, és bizonyítékok beszerzése esetén kerülhet az alperes jogszerűen abba a helyzetbe, hogy döntésében bizonyított, így megalapozott adójogi jogkövetkezményeket vonjon le.
Az új eljárásban az adóhatóság folytatott bizonyítási eljárást, a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelésével meghozta határozatait, amelyek felülvizsgálata iránti közigazgatási perben azonban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy további, új és releváns bizonyítékot a megismételt eljárásban nem szerzett be: a felperes (együttműködési kötelezettségét megsértve) okiratokat nem szolgáltatott, a Kft.-k nem voltak elérhetők, a Zrt.-nél folytatott vizsgálat pedig új bizonyítékokat nem eredményezett.
A megismételt eljárás után az adóhatóság új és releváns bizonyítékok nélkül, ugyanazoknak a bizonyítékoknak a birtokában, ugyanabban a tény- és joghelyzetben van, mint amelyet a Pest Megyei Bíróság alaki és anyagi jogerős ítéletében megállapított: a tényállása bizonyítatlan, amely jogszerű érdemi döntés alapjául nem szolgálhat.
A Kúria megállapította: mivel a Pest Megyei Bíróság alaki és anyagi jogerős ítéletében azért helyezte hatályon kívül az adóhatározatokat, mert az adóhatóság nem bizonyította a tényállást, és megállapításait a meglévő bizonyítékok nem igazolták, majd az adóhatóság az új eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként új és releváns bizonyítékokat nem szerzett be, azaz a megismételt eljárás során meghozott határozata változatlanul ugyanazon a tényálláson, illetve bizonyítékokon alapult, amelyekről a Pest Megyei Bíróság alaki és anyagi jogerős ítélete már megállapította, hogy tisztázatlan, illetve a megállapításokat nem igazolta, az elsőfokú bíróságnak – meghozott helyes döntésével – az adóhatározatokat ismételten hatályon kívül kellett helyeznie.
A perben nem merült fel adat olyan bizonyítási eljárásra vonatkozóan, amit az adóhatóság elmulasztott volna lefolytatni, avagy még el tudna végezni, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan nem kötelezte az adóhatóságot új eljárásra.
Az adóhatározatok bíróság általi hatályon kívül helyezésére az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértés miatt került sor, ezért az elsőfokú bíróságnak (a csak tisztázott és bizonyított tényállásra vonatkoztatható) anyagi jogi okfejtéseit a Kúria mellőzte.
Budapest, 2015. december 14.
A Kúria Sajtótitkársága