Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a felperesek ellen a devizaalapú kölcsöntartozás visszafizetésére indított végrehajtást, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
A Kúria hatályon kívül helyező végzésének indokolásában kifejtette:
I. A végrehajtás megszüntetése iránti per felperese az adós, alperese a végrehajtást kérő. Ha a végrehajtás megindítását követően a végrehajtást kérő engedményezi a követelését, a végrehajtást kérő személyének változása a végrehajtást foganatosító bíróság jogutódlást megállapító végzésének jogerőre emelkedésével következik be. Az alperesi jogelőd a perből a felperes hozzájárulásával bocsátható el.
II. Az árfolyamrés feltüntetésének elmulasztása nem teszi érvénytelenné a kölcsönszerződés egészét, az ezzel ellentétes álláspont sérti a jogerős ítélet 2014. május 8-i meghozatalakor már megalkotott 6/2013. PJE határozatban foglaltakat is. A Kúria jogegységi határozata nem jogszabály (ezért esetében nem merülhet fel a hatálybalépés és a visszaható hatály kérdése), azonban a Bszi. 24.§ (1) bekezdésének c) pontja szerint a bíróságokra kötelező, azaz a bíróságoknak (a jogegységi határozat kihirdetésétől vagy a jogegységi határozatban megjelölt időponttól kezdődően) alkalmazniuk kell a jogegységi határozatban írtakat.
III. Ha a Pp. 369.§ a) pontjára alapított, a végrehajtás megszüntetésére indított per adatai szerint a követelés részben nem jött létre érvényesen, de a részbeni érvénytelenség szabályainak alkalmazásával a „létre nem jött” követelés vagy követelésrész a „létrejött” követeléstől vagy követelésrésztől elkülöníthető, a végrehajtás megszüntetése helyett (abból kiindulva, hogy a korlátozás részleges megszüntetés) a végrehajtás korlátozása a korlátozásra irányuló másodlagos kereset nélkül is lehetséges.
IV. Ha a végrehajtani kívánt követelés azért nem jött létre érvényesen, mert a szerződés a keresetben megjelölt érvénytelenségi okok egyike miatt érvénytelen, a további érvénytelenségi okok vizsgálata nem feladata a bíróságnak, de ha hatályon kívül helyezés folytán meg kell ismételni az eljárást, úgy kell tekinteni, hogy az eredeti határozatban nem említett érvénytelenségi okokra nem terjedt ki a bíróság döntése.
Budapest, 2016. június 29.
A Kúria Sajtótitkársága