A felperes motorkerékpárjával közlekedve az alperes biztosítottja által vezett gépjármű előzésébe kezdett, azonban az – anélkül, hogy a balra húzódási szándéka előtt meggyőződött volna arról, hogy a járművének megelőzését nem kezdék-e meg – balra kanyarodott és összeütközött a felperessel. A felperes a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte az alperes kötelezését.
Az eljárt bíróságok a felperes a megengedett sebességhatár közel kétszeres túllépésére figyelemmel, kármegosztás alkalmazásával kötelezték az alperest a felperes kárai megtérítésére. Az elsőfokú, és a másodfokú bíróság álláspontja azonban eltérő volt a felperes magatartásának megítélésére vonatkozóan.
A Kúria a döntésében rámutatott arra, hogy a felperes a motorkerékpárjával teljes terjedelmében a bal oldali forgalmi sávban haladt, amikor az alperes biztosítottja a gépjárműjével átlépte a felezővonalat és ezzel megsértette a KRESZ által előírt elsőbbségadási kötelezettséget. Az elsőbbségadási kötelezettség, mint a közlekedés biztonsága szempontjából jelentős szabály a védett útvonalon közlekedő jármű sebességétől függetlenül terheli az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjét. Az alapvető kérdés tehát nem az volt, hogy ha a felperes nem közlekedik nagy sebességgel, akkor a baleset elkerülhető lett volna, hanem az, hogy az alperes az elsőbbségadási kötelezettségének nem tett eleget; ez volt a baleset oka, amelyhez képest a sebességtúllépéssel való közlekedés felróható közrehatásként értékelhető.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmére figyelemmel a Kúria rámutatott arra, hogy a csatlakozó felülvizsgálati kérelem jogi természete szerint felülvizsgálati kérelemnek minősül, de járulékos jellegű, amennyiben tartalmában, hatályában és az előterjesztésre jogosultak személye körében feltételhez kötött, illetőleg korlátozott. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem tartalmát a felülvizsgálati kérelem egyebek mellett annyiban korlátozza, hogy ha a több kereseti kérelem tárgyában hozott jogerős ítéletnek csak egyes rendelkezéseit érinti a felülvizsgálati kérelem, akkor a csatlakozó felülvizsgálati kérelem sem érintheti a jogerős ítélet egyéb rendelkezéseit. A felperes tehát a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében annak járulékos jellege folytán nem támadhatta a jogerős ítéletnek azokra a járadékokra vonatkozó rendelkezéseit, amelyeket az alperes felülvizsgálati kérelme nem érintett.
Budapest, 2016. december 19.
A Kúria Sajtótitkársága