A Kúria a perújítási ügyben a Fővárosi Ítélőtábla végzését tanácsülésen eljárva hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát, mint az alapügyben eljárt másodfokú bíróságot perújítási eljárás lefolytatására utasította.
A terhelt az első fokú eljárásban részt vett, a másodfokú eljárás tartama alatt azonban ismeretlen helyre távozott. Mivel a törvényes feltételek fennálltak, ezt észlelve a másodfokon eljáró ítélőtábla elfogató parancsot bocsátott ki, majd nyilvános ülésén nyilatkoztatta az ügyészt arra, hogy indítványozza-e a tárgyalásnak a terhelt távollétében lefolytatását. Ezután - az erre irányuló ügyészi indítvány, mint törvényi feltétel mellett - megállapította, hogy az eljárás a külön eljárási szabályoknak megfelelően, tárgyalási formában folytatandó. Ennek ellenére ügydöntő határozatát – a terhelt távollétében - nyilvános ülésen hozta meg.
A terhelt kezdeményezésére a perújítást az ítélőtábla elrendelte; a perújítást lefolytató ítélőtáblai tanács azonban a perújítást mint alaptalant elutasította arra hivatkozva, hogy azt nem tárgyaláson hozták meg, így a perújítási ok nem áll fenn.
A Be. 408. (1) bekezdés e) pontja szerinti perújítási ok helyes értelmezése szerint perújításnak nem csupán a terhelt távollétében tartott tárgyaláson meghozott határozat, hanem minden, a terhelt távollétében lefolytatott, a Be. XXV. Fejezet szerinti külön eljárás során meghozott első, másod-, vagy harmadfokú ítélet vagy ügydöntő végzés ellen helye van.