I. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.
II. A bíróság hiánypótlási felhívás eredményéhez képest jut abba a helyzetbe, hogy meg tudja állapítani, a felperes keresete tartalmaz-e meg nem engedett keresethalmazatot: ha igen, a keresetlevelet, illetve a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot vissza kell utasítania vagy az eljárást hivatalból meg kell szüntetnie; ha nem, a fenntartott kereset alapján dönthet illetékessége fennállásáról [Pp. 31. § (2) bek. c) pont, 173. § (2) bek. b) pont, 176. § (2) bek. c) pont, 185. § (1)–(3) bek., 240. § (1) bek. a) pont].
[1] A felperes egy járásbíróságon előterjesztett keresetében 29 928 871 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen szerződésen kívül okozott kár (elmaradt haszon) megtérítése, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Előadása szerint a perbeli ingatlanra jogelődje és az alperes 2001. augusztus 31. napján haszonbérleti szerződést kötöttek, amely szerződést 2017. június 26. napján azonnali hatállyal felmondta, a felmondás jogszerűségét jogerős ítélet megállapította, és kötelezte az alperest az ingatlan birtokba adására. Az alperes azonban ennek ellenére a 2017. június 26. és 2024. szeptember 19. napja közötti időszakban jogalap nélkül használta az ingatlant. A keresetet tartalmazó iratában a járásbíróság illetékességét elsődlegesen az alperes székhelyére, másodlagosan az ingatlan fekvésére alapította.
[2] A járásbíróság végzésében megállapította illetékessége hiányát, az eljárást megszüntette, és elrendelte a keresetlevél áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz azzal az indokkal, hogy a perbeli haszonbérleti szerződésben a felek – a pertárgy értékétől függően – alávetették magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.
[3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében ugyancsak megállapította illetékessége hiányát, és előterjesztést tett a Kúriához az eljáró bíróság kijelölése végett. Határozatának indokolása szerint a felperes által előadott tényállításból egyértelműen levezethető, hogy a felek közötti szerződés megszűnt, és a felperes kizárólag az alperes jogalap nélküli használatára alapítja a kérelmét, így a per tárgya nem a szerződésből származó valamely kötelezettség megsértése, hanem szerződésen kívüli károkozás, illetőleg jogalap nélküli gazdagodás, ami azt jelenti, hogy a szerződés rendelkezései nem alkalmazhatók.
[4] Az iratok Kúriára történő felterjesztését követően a felperes keresetváltoztatást tartalmazó beadványt nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, amelyben kereseti kérelme elsődleges jogalapjaként szerződésszegéssel okozott kár megtérítését jelölte meg, míg az eredeti keresetében megjelölt szerződésen kívül okozott kártérítés és jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése címén érvényesített követelését másodlagos és harmadlagos keresetként tartotta fenn.
[5] A felmerült negatív illetékességi összeütközést a Kúria végzésével a járásbíróság eljárásra történő kijelölésével szüntette meg. Rámutatott, a perbeli haszonbérleti szerződésben szereplő alávetési kikötés alapján a felek az e szerződésből eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kötötték ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét, azaz arra az esetre, ha valamelyik szerződő fél a haszonbérleti szerződésből eredő igényét kívánja érvényesíteni a másik féllel szemben, vagyis, ha a szerződés alapján őt megillető valamely jog érvényesítése iránt kíván pert indítani. Jelen ügyben azonban a felperes keresete jogalapjaként nem a haszonbérleti szerződés alapján őt megillető anyagi jogot jelölt meg, nem a perbeli haszonbérleti szerződésből eredő igény érvényesítése iránt indította meg a pert, ezért a per nem minősül a haszonbérleti szerződésből eredő jogvitának, következésképpen a szerződésben szereplő alávetési kikötés az eljáró bíróság illetékességének megállapításakor nem irányadó. Végzésében a Kúria utalt arra, észlelte, hogy a felperes 2025. július 9-én keresetváltoztatást terjesztett elő, amelyben követelését eltérő jogalapon is kívánja érvényesíteni. Annak megítélése azonban, hogy a keresetváltoztatás megfelel-e a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 185. §-ában foglaltaknak, az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, így a keresetváltoztatásban foglaltakat az eljáró bíróság kijelölése során a Kúria nem vehette figyelembe. A kijelölt bíróságnak tehát vizsgálnia kell a keresetváltoztatás megfelelőségét, és amennyiben annak vissza- vagy elutasítására nincs ok, az illetékességét ismételten, a Pp. 30. §-a szabályai szerint hivatalból kell vizsgálnia.
[6] A járásbíróság a Kúria kijelölő határozata alapján előtte folyó eljárásban a perfelvétel lezárását megelőzően hozott 9. sorszámú végzésében ismételten megállapította illetékessége hiányát, és az ügy iratait felterjesztette a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett. Álláspontja szerint a felperes keresetváltoztatása folytán a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésbe foglalt illetékességi kikötés már releváns, mert a 2025. július 9-én érkezett keresetváltoztatást követően elsődlegessé vált kereseti kérelemre egyértelműen irányadó a szerződés 8. pontjában kikötött illetékesség. Utalt arra, a megváltoztatott kereset megengedett keresethalmazatot tartalmaz, mivel a Pp. 173. § (2) bekezdés b) pontja nem akadálya annak, hogy az elsődleges kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a felperes olyan egyéb – az elsődleges kereseti kérelemmel látszólagos halmazatban álló – kereseti kérelmeket is előterjesszen, amelyekre ugyan nem kizárólagosan illetékes a Pesti Központi Kerületi Bíróság, de azokra más bíróság kizárólagos illetékessége sem állapítható meg. A fentiek miatt a felperes elsődleges kereseti kérelmére a szerződés 8. pontjában rögzített illetékességi kikötés folytán a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes, a másodlagos és a harmadlagos kereseti kérelmet pedig a felperes jogosult összekapcsolni az elsődleges kereseti kérelemmel az arra kizárólagosan illetékes bíróság előtt. Kiemelte, tekintettel arra, hogy az eredeti kereseti kérelemben megjelölt szerződésen kívül okozott kár és jogalap nélküli gazdagodás jogalapok vonatkozásában a negatív illetékességi összeütközés feloldására a Kúria már döntött az eljáró bíróság kijelöléséről, a bíróság a megváltoztatott kereset alapján nem állapíthatja meg ismételten illetékessége hiányát a Pp. 174. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel, ezért a Kúriához tett előterjesztést az eljáró bíróság kijelölése iránt.
[7] A Kúria az eljárásra a járásbíróságot jelölte ki.
[8] A Pp. 185. § (1) bekezdése értelmében a perfelvétel során keresetváltoztatásnak akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. A (2) bekezdés szerint a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot a keresetlevélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal kell megtenni, a (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a bíróság visszautasítja a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot, ha a benne foglalt kereset esetében e törvény szerint a keresetlevél visszautasításának lenne helye. Az idézett törvényi rendelkezésekből következően a perfelvételi szakban a keresetváltoztatás megengedhetőségét a Pp. egyrészt anyagi jogi feltételhez köti, amennyiben a megváltoztatott keresetnek ugyanabból vagy – legalább ténybelileg és jogilag – összefüggő jogviszonyból kell erednie, mint a korábbi kereset, másrészt eljárásjogi jellegű feltételként határozza meg, hogy a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat feleljen meg a keresetlevél kötelező tartalmi kellékeinek (Pp. 170. §), valamint, hogy a megváltoztatott kereset vonatkozásában ne álljon fenn keresetlevél visszautasítási ok, azaz perakadály (Pp. 176. §). A feltételek konjunktívak, bármelyik hiánya kizárja a keresetváltoztatás megengedhetőségét.
[9] Jelen ügyben a Kúria abban egyetért a járásbíróság álláspontjával, hogy a felperes keresetváltoztatása megfelel a Pp. 185. § (1) bekezdésében előírt anyagi jogi és a (2) bekezdésében meghatározott eljárásjogi követelményeknek. Nem osztja azonban azt az álláspontját, miszerint a megváltoztatott kereset megengedett keresethalmazatot tartalmaz, és így nem áll fenn a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja szerinti perakadály, amely szerint a bíróság visszautasítja a keresetlevelet, ha hiánypótlási felhívás ellenére a felperes nem nyújtott be – törvény által meg nem engedett keresethalmazatot vagy pertársaságot tartalmazó keresetlevél esetén – e törvény rendelkezéseinek megfelelő keresetlevelet.
[10] Az egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos tárgyi keresethalmazat) előterjesztésének egyik – a jelen kijelölési ügy szempontjából releváns – feltétele, hogy az egyes keresetek között ne legyen olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, ellenkező esetben ugyanis a keresethalmazat nem megengedett [Pp. 173. § (2) bekezdés b) pont]. Ennek megfelelően a bíróságnak a halmazatot alkotó keresetek mindegyikét érintően vizsgálnia kell az illetékességét, és ha azt állapítja meg, hogy a keresetek között van olyan, amelynek az elbírálására másik bíróság kizárólagosan illetékes, a felperest fel kell felhívnia e perakadály megszüntetésére, és ha a felhívás eredménytelen, azaz a felperes beadványa ezt követően is meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz, akkor a keresetlevelet, illetve a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatot vissza kell utasítania [Pp. 176. § (2) bekezdés c) pont, Pp. 185. § (3) bekezdés], vagy az eljárást – annak bármely szakában és szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie [Pp. 240. § (1) bekezdés a) pont] (Kúria Pkk.I.24.705/2025/3.).
[11] A járásbíróság tehát téves jogértelmezéssel jutott ara a következtetésre, hogy a Pp. 173. § (2) bekezdés b) pontja nem akadálya annak, hogy az elsődleges kereseti kérelemre kizárólagosan illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a felperes olyan egyéb – az elsődleges kereseti kérelemmel látszólagos halmazatban álló – kereseti kérelmeket is előterjesszen, amelyek elbírálására ugyan nem illetékes a Pesti Központi Kerületi Bíróság, de azokra más bíróság kizárólagos illetékessége sem állapítható meg. A Pp.-nek ugyanis nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.
[12] A kifejtettek szerint a felperes keresetváltoztatása meg nem engedett tárgyi keresethalmazatot tartalmaz: a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozatában elsődleges keresetként előterjesztett keresetének elbírálására – amint azt a járásbíróság helyesen megállapította – a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes, míg a másodlagos és harmadlagos keresetek tekintetében – a Kúria Pkk.V.24.779/2025/3. számú végzése szerint – a perre a járásbíróság az illetékes. A járásbíróságnak ezért hiánypótlási eljárást kell lefolytatnia, mivel csak annak eredményéhez képest tudja megállapítani, hogy a felperes mely kereseti kérelmét, illetve kérelmeit tartja fenn, és hogy ehhez képest a per elbírálására a járásbíróság vagy a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik illetékességgel.
[13] A Kúria hangsúlyozza, a jelen végzésével nem azt döntötte el, hogy melyik bíróság illetékes a per elbírálására. Ellenkezőleg, arra mutatott rá, hogy a keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat a jelen formájában az illetékesség megállapítására nem alkalmas, ezért az hiánypótlásra szorul, és a kijelölés csupán arra vonatkozik, hogy a hiánypótlási eljárást a Pápai Járásbíróságnak kell lefolytatnia. A járásbíróság a hiánypótlási felhívás eredményéhez képest jut abba a helyzetbe, hogy meg tudja állapítani: a felperes keresete tartalmaz-e meg nem engedett keresethalmazatot; ha igen, az eljárást meg kell szüntetnie, ha nem, a fenntartott kereset alapján dönthet illetékessége fennállásáról, és ha azt állapítja meg, hogy a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság az illetékes, az iratokat ismételten fel kell terjesztenie a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése végett.
(Kúria Pkk.I.24.586/2026/2.)