Egyedi ügyek

Az alperes légiforgalmi szolgáltató a magyar légtérben, valamint kizárólagosan végzi a légiforgalmi irányítók képzését. Annak oktatási anyagát, célkitűzéseit egy svéd cég bevonásával készítette elő és harmonizálta azt a tevékenységre vonatkozó uniós és hazai szabályokkal. A felperesek 2011-ben jelentkeztek légiforgalmi irányító képzésre az alperesnél és egy felnőttképzési, valamint tanulmányi szerződést kötöttek, melyet utóbb egy okiratba foglaltak. A tanfolyam keretében „magas légtérben történő irányítás radarirányítás kiterjesztéssel” képzésben részesültek.

Tájékoztató a Kúria Bfv.III.859/2017. számú jelentős ügyben 2017. november 7-én hozott határozatáról: A javak elleni jogtalan támadást gépjárművel végrehajtó támadót gépjárművel nyomon követni, s a jogtalanul elvett javak visszaadásának kikényszerítése végett utolérni olyan törvényes joggyakorlás, amely védelmi cselekmény, a javak ellen intézett jogtalan támadást elhárító magatartás. Az ebből eredő nem szándékolt súlyosabb következmény kockázatát ez esetben is a jogtalan támadó viseli.

Az alperes 2006. november 1-jétől létesített munkaviszonyt a higiéniai termékek forgalmazását végző felperesnél raktárkezelő-értékesítő munkakörben. Az alperes felett utasítási joggal V. A. rendelkezett. 2007. szeptember 3-án jött létre az S.-K. Kft., melynek tagja és ügyvezetője az alperes édesanyja, illetve annak élettársa volt. 2007-ig a felperes közvetlen vevője volt a C. Kft. és a K. R. Zrt. A S.-K. Kft. megalapítását követően ezen társaságok részére e kft.

Az I. rendű felperes és az általa képviselt II. rendű felperes – egyebek mellett – biztosítás-közvetítői tevékenységet végeztek az alperesek részére. Az I. rendű felperes az I. rendű alperessel szemben fennálló, a megbízási szerződésből fakadó követeléseit a II. rendű felperesre engedményezte. Az alperesek ezt követően a felperesekkel kötött megbízási szerződéseket azonnali hatállyal felmondták.

A felperes mint vállalkozó és az alperes mint megrendelő közötti egyösszegű vállalkozási szerződés alapján elvégzett munkákat a vállalkozó készre jelentette. A felek az átadás-átvételi eljárást megkezdték, ezt követően azonban a megrendelő hibalistát nem állított össze, az átvételről, illetve annak megtagadásáról, valamint szavatossági igényeiről nem nyilatkozott. A vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás folytatását célzó felhívása is eredménytelen volt.

Az egy cégcsoportba tartozó felperesek, akik részben pénznyerő játékautomaták bérbeadásával, részben azok üzemeltetésével, harmadrészt pedig az ehhez szükséges ingatlanok bérbeadásával foglalkozó gazdasági társaságok, a Magyar Állam alperes ellen indított perben jogalkotással okozott káruk megtérítését kérték. Keresetüket egyrészt arra alapították, hogy a 2011. évi CXXV. törvény 27. §-án, a 2011. évi CXLVI. törvény 393. § (14) bekezdésén, valamint a 2011. évi CLXVI. törvény 30. § (13) bekezdésének 6.

Az ellenérdekű fél jogosultja és 50%-ban feltalálója a „Kártyás elszámoló rendszer és eljárás ilyen rendszer működtetésére” című szabadalomnak, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmezők kérelmére határozatával megsemmisített.

Felperes, mint mezőgazdasági termelőszervezet három üzemközponttal (négy ingatlant érintően) kívánta regisztráltatni magát az ingatlan-nyilvántartásban. A földhivatal a kérelmet jogerősen azzal utasította el, hogy a Földforgalmi törvényre és a kapcsolódó releváns jogszabályokra is tekintettel egy földműves/mezőgazdasági termelőszervezet csak egy mezőgazdasági üzemközponttal, egy hrsz.-on regisztrálható a nyilvántartásban.

Felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte, mert nézete szerint ez a korlátozás nem vezethető le a jogszabályokból.

Az I. rendű felperes motorkerékpár vezetőjeként 2005-ben közlekedési balesetet szenvedett, amely következtében 100 %-os munkaképesség-csökkenés alakult ki nála.

A perben az I. rendű felperes vagyoni és nem vagyoni kárai, édesanyja, a II. rendű felperes vagyoni kárai megtérítésére kérte kötelezni az alperest.

A per 2012. februárban indult, az újszülött egészségkárosodásával kapcsolatos bonyolult szakkérdések, valamint a több alperes eltérő tevékenysége és megítélése miatt hosszadalmas szakértői bizonyítás volt szükséges. Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletével megállapította a III. rendű alperes kártérítési felelősségét, míg az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. A másodfokú bíróság a határozatot helybenhagyta.

A Kúria a jogerős határozatot hatályában fenntartotta.

Budapest, 2017. december 6.