Egyedi ügyek

Az elsőfokú adóhatóság határozatában többek között kötelezte a felperest áfa adónemben adókülönbözet és ehhez kapcsolódóan adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolásban megállapította, hogy a vizsgált időszakban a felperes rendszeres jelleggel folytatott személyszállítási tevékenységet jövedelemszerzés céljából, ezért az áfa alanyának minősül.

A felperes 1975. szeptember 15-étől állt az alperes jogelődjénél és az alperesnél alkalmazásban.  A felperes a M.K. szervezeti egységben dolgozott, melynek vezetője A.Z. minőségügyi igazgató volt, aki 2014. novemberében a kitűzött létszámracionalizálás megtervezésekor a felperest jelölte meg olyan munkavállalóként, akinek a munkáját hiányolni tudja. Az alperes 2014. december 17-én közölt felmondással 11 másik munkavállaló mellett a felperes munkaviszonyát is megszüntette. Egyedül a felperes volt védett korú, mely körülményről az alperesnek tudomása volt.

A felperes 2003. november 10-étől állt az alperes alkalmazásában utasbiztonsági ellenőr munkakörben. A RDFSZ-nek, majd két szakszervezet egyesülésével létrejött LESZ alelnöke lett. A felperes 2009. óta az utasbiztonsági ellenőri feladatai alól mentesülve kizárólag függetlenített szakszervezeti tisztségviselőként járt el. 2009. október 20-án a LESZ elnöke bejelentette a munkáltató részére, hogy az 1992. évi XXII. tv.  (régi Mt.)  28. §-a alapján 28 főt illet védettség, közöttük a felperest is.Az alperes 2012.

Kártérítési igények esetén a károsultnak kell bizonyítania a kártérítési felelősség szükségképpeni feltételeit.

A felperes többször módosított keresetében bűncselekménnyel okozott kár jogcímén kérte az I. rendű és a II. rendű alperesek kártérítés megfizetésére való kötelezését.

A felperes kereseti kérelmét arra alapította, hogy a (jelen perben nem álló) korábbi munkavállalója tettesi minősége mellett az alperesek felelősségét bűnsegédként folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt büntetőbíróság jogerősen megállapította.

Ha a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítása miatt a kormánytisztviselő a felmentését kéri, nemcsak a felmentéssel közvetlenül összefüggő, hanem a felmentéshez kapcsolható valamennyi járandóságot a kinevezés-módosítást megelőző illetménnyel kell elszámolni [2010. évi CXXII. törvény 19/D. § (2) bekezdés, 2011. évi CXCIX. törvény 48. § (8) bekezdés].

Amikor a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával szünteti meg a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát, nem minden esetben biztosít a jogszabály mérlegelési lehetőséget számára, a törvényben felsorolt esetekben kötelezővé teszi a felmentő intézkedés megtételét. Ezen kötelező felmentési okok közé tartozik az az eset is, amikor a kormánytisztviselő a kinevezése egyoldalú módosítása miatt a törvényen biztosított öt munkanapon belül felmentését kéri és kérelmére kerül sor a jogviszony megszüntetésére.

A felperes 2007. április 24-én létesített határozatlan időre munkaviszonyt az alperesnél raktáros munkakörre. Munkaszerződésének 7. pontja szerint a távollétének indokát köteles a munkáltatónál haladéktalanul és rövid úton bejelenteni. A munkavállaló távollétét hivatalos irattal annak kiállításától számított 3 napon belül köteles igazolni. A felperes 2015. január 29-étől ismételten keresőképtelen lett, betegszabadsága 2015. február 18-án járt le, azonban ezt követően is keresőképtelen volt.

A pedagógus felperesek 2007. szeptember 1-jét megelőzően a P-i J.M.Á.I.-val álltak közalkalmazotti jogviszonyban. Az iskola fenntartója, P-i N. Önkormányzata és az alperes fenntartója az E.O. Alapítvány 2007. június 25-én közoktatási megállapodást kötött arról, hogy 2007. szeptember 1-jétől kezdődően a J.M.Á.I. fenntartását az alapítvány veszi át. 2007. augusztusában a felperesek tájékoztatást kaptak arról, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyuk átvétellel megszűnik, és az alperes munkaszerződést köt velük a korábbi jogviszonyukat jogfolytonosnak tekintve.

Az alperesi beavatkozók, mint építtetők fennmaradási és továbbépítési kérelmet nyújtottak be, mely engedélyt az elsőfokú hatóság többször megismételt eljárás eredményeként hozott határozatában megadott.
Az építéssel érintett ingatlannal szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a zöldfelületi mutató és a beépítettsége kis mértékben tér el az engedélyezhető mértéktől, a minimális szabálytalanságokkal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért.

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20502/2017 számú egyedi ügyéről. A Kúria a mai napon hatályában fenntartotta a felperes, mohácsi polgármester által egy helyi húsipari vállalkozóval szemben kezdeményezett személyiségi jogi perben korábban született jogerős ítéletet.