Egyedi ügyek

A jogerős ítélet elutasította az I-III. rendű felperesek keresetét, amelyben kérték megállapítani: az alperes megsértette a magántitokhoz fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2012 áprilisában a velük szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban keletkezett vádiratot, benne a személyes adataikat engedély és jogszabályi felhatalmazás nélkül elektronikus üzenetben harmadik személy részére továbbította, kérték az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá az alperes kötelezését az I. rendű felperes részére 579.900.000 forint vagyoni kár, a II-III.

Az Európai Uniós mezőgazdasági támogatás igénybevételének jogszerűségével kapcsolatos ügy mögött több tucat közigazgatási határozat húzódik meg. A közigazgatási eljárás során maga az elsőfokú hatóság is visszavonta, a másodfokú hatóság is hatályon kívül helyezte a felperest elmarasztaló egyes határozatokat (más határozatok indokolását megváltoztatta), míg végül három közigazgatási határozat került a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé, amely a határozatok törvényességét egy eljárásban bírálta el. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A felperes 1997. január 31-étől állt az I. rendű alperes alkalmazásában gazdasági igazgató munkakörben. Az I. rendű alperes 2000. szeptember 4-én kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette bizalomvesztésre hivatkozással. Az I. rendű alperes a 2000. szeptember 5-én kelt intézkedésével rendkívüli felmondást adott ki a munkáltató érdekeinek veszélyeztetése, vezetőhöz méltatlan magatartás miatt. Az I. rendű alperes 2003. január 1-jétől végelszámolás alatt állt. 2007. november 15-étől felszámolási eljárás van vele szemben folyamatban. Az I. és a II.

A Kúria Pfv.VI. tanácsa a mai napon a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítéletet hozott egy 600.386.000 forint pertárgyértékű (tehát kiemelt ügynek minősülő) több mint 6 évvel ezelőtt indult ügyben.

A felperes 2009. évtől szolgált Afganisztánban. 2011. évben a vérnyomás- és szédülésproblémái kivizsgálását követően ismételten Afganisztánban teljesített szolgálatot. Novemberben a felperes fejfájás, kézzsibbadás, kézügyetlenség miatt fordult panasszal a tábori orvoshoz, majd mivel az állapota nem javult, a Mazar-e Sharifi kórházba szállították, ahol egy korábban lezajlott, illetve egy folyamatban lévő agyi infarktust diagnosztizáltak. A diagnózis felállítását követően megkezdődött a felperes kezelése, majd repülővel Magyarországra szállították a Honvéd Kórházba.

Számláját áfa szempontjából eszerint kell kiállítani, és nem arra figyelemmel, hogy a felszámolás alá vont gazdasági társaság mely vagyontárgyaival milyen műveleteket végez.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen a devizaalapú kölcsöntartozás visszafizetésére indított végrehajtást, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

A Kúria hatályon kívül helyező végzésének indokolásában kifejtette:

A per 2009. október 12-én indult. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését két, Bt. formában működő, jelentős értékű patika tekintetében a házastársakat megillető vagyoni részesedés értékesítéséből befolyt nettó eladási ár 1/2 része és ennek az értékesítéstől számított kamata, a gazdasági társaságokban az életközösség megszűnése után az alperes részére kifizetett osztalék 1/2 része és ezután a középarányos időponttól számított kamatok megfizetésére. 
 

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az alperes 2013. december 11-én kelt határozatát – amellyel a felperes által 2013. október 14-én előterjesztett rokkantsági járadék igényt a rehabilitációs szakigazgatási szerv elsőfokú szakértői bizottságának a felperes össz-szervezeti egészségkárosodását 2013. december 3-tól 50%-ban megállapító szakhatósági állásfoglalása alapján azért utasította el, mert az ellátásnak a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT. rendelet (MTr.) 1. § (1) bekezdésében írt feltételei nem állnak fenn – helybenhagyta.

A Kúria bírói kezdeményezés alapján vizsgálta Pilisborosjenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 19/2014. (XI. 27.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.).

Az indítvány alapján vizsgálni kellett az Ör. építményadóval, telekadóval, helyi iparűzési adóval és kommunális adóval kapcsolatos egyes rendelkezéseit, a vagyoni típusú adónemek esetében az indítvány több rendelkezést, több összefüggésben is támadott.