Összefoglaló a Kúria Mfv.III.10.697/2015/6. számú döntéséről, a katonai kötelmekkel összefüggés megítélésére a jogszabályok által feljogosított FÜV Bizottság és Szolgálat jogosult

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. július 4.

A felperes 2009. évtől szolgált Afganisztánban. 2011. évben a vérnyomás- és szédülésproblémái kivizsgálását követően ismételten Afganisztánban teljesített szolgálatot. Novemberben a felperes fejfájás, kézzsibbadás, kézügyetlenség miatt fordult panasszal a tábori orvoshoz, majd mivel az állapota nem javult, a Mazar-e Sharifi kórházba szállították, ahol egy korábban lezajlott, illetve egy folyamatban lévő agyi infarktust diagnosztizáltak. A diagnózis felállítását követően megkezdődött a felperes kezelése, majd repülővel Magyarországra szállították a Honvéd Kórházba. A Magyar Honvéd Kórház Felülvizsgáló Intézete a felperest katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítette azzal, hogy „a betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő”. A Honvédelmi Minisztérium KPH-a a felperes betegségét szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősítette. A másodfokú hatóságként eljáró Honvédelmi Miniszter az elsőfokú határozatot helybenhagyta, megállapítva, hogy a MH Honvédkórház Egészségügyi Hatósági és Haderővédelmi Igazgatóság Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálata (továbbiakban: Szolgálat) szakvéleménye alapján a felperes egészségkárosodásáért felelős emocionális hátterű többszörös agyi infarktus nem hozható közvetlen összefüggésbe a szolgálatteljesítéssel. Hivatkozott a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság és szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III.21.) HM rendelet (továbbiakban: HMr.) 1. számú melléklet 088. e) pontjára, amely szerint verőeres rögösödés és embólia esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A bíróság ítéletével a Honvédelmi Miniszter határozatát – az elsőfokú határozatára is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az alperest új határozat hozatalára kötelezte. A bíróság a beszerzett szakvélemények alapján megállapította, hogy a felperes megbetegedésében mintegy 20% részoki szereppel a vénás rendszerben keletkezett vérrög bírt, míg 80% részoki szereppel fejlődési rendellenességként kialakult korábban tünetmentes PFO vett abban részt. A felperes maradvány tünetet okozó agyi infarktusának kialakulásában részoki szerepet játszott az afganisztáni klíma és hivatásos katonai szolgálattal járó igénybevétel, de ezek a körülmények a kialakult betegséget nem hozhatták volna létre a felperes fejlődési rendellenességeként kialakult szívpitvari sövény hiánya nélkül, a felperes megbetegedése a szolgálati kötelmekkel összefüggésben keletkezett.

A Kúria döntésében rámutatott: a bíróság téves jogi álláspontja folytán a HMr. mellőzésével, szakértői bizonyítással kívánta megállapítani, hogy a felperes megbetegedése az Afganisztánban teljesített katonai szolgálati kötelmekkel összefüggő-e vagy sem.

A Hjt. 201. § (3) bekezdése szerint a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

A Hjt. 287. § (2) bekezdése felhatalmazást ad a miniszternek, hogy rendeletben szabályozza

c) a katonai szolgálathoz, valamint egyes beosztásokhoz kapcsolódó szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait h) a baleset, betegség, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást. Ezen felhatalmazás alapján került megalkotásra többek között a HMr., amely szabályozza a katonai szolgálatra való alkalmasságot, részletesen taglalja az alkalmassági vizsgálat elvégzésének módját a külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt és az alkalmassági minősítéseket. A HMr. 7. § (1) bekezdése szerint az egészségi alkalmasság minősítése az a) pont 1. mellékletet képező „táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához” alapján történik. A 7. § (6) bekezdése szerint a táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg. A HMr. 1. számú melléklet 088 e) pontja szerint a verőeres vérrögösödés és embólia a külföldi szolgálatra jelentkező hivatásos állományú esetén szolgálati kötelmekkel való összefüggése nem ismerhető el. A katonai kötelmekkel összefüggés eldöntése orvosi szakkérdés, annak megítélésére a jogszabályok által erre feljogosított szervezet (FÜV Bizottság és Szolgálat) jogosult. A HMr. 1. számú melléklet 088 e) pontjában rögzítettekre figyelemmel a perben felülvizsgálni kért határozatok alapjául szolgáló szakvélemények egyezően állapították meg, hogy a felperes megbetegedése szolgálati kötelmekkel nem összefüggő. A felperes nem vitatta megbetegedése minősítését: verőeres rögösödés és embólia. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha szakértői bizonyítás nélkül a HMr. 1. számú melléklet 088 e) pontjában foglaltak szem előtt tartásával a felperes keresetét elutasítja.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.

Budapest, 2016. július 4.

A Kúria Sajtótitkársága