Büntető ügyek

Az elsőfokú bíróság  az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletében [Btk. 288. §], és ezért őt ötszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg;- a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bekezdés a) pont], és ezért őt ötszáznegyven napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg.

A terheltek a II. világháborúban 1942 őszén az akkori Szovjetunió (ma: Ukrajna) területén Lemberg (ma: Lvov) városában a megszálló magyar hadsereg katonái voltak. Az 1950-ben lefolytatott büntetőeljárásban mind az első- mind a másodfokú bíróság azt rótta a terhükre, hogy a megszállott területen élő zsidó lakosság tehetősebb tagjainak azt ígérték, miszerint anyagi ellenszolgáltatás fejében Magyarországra csempészik őket, ahol biztonságban élhetnek.

A Kúria a közösség tagja elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt fk. R. József és társai ügyében a Fővárosi Főügyészség által – a terheltek terhére - benyújtott felülvizsgálati indítvány folytán nyilvános ülést tartott 2013. február 7. napján.

A városi bíróság a terheltet bűnösnek mondta ki foglakozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [Btk. 171. § (1) bekezdés], és ezért őt önálló mellékbüntetésként az orvosi foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélte, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

A megyei bíróság az orvosi foglalkozástól eltiltást 2 év tartamúra enyhítette, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A Kúria a több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt M. R. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. r. terhelt és védője által, a XV. r. terhelt védője útján, a XVI. r. terhelt védője útján, a XVII. r. terhelt védője útján, a XIX. r. terhelt által, a XXI. r. terhelt védője által, a  XXV. r. terhelt által és a  XXVII. r. terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány folytán nyilvános ülést tartott 2013. január 31. és február 24. napján.

A városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta és a terhelttel szemben 52.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

A kúria a 2012. május 22. napján kelt ítéletével a terheltet a Btk. 290. § (5) bekezdése szerinti bűncselekmény vádja alól felmentette. Indokai a következők:

A Kúria a perújítási ügyben a Fővárosi Ítélőtábla végzését tanácsülésen eljárva hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát, mint az alapügyben eljárt másodfokú bíróságot perújítási eljárás lefolytatására utasította.

Vesztegetés bűntette miatt K. Cs. II. rendű terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Kúria a 2012. március 6-án meghozott végzésével a jogerős ítéletet helybenhagyta.

A bűncselekmény 2000. évben történt. Az alapügyben először 2007-ben hozott az elsőfokú bíróság ítéletet, ezt két hatályon kívül helyezés követte, majd az elsőfokú bíróság 2010. áprilisban, a másodfokú bíróság pedig 2011. szeptemberben határozott.

Az alapügyben eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság és Fővárosi Törvényszék B. Gy. I. rendű terheltet társtettesként elkövetett rongálás bűntette miatt jogerősen 200.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A jogerős ítélete ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.