Egyedi ügyek

A felek külföldi partnerek részvételével egy városon belüli területen gyógyturizmusra épülő beruházás megvalósítását határozták el. A projekt helyszíneként kiválasztott ingatlanokat – egy kivételével – az alperes a 2013. november 21-én kötött bérleti szerződésekkel a felperes használatába adta azzal, hogy a bérleti szerződések a beruházás finanszírozására kötendő szerződés aláírásakor lépnek hatályba.

A felperes az internetszolgáltató alperessel szemben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94. § (1) bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő keresetet, amelyben kérte az Szjt. 94. § (4) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés elkövetéséhez kereskedelmi mértékben szolgáltatást nyújtó alperes kötelezését arra, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló előfizetők neve és címe megadásával szolgáltasson adatot arra vonatkozóan, hogy a közölt IP címek kikhez tartoztak a szerzői jogi védelem alatt álló művek jogosulatlan felhasználásának időpontjában.

A felperes 2014. június 30-án módosított munkaszerződése szerint 2012. április 1-jétől 2015. december 31-éig terjedő határozott időre létesített munkaviszonyt az alperesnél. A munkaszerződés 3. pontja szerint a közgyűlés által meghatározott és jóváhagyott feladatok eredményes teljesítése esetén prémium illeti meg a közgyűlés által meghatározott mértékben és módon. A 6. pontja rögzíti, hogy a felperes munkaviszonya csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. A 7.

A Kúria megismételt kisajátítási eljárásban hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben rámutatott, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 109. § (4) bekezdése alapján az I. rendű alperest a jogerős ítéletben foglalt döntés és indokolás kötötte, az I.

A peres felek között bérleti jogviszony állt fenn, az alperes bérleti díj és közüzemi díj fizetési kötelezettségét részben nem teljesítette, ezért a felperes kereseti kérelmében ezek megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes viszontkereseti kérelmében a bérleti díj – bérleti jogviszony teljes időtartamára vonatkozó – leszállítását és a rezsiköltség túlfizetése visszafizetését kérte, valamint a felperes hibás teljesítésére hivatkozással kártérítési igényt is érvényesített.

A felperes a felek között 2005. augusztus 4-én létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy lakópark útépítési és szennyvízcsatornázási munkáit. A hátralékos vállalkozói díj megfizetése iránt indult perben az alperes a felperes hibás teljesítésére hivatkozással viszontkeresetet terjesztett elő és – egyebek mellett – javítási költség és árleszállítás megfizetését kérte.

A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében 112 önkormányzat – köztük az alperesek – 2005. április 20-án létrehozták a felperesi társulást. A perben a felek között vitás volt, hogy az alpereseknek a társulási megállapodásban megjelölt cél megvalósítása érdekében önrészt szükséges-e fizetniük.

A jogerős ítélet elutasította a keresetet, amelyben a felperes a Miniszterelnökség alperes kötelezését kérte dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2013. március 22-23-i svájci és a 2013. július 26-27-i olaszországi kiküldetésével kapcsolatban azon adatok kiadására, mely szerint kikkel folytatott megbeszéléseket az utazások során név és tisztség megjelölésével; ki kezdeményezte a találkozókat és miért; mik voltak ezeknek a tárgyalásoknak a témái.

A felperes keresetében 1.052.618.197 forint kártérítés és késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Követelését az I. rendű alperessel szemben a Ptk. 349. § (1) bekezdésére, míg a II. rendű alperessel szemben a Ptk. 277., 298., 313., 318. és 339. §-ára alapította.

A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.

Budapest, 2016. május 17.

A Kúria Sajtótitkársága

A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg.
Az építészeti alkotás és tervének felhasználása a meglévő épülethez csatlakozó további épület tervezésével és kivitelezésével nem állapítható meg.

Budapest, 2016. május 9.

A Kúria Sajtótitkársága