Keresés

I. A károsult nem kötelezhető arra, hogy a szükséges költségeket maga előlegezze meg. A károkozó kártérítési kötelezettségén kívül eső körülmény, hogy a károsodás elszenvedéséből fakadó vagyoni veszteségek viseléséhez szükséges anyagi forrásokat a károsult saját jövedelméből, vagyonából teremti-e elő, vagy kötelmen kívül álló harmadik személyek előlegezik-e meg számára, és az is a felelősségi viszonyon kívül eső kérdés, hogy ezt ingyenesen nyújtják-e. 

I. Tulajdonjog átruházása esetén az erre irányuló szerződésen (más jogcímen) felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás akkor eredményezi a tulajdon átszállását, ha az a tulajdon átruházásának szándékával történt. Így a tulajdonjog átruházásának, megszerzésének megfontolása érdekében kipróbálás céljából történő átadás önmagában még nem tekinthető a későbbi szerződés létrejöttéhez megkövetelt végleges átadásnak. 

Nem kizárt, hogy a házastársi vagyoni igények egységes rendezése körében az arra jogosult házastárs a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése jogcímén érvényesíthesse (volt) házastársával szemben fennálló olyan kötelmi jogi igényét, mely megtérítési igényre a felek közötti jogviszonyra vonatkozó speciális szabályok nem terjednek ki. Ennek érdekében a jogalap nélküli gazdagodás jogcímére alapított igény látszólagos tárgyi keresethalmazatban állhat a házastársi közös vagyon megosztására irányuló speciális házassági vagyonjogi szabályra alapított igénnyel [2016. évi CXXX.

A közügyek vitájában a vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. § (1)–(4) bek.]

I. A kiegészítő ítélettel szemben – a törvényi határidőn belül – a kiegészítő ítéletbe foglalt rendelkezések tekintetében terjeszthető elő felülvizsgálat. Ha a törvény abszolút jelleggel kizárja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, a Kúria – a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok tartalmától függetlenül – nem jogosult a felülvizsgálatot engedélyezni.

1. Ha a felperes az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek alperesi megszegéséből eredő alanyi jogot érvényesít, akkor a jogalapnak minősülő anyagi jogi jogszabályi rendelkezés értelmezése körében hivatkozott joggal való visszaéléssel kapcsolatban neki kell konkrét (történeti) tényeket állítania, valamint e tényekre vonatkozó alperesi vitatás esetén azokat bizonyítania. 

A Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen az a fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel, amely 
– a fogyasztót a jogszabályi kötelezettségét jelentősen meghaladó mértékű és időtartamú titoktartási kötelezettséggel terheli; 
– tisztességtelen kikötések kikényszerítését biztosítja kötbérrel; 
– a közvetítő megkerülése szempontjából jelentőséggel nem bíró kötelezettségszegés esetén is kötbérkövetelésre ad lehetőséget; 

Az élettársak gazdasági (érdek)közössége szorosan összefügg magának az élettársi kapcsolatnak a létrejöttével és fennállásával.

I. Az Ehtv. 8. § (2) bekezdése pozitív és negatív megközelítéssel együttesen teszi egyértelművé a vallási közösségek védett belső autonómiáját: azon túl, hogy a korábbi szabályozással egyezően kizárja a vallási közösségek belső szabályai alapján hozott határozatok teljesüléséhez állami út igénybevételét, megtiltja egyúttal – az előző megközelítés ellenkező oldaláról – a vallási közösségek belső szabályain alapuló döntések bírósági felülbírálatát (módosítását, vizsgálatát) is. 

I. A felülvizsgálati határidő kezdő időpontjának meghatározása objektív tényhez, a jogerős ítélet fél (jogi képviselet esetén jogi képviselője) részére történt közlése napjához kötődik. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének e határidőn belüli elmaradása szintén objektív tény, amelynek a bekövetkezésében nincs jelentősége annak, hogy a fél esetlegesen akadályoztatva volt-e a felülvizsgálati kérelem előterjesztésében.