Keresés

I. A bírósági szerződésmódosítás konjunktív feltételei közül a tartós jogviszony fennállása annak a szerződésnek az esetében állapítható meg, amely alapján a felek tartós vagy visszatérően ismétlődő szolgáltatások nyújtására kötelesek, és ezáltal a szerződés a felek jogait és kötelezettségeit hosszabb időre határozza meg. 

A bírói gyakorlat a tévedés vonatkozásában a Ptk. hatálybalépése előtt is vizsgálta, hogy a tévedésre hivatkozó fél a tévedését kellő gondosság mellett felismerhette volna-e vagy sem. Ezt a szempontot a Ptk. 6:90. § (3) bekezdése tételes rendelkezésként fogalmazza meg, kizárva ilyen esetben a megtámadási jogot [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:190. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 246. § (4)–(5) bek., 369. § (3) bek.].

Az egyik szülőnek az együttműködéstől való egyoldalú, a gyermek érdeksérelmét nem bizonyító, tényleges és valós ok nélküli elzárkózása a közös szülői felügyelet elrendelhetőségét nem akadályozhatja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. §].

I. A Pp. 279. § (1) bekezdésének a megsértése körében nem vizsgálható, hogy a bíróság érdemi (anyagi jogi) döntése során figyelemmel volt-e a fél által jogi érvelése alátámasztásaként csatolt bírósági határozatokban foglaltakra. 

I. A valódi tárgyi keresethalmazat lehetősége szempontjából nem az érvényesített jog és nem a jogalap azonossága, hanem annak a jogviszonynak az azonossága – vagy ténybeli és jogi alapon való összefüggése – a meghatározó, amelyből az érvényesített jog ered. 
II. A valódi tárgyi keresethalmazat eljárásjogi korlátait a perhatékonyság kettős szempontrendszerére – a konkrét per gyors befejezésére és az anyagi jogok hatékony érvényre juttatására – figyelemmel kell értékelni, szem előtt tartva az észszerűség és a közjó követelményét is. 

A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza, azonban az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek a kereset tárgyát képező igények [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5.

I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. 

I. Vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlésén valamely földtulajdonos képviseletében részt vett személy érvénytelen meghatalmazása akkor eredményezi a gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét, ha az érvénytelen meghatalmazással leadott szavazatszám figyelmen kívül hagyásával nem teljesül a vizsgált határozatok meghozatalához szükséges szótöbbség. 

Az anyagi pervezetés a hivatalból észlelendő tény kivételével nem terjedhet ki a kereseti kérelmet meghaladó anyagi jogi iránymutatást magában foglaló tájékoztatásra. Így értelemszerűen arra sem, hogy a bíróság a felperes tudomására hozza, hogy adott esetben mely alanyi jog érvényesítése vezethetne az alperessel szembeni keresetének eredményességéhez, avagy azt, hogy az előterjesztett kereset – az általa érvényesített jog az anyagi jogszabályokból következően – helyesen, konkrétan mely személlyel szemben érvényesítő [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 369. § (4) bek., 370.

A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5–6. pont, 31. § (4) bek.].