I. A bíróságnak a vádirat benyújtását követően egy hónapon belül hivatalból kell vizsgálnia, hogy az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik-e, illetőleg amennyiben ennek helye lehet, határozhat az egyesítés vagy elkülönítés kérdésében, illetve ilyen kérdésben az egyesítés megfontolása iránt megkeresheti az egyesítés tárgyában döntésre jogosult bíróságot.
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
A bíróságnak alaposan és az előkészítő ülésről készített jegyzőkönyvből – így értelemszerűen a Be. 445. § (8) bekezdése alapján készített rövidített jegyzőkönyvből is – utólag ellenőrizhető módon kell vizsgálnia a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt feltételét [Be. 74. § (1), (2) és (3) bek., 444. §, 445. § (1), (2) és (8) bek., 504. § (1) és (2) bek.].
Az az ügyben eljáró bíró, akivel szemben a büntetőeljárási törvényben szabályozott kizárási ok nem állapítható meg, pártatlan bírónak minősül, és az ügyben eljárása ezen okból nem sértheti az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott pártatlan bíróság eljárásának követelményeit [Be. 14. § (3) bek. a) pont, 869. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 26. cikk (1) bek.; 2011. évi CLXII. tv. (Bjt.) 36. § (1) bek.].
I. A jogalkotói rendelkezések elvi tartalma magában foglalja azt, hogy az államok kötelessége a nőkkel szemben családon belül elkövetett bármilyen erőszakos cselekmény esetén hatékony büntetőjogi védelmet biztosítani.
Nem szakítja meg az elévülést az újabb elfogatóparancs kiadása, ha azt csupán a jogi környezet változása tette szükségessé és eredményeképp bár a hatékonysága fokozódik, de hatóköre nem bővül.
Ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti, ezért vele szemben szolgálati viszonyának megszüntetését követően, ha azzal egyidejűleg szolgálati nyugdíjasnak nem minősül, lefokozás katonai büntetés kiszabására nem kerülhet sor [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont; Btk. 137. § (1) bek.; 2015. évi XLII. törvény 80. § (1) bek. c) pont, 82. § (1) bek. g) pont, 82. § (2) bek., 15. § (1) bek.].
I. Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések láncolatán keresztül – végül támogatásként az érdekkörébe tartozó sportszervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja.
I. A vádlott visszaélt rendőri mivoltával és hivatali helyzetével, amellyel hatalmi helyzetét hangsúlyozta, célja a megfélemlítés volt, az adott közlekedési szituációban a hatalmi fellépésétől tekintélyt remélt. Mindez pedig nem a közhatalom gyakorlása, hanem hatalmaskodás, a személyes cél, a jogtalan előny érdekében való cselekvés volt (Btk. 305. §).
I. A bűnsegéd tudatának át kell fognia, hogy a tettes szándéka milyen bűncselekmény elkövetésére irányul, ehhez a tényállásszerű cselekményhez kell segítséget nyújtania.
Amennyiben a bűnsegéd tudja, hogy szándékos bűncselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget, azonban a tettes a bűnsegéd által támogatott, előmozdított cselekményhez képest olyan eltérő bűncselekményt valósít meg, amelynek tekintetében a bűnsegéd tudata a segítségnyújtást nem fogja át, a bűnsegéd a tettes minőségi vagy mennyiségi túllépéséért járulékos felelősséggel nem tartozik.
A bűnösség beismerésére vonatkozó egyezség alapján hozott ítélet ellen abban az esetben van helye a terhelt javára perújításnak, ha az alapügyben felmerült vagy fel nem merült tényre vonatkozóan felhozott új, az alapeljárásban nem értékelt bizonyíték olyan új tény megállapítását teszi valószínűvé, amely az egyezség jóváhagyásának megtagadására vezető okot valósít meg; egyúttal perdöntő jellege folytán a megtagadás folyományaként a tárgyalás alapján meghozandó ítéletben a terhelt felmentését vagy a jóváhagyott egyezség alapján kiszabott büntetéshez képest lényegesen enyhébb bün