Egyedi ügyek

A perben a felperes a fiával (I. rendű alperessel) megkötött, 3 ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének, két ingatlan tekintetében pedig a vételár ajándékozásának megállapítását kérte, majd az öt ingatlan tulajdonjogára vonatkozóan ajándék visszakövetelése iránt terjesztett elő keresetet. A perben ezt meghaladóan kérte az I. rendű alperes kötelezését 27 konkrét ingóvagyon kiadására, ennek hiányában 85.000.000 forint megfizetésére.

Az eljárt bíróságok a szerződések érvénytelensége és az ajándék visszakövetelése körében részítélettel döntöttek.

A peres felek közötti szerződéses jogviszonyban a Kúriának az ügy terjedelmes iratanyagának áttekintését követően abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perben érvényesített szavatossági igény elévült-e. A Kúria megállapította, hogy ha a kötelezett a jogosult szavatossági igénybejelentését mind jogalapjában, mind összegében egyértelműen, félre nem érthető módon elutasította, a felek között tovább folyó kommunikáció nem alapoz meg olyan reményt, ami alapján a jogosult alappal bízhat abban, hogy a kötelezett önként teljesít számára.

A per 2004. február 28. napján indult, tárgya a házasság felbontása és járulékai, a házastársi közös vagyon megosztása, ennek keretében a felek közös tulajdonaként nyilvántartott ingatlanokra érvényesített tulajdoni igény, az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetése és a felek által kölcsönösen érvényesített többlethasználati díj követelés.

Az ügyben eljárt bíróságok a kereset és a viszontkereset tárgyában részítéletekkel határoztak. Az 58. sorszámú részítélettel a házasságot felbontották, döntöttek a gyermekek elhelyezéséről, tartásáról és a házastársi tartásról.

A földtulajdonosok vadászati közössége olyan tartalmú működési szabályzatot fogadott el, amely szerint egyes kérdésekről – így a működési szabályzat módosításáról – a közgyűlés csak minősített, ¾- es szótöbbséggel hozhat határozatot.

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felek 2008. október 8-án kötöttek 3 hónap próbaidő kikötésével létesítménymenedzser munkakörre vonatkozóan munkaszerződést. 2008. november 28-án a munkáltató megbízásából K.E. és N. B. „munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése próbaidő alatt a munkáltató részéről” elnevezésű, 2008. november 19-ére keltezett dokumentumot kísérelt meg átadni a felperesnek, aki annak átvételét megtagadta. Erről a jelenlévők jegyzőkönyvet készítettek. 2008.

A felperes 2001. szeptemberétől állt az alperes alkalmazásában, a vágóüzemben dolgozott. Felvételekor üzemi alkalmassági vizsgálat történt, ahol hallásvizsgálatra is sor került, ekkor eltérés nem volt tapasztalható.  Az alperesnél a vágóüzemben dolgozók részére 2004. évtől egyéni védőfelszerelésként kezdetben kétféle, utóbb négyféle hallásvédő eszközt biztosítottak. A füldugó használata kötelező volt, azt a munkáltató ellenőrizte, elmulasztását szankcionálta.

A felperes a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki végzettséget szerzett, majd 1996. szeptember 1-től 1999. augusztus 31-ig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt, mely időtartam alatt állami forrásból ösztöndíjban részesült. A társadalombiztosítási szervek a felperes 1990. szeptember 1-től 1995. június 30-ig terjedő tanulmányi idejét szolgálati időként elismerte, míg az 1996. szeptember 1. - 1999. augusztus 31. közötti doktoranduszi idejét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.

Mfv. III. 10.558/2015

A felperes 2011. december 31. napjáig III. csoportú rokkantsága alapján rokkantsági nyugdíjban részesült azzal, hogy felülvizsgálandó 2012. január hóban. Felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és a rokkantsági ellátása változatlan összegben való továbbfolyósítását kérte, mert álláspontja szerint a rokkantsági ellátás összege és egészségkárosodása százalékos mértéke helytelenül került megállapításra. Továbbá sérelmezte, hogy alperes az Mmtv. 33. § (6) bekezdésébe ütközően vizsgáltatta felül 2012. január hónap helyett 2012.

A per 2010-ben indult házasság felbontása és járulékai tárgyában. A kiskorú gyermek elhelyezése mellett a felek az utolsó közös lakás használatában, a lakáshasználati jog ellenértékében, a használati díj jogalapjában és összegében is a bíróság döntését kérték.

Az elsőfokú eljárásban a felek számtalan ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az eljárás elhúzódása iránti kifogásokat, illetve a bíróság kizárása iránti kérelmeket terjesztettek elő.