Keresés

A színlelt szerződés a korábbi Ptk. 205. § (6) bekezdése alapján semmis, ami azt jelenti, hogy hiányzik a szerződés szerinti cél létrehozására irányuló akarat minden szerződő fél részéről. Ha azonban a valós akarat bűncselekmény leplezése, az a színlelt szerződés megkötésével a leplezés célzata miatt a bűncselekmény egyenes szándékkal történő megvalósítására is utal.

I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. 
II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti [Pp. 355. § (1) és (4) bek.].

I. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.

A zálogkötelezettnek a jelzálogszerződés megkötésekor pontosan tudnia kell, hogy a kölcsönszerződés adósát milyen mértékű pénzbeli kötelezettségek terhelik a biztosított szerződés alapján, mert ezekért a kötelezettségekért vállal helytállási kötelezettséget az ingatlanával. A zálogkötelezettnek abban az esetben, ha deviza alapú kölcsöntartozást biztosít a vagyontárgyával, fel kell ismernie és tudnia kell értékelni a biztosított és a biztosítéki szerződéshez egyaránt kapcsolódó árfolyamkockázat tényét és mibenlétét.

A tartalom-meghatározás szabadsága alóli kivételként szabályozott bírósági szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha tartós jogviszony esetén a szerződéskötést követően olyan változás áll be a körülményekben, ami a felek jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolva lényeges érdeksérelmet okoz. A jogok és kötelezettségek szerződő felek általi meghatározásával elérni kívánt szerződéses célt azonban a bíróság nem írhatja felül; a bírósági szerződésmódosításnak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának.

I. A másodfokú bíróság a felülbírálati jogköreit erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. A fellebbezési kérelem, valamint a fellebbezés indokolásának tartalmából kell kikövetkeztetnie, hogy a fellebbező melyik felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. 
II. A másodfokú bíróság a fellebbezés indokaihoz is kötve van. Nem bírálhatja felül az elsőfokú ítéletet olyan kérdésben, amit a fellebbezés tartalma, az abban kifejtett indokok egyáltalán nem érintenek. 

Az Infotv. és a Ctv. is – részben azonos cél (közérdek védelme) érdekében – de más szempontok alapján szabályozza a tárgyi hatálya alá tartozó adatok megismerésének módját. A cégnyilvántartásban levő, kötelezően nyilvántartott közérdekű adatokat – az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – mindenki megismerheti, ezért ezek vonatkozásában az Infotv.-ben meghatározott megtagadási okok nem értelmezhetők, az Infotv.-ben előírt érdekmérlegelési teszt nem végezhető el [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. bek., 26. § (2), (5)–(6) bek., 31. § (2) bek.; 2006. évi V.

I. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a sérelem bekövetkeztekori értékviszonyokra is figyelemmel kell lenni, ezért az értékviszonyokban a jogsértés és az ítélethozatal között bekövetkezett jelentős változás sem maradhat értékeletlenül. 

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban 2026. január 1. előtt meghozott másodfokú jogerős érdemi végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még a felülvizsgálat kivételes engedélyezése útján sem, mivel azok az új eljárásjogi szabályok, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 2010. évi CXXX.

I. A Ptk. 6:539. § (1)–(3) bekezdéseiben írt szabályok irányadóak akkor, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt. Az üzembentartók egymással szembeni kártérítési felelősségét meghatározó háromlépcsős szabályrendszer alkalmazásának szükséges és egyben elegendő feltétele a kárnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával okozati összefüggésben való bekövetkezése.