Egyedi ügyek

Mfv.III.10.424/2013

A T. Törvényszék elsőfokú és az F. Ítélőtábla másodfokú ítélete 49 vádlottat érintett, közülük 46 vádlottal szemben az ítélet első- vagy másodfokon jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárásban az I., II. és III. r. vádlottak voltak érintettek.

A peres felek 2002-ben kötött házasságát a bíróság 2005-ben felbontotta. Házassági vagyonjogi viszonyaik rendezése érdekében – még az életközösség alatt – kér szerződést kötöttek: a 2003. decemberében kelt szerződés két ingatlan tulajdoni hányadainak arányát változtatta meg, a bejegyzett 1/2-1/2 illetőségekkel szemben, az alperes különvagyoni ráfordításaira figyelemmel, reá kedvezőbb 80-20 %-ra. A 2004 decemberében kelt „házassági vagyonjogi szerződés kiegészítés” az alperes egyszemélyes tagságával működő kft.

Az I. r. alperes 1983 májusában beköltözött a felperes lakásába, 1983. júniusában házasságot kötöttek, életközösségük 1995 tavaszáig állt fenn. Az életközösség létrejöttekor az I. r. alperes tulajdonában állt egy félig kész házas ingatlan, amelyet ő és szülei még az 1970-es években vásároltak, és a ház építése az I. r. alperes előző házasság alatt kezdődött meg. Az I. r. alperes édesapjának halálát követően,  1992-ben „osztályos egyezségnek” nevezett megállapodás jött létre a leszármazók között, melyet 1996-ban módosítottak, és amelynek értelmében az I. r. alperes testvére, a III. r.

A felperes a tulajdonában lévő kórház üzemeltetésére 30 éves időtartamra szerződést kötött a III. r. alperessel. A III. r. alperes által vállalt kötelezettségekért az I. r. és a II. r. alperes – mint a III. r. alperes tulajdonosai – készfizető kezességet vállaltak. A III. r. alperes két év elteltével gazdasági lehetetlenülésre hivatkozással nem folytatta az üzemeltetést.

A Kúria harmadfokon tárgyalta G Gy-nek a F Önkormányzata Gazdasági Bizottsága volt elnökének, H Gy-nek a  Önkormányzat volt polgármesterének, Kardos Péternek a VII. Kerületi Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága volt elnökének, dr. Sz Z volt országgyűlési képviselőnek és másoknak a hivatali vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyét.

1. A Kúria a 2014. május 6-án tartott nyilvános ülésen, harmadfokon helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletét, ami az első fokon felmentett K.N. vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében és ezért 100 eFt pénzbüntetésre ítélte.

Hagyó Miklós és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.

A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

H. M. és 14 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék előtt emelt vádat a 2012. január 11-én érkezett vádiratában.

A Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökénél más, azonos hatáskörű bíróság kijelölését kezdeményezte.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Bszi. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a 21/2012. (II. 16.) OBHE határozatával a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.

A Vásárosnaményi Járási Ügyészség a 2013. május 22-én érkezett vádiratában az I. rendű vádlott és 24 társa ellen 5 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés c) pontjára tekintettel az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás  bűntette és további bűncselekmények elkövetése miatt emelt vádat a Vásárosnaményi Járásbíróság előtt. A vád tárgyává tett bűncselekmények elbírálására e járásbíróság illetékességét a Be. 17. § (1) bekezdésére alapította.