Egyedi ügyek

A felperes 2011. november 20-án rokkantsági nyugdíj iránti igénybejelentést terjesztett elő, amelyet a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a 2011. december 21-én kelt határozatával elutasított, mert a felperes össz-szervezeti egészségkárosodása – az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságának 2011. november 29-én kelt szakhatósági állásfoglalása szerint – nem érte el a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 36/A. § (1) bekezdésében írt legalább 50%-os mértéket. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot a 2013.

A társadalombiztosítási szervek 2013. március 1. napjától 2016. február 29. napjáig rehabilitációs pénzbeli ellátást állapítottak meg a felperes részére 55%-os egészségi állapota alapján. A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak megváltoztatását és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte azzal, hogy a felperes egészségi állapota 42%-os mértékű, így továbbra is a korábbi ellátásra jogosult. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A felperes 2001. március 10. napjától 2. fokozatnak megfelelő baleseti járadékban részesült a 28%-os mértékű baleseti egészségkárosodása alapján. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a felperes részére megállapított baleseti járadék ellátást 2013. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig havi 14.790 forintra módosította, mivel a másodfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint a felperes üzemi baleseti eredetű egészségkárosodása és össz-szervezeti egészségkárosodása egyaránt 16%-os mértékű.

A felperes 2001. július 1-jén bérbe vett a II. rendű alperes tulajdonában és az I. rendű alperes vagyonkezelésében lévő ipartelepen egy üzemcsarnokot. A területen 2007. június 20-án tűz ütött ki, amelynek során a felperes által bérelt épület teljes egészében leégett, a helyszínen lévő felperesi árukészlet pedig megsemmisült.

A felperes közszolgálati jogviszonyban állt, munkaügyi felügyelői munkakört látott el. 2010. július 6-ával a jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át.

A címzettes törvényszéki bíró felperes 1976. június 1-jétől 2012. június 30-ig teljesített szolgálatot. A köztársasági elnök 2012. március 29-én kelt IV-4/00052/2012. számú határozatával a felső korhatár elérése miatt 2012. június 30-i hatállyal bírói tisztségéből felmentette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 90. § ha) pontja és a 230. § (1) és (2) bekezdése alapján. Az alperes 2012. február 17-én kelt 2011.El.VI.A.121/47. számú határozatával a Bjt. 94. § (3) bekezdése alapján a felperest a munkavégzési kötelezettség alól 2012.

A per 2014-ben indult. A felperes és az I. rendű alperes házastársak voltak, a II. rendű alperes a felek gyermeke. A volt házastársak együttélésük alatt alapították a perbeli kft.-t. A társaságban az I. rendű alperes 96 %-os 19.200.000 forint, a felperes 4 %-os 800.000 forint névértékű, törzsbetéthez igazodó üzletrésszel rendelkezett. A házastársak között nem vitás a kft. üzletrészeinek közös vagyoni jellege, a házastársi közös vagyon megosztása iránt folyamatban lévő másiik perben a felperes a teljes, 500.000.000 forint értékben megjelölt üzletrész jutó részének megtérítését igényli.

A felperes volt a haszonbérlője a Magyar Állam III. rendű alperes tulajdonában álló mezőgazdasági földterületeknek. A szerződések lejártát követően a III. rendű alperes képviseletében eljárt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet I. rendű alperes pályázatot írt ki a termőföldnek minősülő földterületek haszonbérbe adás útján történő hasznosítására. A pályázati eljárás nyertese a II. rendű alperes cég lett és vele kötötte meg a III. rendű alperes képviseletében eljárt I. rendű alperes a haszonbérleti szerződést.

A másodfokon eljáró társadalombiztosítási szerv az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta, mivel a másodfokú eljárás során a RO biztosító által közölt adatok alapján megállapításra került, hogy a külföldi folyósított ellátás összege tévesen került beszámításra. A másodfokú társadalombiztosítási szerv határozatát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 33/A. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, (2)-(3) bekezdése, a 883/2004/EK rendelet (EK rendelet) 46.

A felperes megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt előterjesztett kérelmét a társadalombiztosítási szerv elutasította, megállapítva, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 2012. április 1. napjától véleményezhetően 58%-os, B2 minősítési csoportba tartozik, azonban nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel. A felperes keresetében az ellátásra való jogosultságának megállapítását kérte nem vitatva, hogy nem rendelkezik a jogszabályban előírt biztosítási idővel, ápolási díjban részesült, amely időtartamot biztosítási időként kellene figyelembe venni.