Egyedi ügyek

A járásbíróság a 2013. szeptember 24-én kihirdetett ítéletével I. rendű terheltet és III. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli csoportosan elkövetett rablás bűntettében, mint társtetteseket [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés c) pont], magánlaksértés bűntettében, mint társtetteseket [Btk. 221. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont, (4) bekezdés], testi sértés bűntettében, mint társtetteseket [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (6) bekezdés e) pont], továbbá I. rendű terheltet testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164.

Mfv.I.10.368/2014

Az alperes 2011. február 14-én kelt és közölt felmentéssel a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát indokolás nélkül a 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2011. április 15-ei hatállyal megszüntette. A felmentést S.R. munkáltatói jogkörgyakorló, az alperes elnöke írta alá. A felperes a felmentés átadásakor a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt beszélgetést – annak engedélye nélkül – titkos hangfelvétellel rögzítette.

Mfv.I.10.601/2014

Mfv.I.10.126/2014

Mfv.I.10.100/2014

A felperes 2009. január 1-jével került áthelyezéssel a K-m-i R. Á. Hivatal Sz. és Gy. Gy. Osztályára főosztályvezető-helyettesi munkakörbe, 2010. július 6-ától kormánytisztviselő. A 2010. december 29-ei keltezésű kinevezés-módosítás szerint 2010. szeptember 1-jétől 2010. december 31-éig a P.M.K.H.Sz.Gy-nek vezetője megbízott főosztályvezetői besorolás mellett.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a korábban folyamatban volt gyermekelhelyezési perben eljáró helyi bíróság tevékenységéért felelős alperes megsértette a magánélethez, családi élethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelméről végrehajthatatlan végzést hozott, aminek következtében nem tudott élni a gyermekével való kapcsolattartás jogával.

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) előírásainak betartása tárgyában folytatott hatósági ellenőrzést a fogyasztóvédelmi hatóság a felperesnél. Ennek eredményeként az Rtv. 3.§ (2) és (3), továbbá a 4.§ (2) és (3) bekezdésének betartására kötelezte és a jogszabályi rendelkezéseknek meg nem felelő számlázással érintett fogyasztók részére kötbér megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a keresettel támadott határozatokat jogszabálysértőnek értékelte, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóságot új eljárásra kötelezte.

A perben nem álló Kft. és az alperes között vállalkozási szerződések jöttek létre, amelyben kikötötték, hogy a  Kft. az alperessel szembeni követelését harmadik személyre engedményezni nem jogosult, kivéve, ha erre az alperes külön írásos engedélyt ad. A Kft. az alperes írásbeli engedélye nélkül kötött engedményezési szerződést a felperessel mint engedményessel.

A felperes módosított kereseti kérelmében 7.220.411 forint vállalkozói díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A használati minta oltalmának megsemmisítése iránt indult eljárásban a következő szabadalomjogi kérdésekben kellett állást foglalni:

A felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélni, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján a jóerkölcsbe ütközik-e; a Ptk. 209. § (4) bekezdése szerint az általános szerződési feltétel tisztességtelennek minősül-e; a Ptk. 209. § (5) bekezdése alapján alkalmazhatók-e a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések; illetve lehet-e hivatkozni a Ptk. 236.