I. Az első fokon eljárt törvényszék az I. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében, míg a II. rendű terheltet 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, 1 rendbeli csalás bűntettében, és 1 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért az I. rendű terheltet 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű terheltet 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokon eljáró ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű és a II. rendű terheltek vonatkozásában megváltoztatta: az I. rendű terhelt börtönbüntetését 10 évre, a II. rendű terhelt börtönbüntetését 8 évre súlyosította. Az I. és II. rendű terheltekkel szemben személyenként 236.551.289 Ft összegben vagyonelkobzást rendelt el.
II. A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű és II. rendű terheltek a K. Kft.-t közösen irányították, döntéseiket közösen hozták, a szerződések megtárgyalásában közösen vettek részt, ennek megfelelően egymás tevékenységéről tudtak. A K. Kft. 2008. évben több ezer tonna mennyiségű és különféle fajtájú műtrágyát vásárolt, amelyet az országban többfelé bérelt, illetőleg a cég saját tulajdonában lévő raktárakban helyezett el.
A K. Kft. tevékenységének finanszírozása érdekében több bankkal állt szerződéses viszonyban, többek között a C., az E. és a K. Bank Zrt.-vel. A C. Bank Zrt. és az E. Bank Zrt. 2003. évtől leányvállalatokat (C. K. illetve E. K.) hozott létre kereskedelem-finanszírozási tevékenység ellátására. Mindkét társaság esetében tagként 100 %-os tulajdoni részesedéssel az alapító bankok szerepeltek.
A K. Kft. által beszerzett műtrágya tőle, adásvételi szerződéssel a finanszírozó banki kft.-k tulajdonába került. A K. Kft. a műtrágya felett rendelkezési jogot nem gyakorolhatott, de visszavásárlási, illetve vevőkijelölési joga volt. A bankok és a gazdasági társaságok e jogi konstrukcióval látták biztosítottnak szerződéses érdekeiket. Ha pedig a K. Kft. a banki finanszírozással vásárolt és általa letéteményesként tárolt (rábízott) műtrágyát a szerződésben biztosított opciós időn belül nem vásárolta vissza, akkor annak eladására a banki leányvállalatok jogosulttá váltak. A K. Kft. és a banki leányvállalatok által kötött szerződések tehát adásvételi szerződések voltak.
A K. Kft. a szerződésben foglaltakkal ellentétben a banki leányvállalatok által vásárolt műtrágyát több esetben több milliárd forintért értékesítette és ezzel sikkasztást követett el.
A K. Kft.-nek a K. Bank Zrt.-hez 2008. január 1. és március 31. napja közötti időre vonatkozóan a hitelbírálathoz benyújtott főkönyvi kivonata valótlan adatot tartalmazott. A korábban költségként elszámolt 501.584.180 Ft opciós díjat az eszközök megnevezésű főkönyvi számlára alapbizonylat nélkül vezették át, amelynek következménye az eredményesség ekkora összeggel történt emelkedése volt. A csalást tehát azzal valósították meg, hogy a K. Kft. teljesítő-képessége, és különösen fizetőképessége tekintetében tévedésbe ejtették a pénzintézetet.
III. A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű és II. rendű terheltek meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A védő a terheltek büntetőjogi felelősségének megállapítása körében azt sérelmezte, hogy mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság lényeges anyagi és súlyos eljárási szabályokat szegett meg, amelyek önmagukban, különösen pedig összességükben eredményezték azt, hogy a törvényszék elsőfokú ítélete, annak tényállása perdöntő tényekben, kérdésekben megalapozatlan, iratellenes, helytelen ténybeli következtetéseket tartalmaz, egyben az Ítélőtábla felülvizsgálatára alkalmatlan volt.
A Kúria a felülvizsgálati indítvány tartalmára és terjedelmére tekintettel rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján a büntető eljárási törvényben szigorúan szabályozott keretek között bírálhatja felül, tehát a revíziós lehetőség korlátozott. A jogalkotó a felülvizsgálati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi- és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a megváltoztatásra. Rámutatott arra is, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban támadhatatlan.
Minderre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványnak a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmi hitelességével, a könyvszakértői vélemény beszerzésével, bizonyítási eljárás részévé tételével kapcsolatban felmerült aggályai, a készletigazolások, mint okirati bizonyítékok körében felvetett védői anomáliák, a tanúk kihallgatására vonatkozó szabályok megsértésére, befolyásolásként értékelt nyilatkoztatásukra hivatkozás a bizonyítékok átértékelésén keresztül egyaránt a tényállás támadásának minősül, ezért törvényben kizárt.
A sértetti jogi képviselők tárgyaláson, illetve tárgyaláson kívül tanúsított esetleges kifogásolható magatartása felülvizsgálati eljárásban feltétlen eljárási szabálysértést nem képez.
A tárgyalás folytonosságának sérelmével kapcsolatos védői kifogás az esetleges helytállósága esetén is kizárólag relatív eljárási szabálysértést valósít meg.
A Kúria ezt meghaladóan nem találta alaposnak az indítványozónak azokat a kifogásait, amely szerint egyrészt a felülvizsgálattal érintett büntető ügyben nem érvényesültek a törvényes vád követelményei, másrészt a felülvizsgálati indítvány lényegi megfogalmazása szerint két tárgyalási napon a II. rendű terhelt érdekében olyan ügyvéd járt el, aki (mivel a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsít) védőként nem járhatott volna el.
A Kúria a terheltek védőjének felülvizsgálati indítványát a büntető anyagi jogszabálysértésre hivatkozó részében – miután kifogásaival az irányadó tényállást támadta – törvényben kizártnak találta.
A sikkasztás támadása körében a felülvizsgálati indítvány figyelmen kívül hagyta, hogy a műtrágya vásárlását a bankok hitelezték, és a bankok az általuk alapított banki leányvállalatokon keresztül biztosították követelésüket úgy, hogy a C. K. és az E. K. Kft.-k megvásárolták a K. Kft. eladótól a műtrágyát, így az a K. Kft. rendelkezési jogát kizáró tulajdonukba került.
A csalás kapcsán a jogerős ítélet tényállása azt tartalmazza, hogy a terheltek a sértett pénzintézet irányába az 501 millió Ft-nak mérlegben történő szerepeltetésével valótlan adatot közöltek, s ekként a pénzintézetet egyenes szándékkal megtévesztették. Ezért alaptalanul állította indítványában a védő, hogy az ítéletből konkrétan nem állapítható meg a terhelti elkövetési magatartás és a terheltek szándékossága.
A Kúria mindezek alapján a támadott határozatokat az I. rendű és a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.
Budapest, 2017. január 3.
A Kúria Sajtótitkársága