Egyedi ügyek

Az I. rendű felperes és az alperes közbeszerzési eljárás alapján egy iskolaépület felújítása és bővítése tárgyában kötöttek vállalkozási szerződéseket.

Az I. rendű felperes keresetében a szerződésekből eredő vállalkozói díj- és kártérítési igényei tekintetében kérte az alperes marasztalását, aki a perben beszámítási kifogást és viszontkeresetet is előterjesztett. Az I. rendű felperes a perindítás után a kereseti követeléseit a II. rendű felperesre engedményezte.

Tájékoztató a mezőgazdasági támogatások felhasználásával kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításához szükséges jogalap meghatározásával kapcsolatos határozatról Kfv. 35.404/2017/3

A jogerős ítélet elutasította a felperesek keresetét, amely a Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdései, valamint a 339. § (1) bekezdése alapján bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén 15.519.535.000 forint megfizetésére irányult.

A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a felperes (volt magas rangú rendőrtiszt) keresetét az ellene (is) folyamatban lévő büntető eljárásról szóló tudósítások kapcsán nagyobb részben elutasító jogerős részítéletet.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek között 2002. április 15-étől állt fenn határozatlan idejű közszolgálati jogviszony, melynek keretében a felperest jogi végzettséggel rendelkező közbeszerzési biztosként foglalkoztatták főtanácsosi besorolási fokozatban. Munkáját a jogi végzettségű biztosokból és szakmai biztosokból álló K. D.-ben végezte, a munkaköréhez előírt képzettséggel, végzettséggel rendelkezett. Nagy szakmai tapasztalattal, gyakorlattal bírt, munkáját megfelelően látta el, annak elismeréseként többször jutalomban részesült.

Az osztatlan közös tulajdonban álló visszamaradó ingatlan kisajátítását valamennyi tulajdonostársnak kérnie kell, tulajdoni hányad kisajátításának nincs helye.

A felperes egy sportlétesítmény kivitelezésére kötött vállalkozási szerződésben vállalt munkálatok szünetelése idején felmerült állagmegóvási és őrzés-védelmi költségeinek megtérítését kérte. Keresetét az I. rendű – IX. rendű alperesekkel szemben úgy terjesztette elő, hogy elsődlegesen az I. rendű, míg a kereset vele szembeni alaptalansága esetén sorrendben a II. rendű, majd III. rendű és őket követő alperesek marasztalását kérte.

Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperest marasztalta a kereset szerint. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az uniós jog helytelen alkalmazásával magánszemélynek okozott kárért a Magyar Állam csak kivételesen, meghatározott feltételek mellett tartozik helyt állni. A fizetett szabadság lehetőségétől való megfosztás sérti a magánélethez fűződő személyiségi jogot

A Kúria hatályában fenntartotta a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet.

A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a 4.500.000 forint nem vagyoni kár megtérítése iránt előterjesztett keresetet elutasító jogerős ítéletet. A Kúria a jogerős ítéletben elfoglalt állásponttal egyetértve kifejtette, hogy a jogalkotás nem minősül a közhatalom gyakorlása során végzett szervező, intézkedő tevékenységnek, így a jogalkotásért fennálló felelősségre a Ptk. 349. §-a nem alkalmazható, és a perbeli esetben polgári jogi kárkötelmet keletkeztető diszfunkcionális jogalkotás sem volt megállapítható.

A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a keresetet elutasító jogerős ítéletet. A felperes keresete arra irányult, hogy a bíróság a Ptk. 208. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel a Kft. és az alperes között 2007. május 31-én létrejött és 2009 februárjában meghosszabbított határidejű előszerződésre, hozza létre a felperes és az alperes között a perbeli mű megfilmesítése tárgyában a szerződést, tekintettel arra, hogy a felperes a Kft-vel 2011.