A városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta és a terhelttel szemben 52.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt ittas állapotban a községi szórakozóhelyen szóváltásba keveredett az ott tartózkodókkal, majd azt elhagyva az utcán két hirdetőtáblát, valamint egy fapadot megrongált oly módon, hogy abba beleütött, majd belerúgott. A rongálással 52.000.- forint kárt okozott, amely nem térült meg.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség által a terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján eljárva a Kúria megállapította, hogy a terhelttel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértő intézkedés alkalmazására került sor.
A vagyonelkobzás tárgy a vagyon, aminek a fogalmát sem a Btk., sem a Ptk. nem határozza meg. Az 1/2008. számú BJE határozat indokolásának 4. pontja szerint a vagyonelkobzás célja alapvetően az, hogy az elkövető eredeti – a bűncselekmény elkövetése előtti – vagyoni állapotot állítsa vissza. Ez abból a jogalkotói szándékból eredeztethető, hogy a bűncselekmények ne képezzék sem gazdagodás, sem pedig újabb bűncselekmények elkövetésének anyagi alapját. A jogegységi határozat indokolása szerint a köznapi értelemben vagyonon a természetes vagy jogi személy, gazdasági társaság tulajdonában lévő anyagi javak és a velük kapcsolatos jogok összességét értjük.
A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon az elkövető vagyonában vagyonnövekményt eredményez, és az intézkedés alkalmazása e növekmény elvonására szolgál. Tekintve, hogy a rongálás elkövetése során vagyon növekmény a vádlottnál nem következett be, ily módon a vagyonelkobzás alkalmazásának a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétele nem állt fenn. Figyelemmel továbbá arra, hogy a vagyonelkobzás alkalmazásának egyéb oka sem állapítható meg, ezért annak alkalmazására törvénysértően került sor.
Mindezek alapján a Kúria a városi bíróság ítéletét a Be. 427. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatta és a terhelttel szemben 52.000.- forint erejéig terjedő vagyonelkobzást mellőzte.
Budapest, 2013. január 30.
Kúria Sajtótitkársága