Keresés

I. A másodfokú bíróság a felülbírálati jogköreit erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. A fellebbezési kérelem, valamint a fellebbezés indokolásának tartalmából kell kikövetkeztetnie, hogy a fellebbező melyik felülbírálati jogkör gyakorlását kéri. 
II. A másodfokú bíróság a fellebbezés indokaihoz is kötve van. Nem bírálhatja felül az elsőfokú ítéletet olyan kérdésben, amit a fellebbezés tartalma, az abban kifejtett indokok egyáltalán nem érintenek. 

Az Infotv. és a Ctv. is – részben azonos cél (közérdek védelme) érdekében – de más szempontok alapján szabályozza a tárgyi hatálya alá tartozó adatok megismerésének módját. A cégnyilvántartásban levő, kötelezően nyilvántartott közérdekű adatokat – az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – mindenki megismerheti, ezért ezek vonatkozásában az Infotv.-ben meghatározott megtagadási okok nem értelmezhetők, az Infotv.-ben előírt érdekmérlegelési teszt nem végezhető el [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. bek., 26. § (2), (5)–(6) bek., 31. § (2) bek.; 2006. évi V.

I. A sérelemdíj mértékének meghatározásakor a sérelem bekövetkeztekori értékviszonyokra is figyelemmel kell lenni, ezért az értékviszonyokban a jogsértés és az ítélethozatal között bekövetkezett jelentős változás sem maradhat értékeletlenül. 

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban 2026. január 1. előtt meghozott másodfokú jogerős érdemi végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még a felülvizsgálat kivételes engedélyezése útján sem, mivel azok az új eljárásjogi szabályok, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 2010. évi CXXX.

I. A Ptk. 6:539. § (1)–(3) bekezdéseiben írt szabályok irányadóak akkor, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt. Az üzembentartók egymással szembeni kártérítési felelősségét meghatározó háromlépcsős szabályrendszer alkalmazásának szükséges és egyben elegendő feltétele a kárnak a fokozott veszéllyel járó tevékenységek folytatásával okozati összefüggésben való bekövetkezése. 

I. A végtörlesztést lehetővé tevő szabályozás hatása – a rögzített árfolyamon való végtörlesztés pénzügyi intézményt kötelező lehetősége – értékelhető a fogyasztói kölcsönszerződések refinanszírozására kötött hitelszerződések vonatkozásában beállott olyan változásként, amely az egyéb feltételek fennállása esetén megalapozhatja a refinanszírozási hitelszerződés bíróság általi módosítását. 

A közérdekű adatigénylés címzettjének meghatározásával az adatigénylő határozza meg előre, hogy a későbbiekben egy esetleges pernek ki lehet az alperese. Nem marasztalható olyan alperes, akivel szemben előzetes eljárás nem folyt [2011 évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) és (3) bek., 29. § (1) bek., (1) bek. b) pont, 31. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont].

I. A dolog használata általános magánjogi korlátjának megsértésére alapított birtokperben a felperes jogállítása részeként állítja a zavarás és annak szükségtelensége törvényi tényállási elemeinek a fennállását, a tényállítás részeként pedig azokat a konkrét történeti tényeket, amelyekre alapozva állítja a szükségtelen zavarás törvényi tényállási elemeinek a megvalósulását. 

A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás a VI. rendű alperes halála miatt 2025. szeptember 14-én a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig félbeszakadt, és a Kúria Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozata hatálytalan.

(Kúria Pfv.I.20.002/2025/8.)¹

¹ Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozatot a BH 2025. évi decemberi számában tettük közzé a BH 2025.269. számon 

I. A felülvizsgálat alapja nem lehet a felek közötti szerződésnek az ügy érdemére kiható megsértése. Felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, valamint a Kúria az így megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Ennek során a Kúria a felek közötti szerződés tartalma alapján bírálhatja el a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben állított jogszabálysértést.