Büntető ügyek
I. A városi bíróság a 2013. február 25. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet felmentette az ellene közúti veszélyeztetés bűntette [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 186. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól, továbbá rendelkezett arról, hogy a felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
A meg nem fizetett pénzbírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránt az elkövető ellen indult szabálysértési eljárás lefolytatására a M-i Járásbíróságot jelölte ki.
Az elkövetőt a M. Városi Bíróság jogerős határozatával garázdaság és rendzavarás szabálytérése miatt halmazati büntetésül 30000 forint pénzbírsággal sújtotta.
A M. Városi Bíróság végzését, annak végrehajtása céljából megküldte a Megyei Kormányhivatal M. Járási Hivatala, mint első fokú szabálysértési hatóság részére.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kerületi Rendőrkapitánysága a 2014. március 5. napján jogerőre emelkedett helyszíni bírságolási nyomtatványon az elkövetővel szemben szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés [szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 184. § (1) bekezdés] miatt 15.000 forint helyszíni bírságot szabott ki.
A terheltet az eljárt bíróságok lopás bűntette [Btk. 370. §-a (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pontja, (4) bekezdés b) pontja] miatt egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélték. Megállapították, hogy szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének eltöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A T. Törvényszék elsőfokú és az F. Ítélőtábla másodfokú ítélete 49 vádlottat érintett, közülük 46 vádlottal szemben az ítélet első- vagy másodfokon jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárásban az I., II. és III. r. vádlottak voltak érintettek.
A terheltet az elsőfokú bíróság szemérem elleni erőszak bűntette [1978. évi IV. törvény 198. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] és tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette [1978. évi IV. törvény 204. § (3) bekezdés] miatt halmazati büntetésül hat év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta; a terhelt cselekményeit a Btk. (2012. évi C. törvény) 197. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésre figyelemmel a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő szexuális erőszak bűntettének, valamint a 204.
A Kúria harmadfokon tárgyalta G Gy-nek a F Önkormányzata Gazdasági Bizottsága volt elnökének, H Gy-nek a Önkormányzat volt polgármesterének, Kardos Péternek a VII. Kerületi Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága volt elnökének, dr. Sz Z volt országgyűlési képviselőnek és másoknak a hivatali vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyét.
1. A Kúria a 2014. május 6-án tartott nyilvános ülésen, harmadfokon helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét, ami az első fokon felmentett K.N. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében és ezért 100 eFt pénzbüntetésre ítélte.
Hagyó Miklós és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.
A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.
H. M. és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.
A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.