A Kúria harmadfokon tárgyalta G Gy-nek a F Önkormányzata Gazdasági Bizottsága volt elnökének, H Gy-nek a Önkormányzat volt polgármesterének, Kardos Péternek a VII. Kerületi Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága volt elnökének, dr. Sz Z volt országgyűlési képviselőnek és másoknak a hivatali vesztegetés, csalás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyét.
A kerületi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak a képviselő testület megtévesztésével szabálytalanul, több esetben a forgalmi érték alatti vételáron történt értékesítésével kapcsolatban a vád szerinti bűnszervezetben történt elkövetést, továbbá e körben H Gy büntetőjogi felelősségét már az első- és másodfokú bíróság sem állapította meg. Emiatt az ügyészség sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság ítélete ellen nem fellebbezett.
A harmadfokú eljárás eredményeként a Kúria ebben a körben a másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla ítéletét nem érintette. G Gy esetében helybenhagyta a másodfokú ítéletet a terhére rótt hivatali vesztegetés és az ezzel összefüggő csalás és magánokirat-hamisítás bűncselekményei tekintetében. Emellett bűnösnek mondta ki e vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és 4 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében is. Arra volt tekintettel, amikor a vele szemben kiszabott nyolc év hat hónapi börtönbüntetést és az 500 000 forint összegű pénzbüntetést nem súlyosította, hogy igen hosszú időn át állt büntetőeljárás hatálya alatt és ez idő nagy részét előzetes letartóztatásban töltötte.
H Gy esetében a különböző fiktív megbízási szerződésekkel és a jogtalanul biztosított telefonhasználattal összefüggő, a bíróságok által hűtlen kezelés bűntettének értékelt cselekmény miatt a Kúria a büntetőeljárást e cselekmények egységes, együttes elbírálása érdekében elkülönítette, és erre nézve az ítélőtábla ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. Az elkülönítés folytán, a bűncselekmények egy részének későbbi elbírálására tekintettel a másodfokon kiszabott 1 év 6 hónapi börtönbüntetését a Kúriának annak ellenére enyhítenie kellett, hogy a terhére már másodfokon is megállapított önkormányzati bérlakás kötelességszegő kiutalásával összefüggő hivatali visszaélésen túlmenően a bűnösségét a Kúria egy további – közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett – hivatali visszaélésben is kimondta. A vele szemben így kiszabott 1 évi szabadságvesztést e vádlott előzetes letartóztatásban illetve házi őrizetben már kitöltötte.
Dr. Sz Z-t a Kúria felmentette az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés vádja alól azzal a cselekménnyel kapcsolatban, hogy a H Gy mint polgármester által a részére az országgyűlési képviselői minőségre tekintettel biztosított mobiltelefont éveken át térítésmentesen használta. A felmentésnek döntően az volt az indoka, hogy a telefonhasználatra az országgyűlési képviselői feladatok körében került sor, és a körülményekből nem állapítható meg az, hogy tisztában lehetett e telefonhasználat jogellenességével.
Ellenben a Kúria - megváltoztatván az ítélőtábla ítéletét - dr. Sz Z-t felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki azért, mert egy alkalommal országgyűlési képviselői minőségében arra szólította fel az önkormányzat jegyzőjét, hogy a gépkocsijával tilos helyen történt várakozás miatt a gépkocsira szerelt kerékbilincset minden további jogkövetkezmény – tehát bírság és díjfizetés - nélkül távolítsák el. Ez pedig a kerületi közterület-felügyelet igazgatójának az intézkedésére megtörtént. Mindkét vádlottat a Kúria négy hónapi, egy évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, emellett dr. Sz Z-t pedig 250.000 forint pénzmellékbüntetésre is ítélte. Mindkét vádlottat viszont előzetes mentesítésben részesítette, mert a cselekményük viszonylag csekély tárgyi súlya ellenére indokolatlanul hosszú időn át, több éven keresztül álltak büntetőeljárás hatálya alatt.
K P és B G vádlottak esetében a Kúria ugyancsak a bekövetkezett időmúlásra volt tekintettel, amikor bűnösségüknek egy további hivatali visszaélés bűntettében történt megállapítása ellenére sem súlyosította a velük szemben kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést.
A Kúria végül ítéletével helybenhagyta a G Gy-el szemben a vesztegetés bűncselekményéből eredő vagyonra nézve a háromszáz-hatvanhat-millió forint összegű vagyonelkobzást, és a csalási cselekménnyel kapcsolatban a kerületi önkormányzat részére kártérítésben őt marasztaló ítéleti rendelkezést is.
Budapest, 2014. július 9.
A Kúria Sajtótitkársága