A Kúria a közbeszerzési eljáráson alapuló vállalkozási szerződéses jogviszonyban a felperesek által érvényesített vállalkozói díjigény elbírálása során a lefolytatott - elsősorban szakértői - bizonyítás terjedelmes iratanyagának értékelésével az alábbi megállapításokat tette:
A per során előterjesztett keresetében a felperes arra hivatkozással, hogy az alperes a felek között létrejött földgázszállítási szerződések alapján nominált, illetőleg az általa aukciókon elnyert földgázkapacitást egyes időszakokban ténylegesen nem nyújtotta a részére, többek között nominálási eltérési pótdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, valamint az általa fizetett aukciós díj arányos részének visszatérítését kérte. A bíróság azonban jogerős részítéletével e kereseti kérelmeket elutasította.
Az elsőfokú építésügyi hatóság a felperes kérelmére a meglévő üzemanyagtöltő állomás „shop és gasztro” épületének építésére az építési engedélyt a csatolt tervdokumentáció alapján megadta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, a perbeli ingatlannak egy közterülettel határos határvonala van annak teljes szélességében, és erről a közterületről az ingatlan gépjárművel közvetlenül megközelíthető.
Az ÁFA levonás feltétele, hogy a beszerzés adóköteles termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás érdekében történjen. Ezen feltétel megvalósulását egyedileg kell vizsgálni.
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában kötelezte a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolás szerint a felperes részéről befogadott számlák nem tekinthetők hiteles bizonylatnak, ezért az azokban szereplő általános forgalmi adó nem vonható le.
A perek egyesítése esetén az ítélet rendelkezései, akkor terjednek ki valamennyi kereseti kérelemre, amennyiben az az ítélet indokolásából megállapítható. Ebből a szempontból nem irányadó az, hogy az ítélet rendelkező része a keresetre egyes, vagy többes számban utal.
A társadalombiztosítási szervek arra tekintettel, hogy a felperes 57%-os egészségi állapot mellett rehabilitálható, B1 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitációs ellátásra jogosultságát állapították meg. A bíróság a 2.M.858/2012/31. számú jogerős ítéletével megállapította, hogy a felperes B2 minősítési csoportba tartozó és az alperesnek a rokkantsági ellátás összegéről kellett döntenie az új eljárásban. A 2.M.858/2012. szám alatt folyamatban volt peres eljárásnak a felperes „állapotjavulása” nem volt a tárgya tekintettel arra, hogy az Mmtv. 33/A.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1997. szeptember 1-jén létesített általános sebész szakorvosként közalkalmazotti jogviszonyt a d-i Sz.P. Kórházban, ahol osztályvezetői feladatokat látott el. A közalkalmazotti jogviszonya 2005. december 31-éig állt fenn ezen intézménynél, 2006. január 1-jétől a szakfeladatot átvevő Sz.P. Kórház Közhasznú Társaság - jelen per I. rendű alperesének jogelődje - foglalkoztatta a Kjt. 25/A. § rendelkezései alapján.
A felperes 2003. április 14-étől határozatlan idejű munkaviszonyban területi kereskedelmi képviselő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A munkaszerződése 3. pontja szerint a munkavégzés helye változó, a munkakör jellegéhez, a munkáltató utasításához igazodó. A munkavégzés a munkavállalók által 12 hétre előre készített túraterv alapján történt. A munkavégzés napi munkaidő-keretben 8.00 és 17.00 óra között történt. A 8.00 órai munkakezdés a túraterv szerinti első üzletbe való megérkezéssel kezdődött. Az utolsó üzletet leghamarabb 17.00 órakor lehetett elhagyni.
A kiemelt jelentőségű ügyben a külföldi társaság felperes az ugyancsak külföldi alperesekkel 2006-ban megkötött üzletrész adásvételi szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötésekor az alperesekkel abban a közös téves feltevésben volt, hogy az alperesek tulajdonában álló társaság a tulajdonosa egy értékes ingatlannak.