Büntető ügyek

A városi bíróság a terheltet foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [Btk. 171. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont] mondta ki bűnösnek. Ezért őt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte.

A megyei bíróság katonai tanácsa a 2011. szeptember 15. napján meghozott ítéletében a büntetés-végrehajtási zászlós vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében [Btk. 348. § (1) bek.], ezért őt százötven napi tétel, napi tételenként kettőezer-ötszáz forint pénzbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette, valamint rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

A vádlottat a megyei bíróság a 2010. szeptember 9. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki 13 rb. jelentős kárt okozó csalás bűntettében – melyből 1 rb. kísérlet – a Btk. 318. § (1) és (5) bekezdés a) pontja szerint, 3 rb. csalás bűntettében – melyből 1 rb. kísérlet - a Btk. 318. § (1) és (4) bekezdés a) pontja szerint, 6 rb. csalás vétségében a Btk. 318. § (1) és (2) bekezdés I. fordulata szerint, 23 rb. közokirat-hamisítás bűntettében a Btk. 274. § (1) bek. c) pontja szerint, 18 rb. közokirat-hamisítás bűntettének kísérletében a Btk. 274. § (1) bek. c) pontja szerint és 11 rb.

I. Több  vád tárgyává tett cselekmény esetén a Btk. 2. §-ára figyelemmel bűncselekményként külön vizsgálni kell, hogy az új törvény értelmében is bűncselekmény-e valamely vád tárgyává tett magatartás.

Amennyiben az új törvény szerint a vádban foglalt egyik cselekmény már nem bűncselekmény, az együttes elbírálás ezen cselekmény tekintetében kizárt. Ilyen esetben az eljárások elkülönítése mellett a Be. 6. §-ának (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel az eljárás megszüntetésének van helye.

A városi bíróság a  III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 218. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pontja]. Ezért a III. rendű terheltet kettő évi börtönbüntetésre és kettő évi közügyektől eltiltásra ítélte. A III. rendű terheltre vonatkozó ítéleti tényállás lényege szerint a terheltek közül az I. rendű  és a VIII. rendű terhelt 2008-ban került kapcsolatba egymással, az I. rendű terhelt Magyarországon, a VIII.

A terhelt már többször volt büntetve, 2003. szeptember 2-én maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt hét hónapi szabadságvesztésre, 2007. szeptember 12-én lopás bűntette miatt egy év egy hónapi szabadságvesztésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélték, majd 2008. szeptember 26-án lopás bűntette és további vagyon elleni bűncselekmények miatt két évi börtönbüntetésre és három évi közügyektől eltiltásra ítélték.

A városi bíróság 2012. február 15. napján kihirdetett  ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli állatkínzás bűntettében [Btk. 266/B. § (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése]. Ezért, valamint ugyanezen bíróság egy másik  ítéletével alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése és a próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezése folytán további 1 rendbeli társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 271. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja, Btk. 20.

A városi bíróság a 2012. április 19. napján kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás bűntettében [Btk. 316.§ (1) bekezdés, (4) bekezdés b) 5. pontja]. Ezért az I. r. terheltet egy évre próbára bocsátotta, a II. r. terheltet pedig 300 óra közérdekű munkára ítélte. Rendelkezett a közérdekű munka átváltoztatásáról, amennyiben munkakötelezettségének a II. r. terhelt önként nem tenne eleget, és kötelezte a terhelteket a bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság  az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérletében [Btk. 288. §], és ezért őt ötszáz napi tétel pénzbüntetésre ítélte, egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg;- a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében [Btk. 288. § (1) bekezdés a) pont], és ezért őt ötszáznegyven napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét kettőezer forintban állapítva meg.

A terheltek a II. világháborúban 1942 őszén az akkori Szovjetunió (ma: Ukrajna) területén Lemberg (ma: Lvov) városában a megszálló magyar hadsereg katonái voltak. Az 1950-ben lefolytatott büntetőeljárásban mind az első- mind a másodfokú bíróság azt rótta a terhükre, hogy a megszállott területen élő zsidó lakosság tehetősebb tagjainak azt ígérték, miszerint anyagi ellenszolgáltatás fejében Magyarországra csempészik őket, ahol biztonságban élhetnek.