Keresés

A közérdekű adatigénylés tárgyában a valódi tárgyi keresethalmazat rendelkezésének érvényesülése speciális. Bár a pert megelőző kötelező előzetes adatigénylés tárgyát önmagában az Infotv. nem korlátozza, azonban az ehhez kapcsolódóan indított peres eljárásban előterjesztett keresettel szemben már irányadó az a feltétel, hogy a keresetek ugyanabból vagy ténybeli és jogi alapon (ez alatt nem az előzetes adatigénylés értendő) összefüggő jogviszonyból erednek a kereset tárgyát képező igények [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 173. § (1) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5.

I. A használat szolgalomszerűségének megítélése nem bizonyítékértékelésen alapuló ténykérdés, hanem a megállapított tényekből levont anyagi jogi következtetés (anyagi jogkérdés), ami az anyagi jog megsértése körében vizsgálható. 

I. Vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlésén valamely földtulajdonos képviseletében részt vett személy érvénytelen meghatalmazása akkor eredményezi a gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét, ha az érvénytelen meghatalmazással leadott szavazatszám figyelmen kívül hagyásával nem teljesül a vizsgált határozatok meghozatalához szükséges szótöbbség. 

Az anyagi pervezetés a hivatalból észlelendő tény kivételével nem terjedhet ki a kereseti kérelmet meghaladó anyagi jogi iránymutatást magában foglaló tájékoztatásra. Így értelemszerűen arra sem, hogy a bíróság a felperes tudomására hozza, hogy adott esetben mely alanyi jog érvényesítése vezethetne az alperessel szembeni keresetének eredményességéhez, avagy azt, hogy az előterjesztett kereset – az általa érvényesített jog az anyagi jogszabályokból következően – helyesen, konkrétan mely személlyel szemben érvényesítő [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 369. § (4) bek., 370.

A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § 5–6. pont, 31. § (4) bek.].

I. A sérelemdíj magánjogi büntetés funkciójának érvényesítését nem zárja ki az, hogy a személyiségi jogot sértő magatartás bűncselekményt is megvalósított, és a jogsértővel szemben büntetőjogi szankciót alkalmaztak. 

A szülői felügyelet gyakorlása rendezésénél/újrarendezésénél a testvérek érdeke önállóan vizsgálandó. Az egyik gyermek érdeke nem jelenti automatikusan a másik gyermek érdekét is, a gyermekek saját jövőjükről megfogalmazott nyilatkozatai eltérhetnek, ami – az egyéb peradatok értékelése mellett – megalapozhatja a testvérek szétválasztását [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:167. § (2) bek., 4:170. § (1) bek.].

I. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 58–60.

Az ügy észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog sérelme akkor állapítható meg, ha az igényt érvényesítő félnek fel nem róható okból az adott eljárásban hosszabb inaktív időszak – amikor a bíróság érdemi intézkedést annak ellenére sem tett, hogy azt egyébként megtehette volna – állapítható meg. A bíróság határozatán alapuló követelés behajtása érdekében elrendelt végrehajtás során ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az egyes eljárási szakaszokban az intézkedéseit észszerű időn belül kell megtennie.

I. Azok a tények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapítja, a keresettel érvényesített és a bíróság által az ítéletben érdemben elbírált jogot, valamint a kereseti kérelmet megalapozó tényeket jelentik. Ezek alkotják azt a tényalapot, amelynek azonossága az anyagi jogerőhatás érvényesülése konjunktív feltételeinek egyike, és amely az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét is meghatározza. Ennek figyelembevételével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy mely tények lényeges változása esetén lehetséges utóper megindítása.