Büntető ügyek
A rendőr százados vádlottat a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta.
A terhelt cégének tulajdonában álló telephelyen, a M. külterületén 2011. december 2. napján a terhelt tulajdonában álló három kutya a drótkerítés alsó részét kifeszítette, és rátámadt a kerítés mellett munkát végző sértettre, akinek életveszélyes sérüléseket okoztak. A cselekményt a közelben tevékenykedő közmunkások szakították félbe.
A Kúria a 2014. április 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozott végzésével a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság végzését és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését hatályában fenntartotta.
A terhelttel szemben korábbi házastársa által tett feljelentés alapján az 1978. évi IV. törvény 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőlejárás, melyet a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság bűncselekmény hiányában megszüntette.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi Rendőrkapitánysága a 2014. március 5. napján jogerőre emelkedett helyszíni bírságolási nyomtatványon az elkövetővel szemben szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés [szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 184. § (1) bekezdés] miatt 15.000 forint helyszíni bírságot szabott ki.
A terheltet a Miskolci Törvényszék a 2013. június 21-én meghozott 12.B.610/2012/79. számú ítéletében bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Emberölés bűntettének kísérlete és engedély nélküli tartással elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének vádja alól felmentette.
A Debreceni Ítélőtábla a 2013. december 2. napján kelt Bf.I.671/2013/3. számú ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlott bűnösségét lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében is megállapította.
A terheltet az eljárt bíróságok lopás bűntette [Btk. 370. §-a (1) bekezdés, (2) bekezdés bc) pontja, (4) bekezdés b) pontja] miatt egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélték. Megállapították, hogy szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének eltöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt a volt határőr főtörzsőrmester és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a törvényszék katonai tanácsa a vádlottakat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, valamint bűnszervezetben, folytatólagosan, üzletszerűen, a vámbevételt jelentős mértékben csökkentő csempészet bűntettében és más bűncselekményekben, ezért őket különböző tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra ítélt
A nyugállományú rendőr alezredes VI. rendű terheltet az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében [1978. évi IV. törvény 225. §], ezért őt megrovásban részesítette.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a VI. rendű terhelt által elkövetett hivatali bűncselekményt tettesként elkövetettnek minősítette, és vele szemben százötven napi, napi tételenként 2.000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
Molnár Gyula I. rendű terheltet és két társát a Fővárosi Törvényszék a 2011. szeptember 4. napján kihirdetett 8.B.933/2011/13. számú ítéletével az ellenük hivatali visszaélés bűntette (1978. évi IV. törvény 225. §) miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában - felmentette.
A terheltet a Budapesti Katonai Bíróság 1975-ben bűnösnek mondta ki kémkedés bűntettében [1961. évi V. törvény 131. § (1) bek., (2) bek.] és tiltott határátlépés bűntettében [1961. évi V. törvény 203. § (1) bek.], ezért őt szabadságvesztésre, közügyektől eltiltásra és vagyonelkobzásra ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta.
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az 1992-ben meghozott végzésével a terhelt fenti elítélésének semmissé nyilvánításáról szóló igazolás kiadását megtagadta.