A szabadalmi ügyvivő felperes 2013. augusztusában értesült arról, hogy veszély fenyegeti a hivatal részére átadott szabadalmakat. 2013. szeptember 11-én közérdekű bejelentést tett a szabadalmi dokumentumok letöltésének lehetőségéről, melynek eredményeként a biztonsági rés lezárásra került. Az alperesi kamara a felperessel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, melynek eredményeként hozott határozatában a felperest vétkesnek találta az etikai szabályzat megsértésében és vele szemben fegyelmi büntetést szabott ki.
A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság az alperes határozatát – új eljárásra kötelezés nélkül – hatályon kívül helyezte, mert álláspontja szerint a marasztaló határozat jogalapja hiányzik.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, a másodfokú bíróság jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperest új eljárásra utasította, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. Rámutatott, a felperes fegyelmi felelősségre vonhatóságának elvi akadálya nincs, azonban az alperes több lényeges eljárási jogszabálysértést követett el, ezért szükséges az új eljárásra kötelezése. Ezt meghaladóan a fegyelmi felelősség vizsgálatának alapját nem a közérdekű bejelentés képezte, hanem a felperesnek a bejelentést megelőzően tanúsított magatartása.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Mindenben osztotta a másodfokú bíróság jogi érvelését. Kiemelte, az alperesi határozatból egyértelmű, hogy a fegyelmi testület nem vizsgálta a felperesi bejelentés minőségét és hatásait, megállapításait a felperes bejelentését megelőzően tanúsított magatartására alapozta. A felperest ért joghátrány nem a bejelentés miatt, hanem annak elkésettsége okán került meghatározásra.
Budapest, 2017. január 19.
A Kúria Sajtótitkársága