Büntető ügyek

Hagyó Miklós és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.

A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

H. M. és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.

A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

A Vásárosnaményi Járási Ügyészség a 2013. május 22-én érkezett vádiratában az I. rendű vádlott és 24 társa ellen 5 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés c) pontjára tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás  bűntette és további bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat a Vásárosnaményi Járásbíróság előtt. A vád tárgyává tett bűncselekmények elbírálására e járásbíróság illetékességét a Be. 17. § (1) bekezdésére alapította.

A Kecskeméti Törvényszék 2013. augusztus 9. napján első fokon meghozott ítéletében tizennégy vádlott ügyét bírálta el, közülük a harmadfokú eljárással érintett hat terheltet csalás bűntette, adócsalás bűntette, pénzmosás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt marasztalta el.

A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla a 2013. december 11. napján meghozott  ítéletével a hat terhelt közül ötöt teljes körűen felmentett, míg a hatodik vádlottal szemben részben felmentő rendelkezést hozott, részben pedig cselekményei minősítését megváltoztatta.

A rendőr százados vádlottat a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta.

A terhelt cégének tulajdonában álló telephelyen, a M.  külterületén 2011. december 2. napján a terhelt tulajdonában álló három kutya a drótkerítés alsó részét kifeszítette, és rátámadt a kerítés mellett munkát végző sértettre, akinek életveszélyes sérüléseket okoztak. A cselekményt a közelben tevékenykedő közmunkások szakították félbe.

A Kúria a 2014. április 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság végzését és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta.

A terhelttel szemben korábbi házastársa által tett feljelentés alapján az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőlejárás, melyet a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában megszüntette.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi Rendőrkapitánysága a 2014. március 5. napján jogerőre emelkedett helyszíni bírságolási nyomtatványon az  elkövetővel szemben szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés [szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 184. § (1) bekezdés] miatt 15.000 forint helyszíni bírságot szabott ki.

A terheltet a Miskolci Törvényszék a 2013. június 21-én meghozott 12.B.610/2012/79. számú ítéletében bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Emberölés bűntettének kísérlete és engedély nélküli tartással elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól felmentette.

A Debreceni Ítélőtábla a 2013. december 2. napján kelt Bf.I.671/2013/3. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlott bűnösségét lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében is megállapította.

A terheltet az eljárt bíróságok lopás bűntette [Btk. 370. §-a (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pontja, (4) bekezdés b) pontja] miatt egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélték. Megállapították, hogy szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének eltöltése után bocsátható feltételes szabadságra.