Tájékoztató a Pfv.IV.20.816/2014. sz. ügyben
A felperes keresetében 1.349.360.140 forint és késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
A felperes keresetében 1.349.360.140 forint és késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.
A 2005-ben indult perben a felperesek annak megállapítását kérték, hogy az 1995-ben végrehajtott telekmegosztás következtében kialakult, általuk bérelt, majd 1996-ban a tulajdonos önkormányzattól megvásárolt 286/2 hrsz.-ú ingatlant az adásvételt megelőzően, a bérleti szerződés alapján fennálló használat szerint jogosultak használni. A kialakult használat a felperesek esetében a telekhatáron álló épületnek részben a 286/2 hrsz.-ú, részben a 286/1 hrsz.-ú – I. rendű alperesei tulajdonú - ingatlanon lévő részeinek használatát jelenti.
Mfv.I.10.697/2013.
Különösen munkaigényes: a Kúria M.I. tanácsa által 2014. október 1-jén megtartott tárgyaláson elbírált ügyről
A felperes a keresetében egyebek mellett közalkalmazotti jogviszonya jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség fizetésére kötelezte.
I. A Fővárosi Törvényszék – hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban kilenc terheltet érintően - a 2012. március 12. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terhelteket bűnösnek mondta ki – személyükben eltérően - csődbűntettben, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében, tőkebefektetési csalás bűntettében, számvitel rendje megsértésének bűntettében és bűnpártolás bűntettében.
A felperes a keresetében az elbocsátás fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését és jogviszonya helyreállításának mellőzésével az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Keresete indokolásában eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozott és érdemben is vitatta a fegyelmi határozatban foglalt megállapításokat.
A peres felek 1980 augusztusától 2004 július végéig éltek házassági életközösségben, amikor a felperes elköltözött a közös lakóingatlanukból az ugyancsak a közös tulajdonukban álló, 2004 tavaszán hitellel vásárolt lakásba. A házastársak együttélésük alatt magas életszínvonalat tartottak, amelynek forrása felperesnek az exkluzív éttermet működtető kft.-beli részesedéséből származó jövedelme volt, míg az alperes három gyermeküket nevelte és a háztartást vezette.
A Kúria helyben hagyta a Nemzeti Választási Bizottság azon határozatát, amelyben megtagadta a Jobbik Magyarországért Mozgalom által hozzá benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?”
A Kúria által háromszor hatályon kívül helyezett ügyben a jogerős ítélet a Ptk.350.§ (1) bekezdése, 355.§ (2) bekezdése és 348.§ (1) bekezdése alapján az alperest az I. rendű felperesnek 83.388.944, a II. rendű felperesnek 48.772.800, a III. rendű felperesnek 53.696.000, a IV. rendű felperesnek 96.400.000, az V. rendű felperesnek 12.263.200, a VI. rendű felperesnek pedig 58.492.000 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, az általa megbízott ügynök tevékenységével a felpereseknek okozott károk megtérítéseként.