Keresés

I. A végtörlesztést lehetővé tevő szabályozás hatása – a rögzített árfolyamon való végtörlesztés pénzügyi intézményt kötelező lehetősége – értékelhető a fogyasztói kölcsönszerződések refinanszírozására kötött hitelszerződések vonatkozásában beállott olyan változásként, amely az egyéb feltételek fennállása esetén megalapozhatja a refinanszírozási hitelszerződés bíróság általi módosítását. 

A közérdekű adatigénylés címzettjének meghatározásával az adatigénylő határozza meg előre, hogy a későbbiekben egy esetleges pernek ki lehet az alperese. Nem marasztalható olyan alperes, akivel szemben előzetes eljárás nem folyt [2011 évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) és (3) bek., 29. § (1) bek., (1) bek. b) pont, 31. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont].

I. A dolog használata általános magánjogi korlátjának megsértésére alapított birtokperben a felperes jogállítása részeként állítja a zavarás és annak szükségtelensége törvényi tényállási elemeinek a fennállását, a tényállítás részeként pedig azokat a konkrét történeti tényeket, amelyekre alapozva állítja a szükségtelen zavarás törvényi tényállási elemeinek a megvalósulását. 

A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás a VI. rendű alperes halála miatt 2025. szeptember 14-én a jogutód perbelépéséig vagy perbevonásáig félbeszakadt, és a Kúria Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozata hatálytalan.

(Kúria Pfv.I.20.002/2025/8.)¹

¹ Pfv.I.20.002/2025/6. számú határozatot a BH 2025. évi decemberi számában tettük közzé a BH 2025.269. számon 

I. A felülvizsgálat alapja nem lehet a felek közötti szerződésnek az ügy érdemére kiható megsértése. Felülvizsgálatot jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, a felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértést kell előadni, valamint a Kúria az így megjelölt jogszabálysértést vizsgálhatja. Ennek során a Kúria a felek közötti szerződés tartalma alapján bírálhatja el a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben állított jogszabálysértést. 

A közigazgatási szerv eljárása jogellenességének megítélése – amennyiben van helye közigazgatási bírói útnak – kizárólag közigazgatási bíróságra tartozhat, amelynek a közigazgatási tevékenység jogszerűsége kérdésében hozott döntése előfeltétele a kárigény érvényesíthetőségének [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 24. § (3) bek., 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont, 379. §, 405. § (1) bek.].

I. Az utóper lényegadó ismérve, hogy szűk körben, a jogerős ítéletet megalapozó tények utóbb bekövetkezett lényeges megváltozása esetén teszi lehetővé a szolgáltatás mennyiségének vagy időtartamának megváltoztatása iránti keresetindítást. Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy a bíróság az utóperben érdemi döntésének meghozatalakor kizárólag az említett jogszabályi feltétel fennállásának vizsgálatára szorítkozhat. 

I. A fogyasztói szerződésben foglalt szerződési feltétel tisztességtelensége csak akkor eredményezheti a szerződés egészének érvénytelenségét, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. 

I. A sportfegyelmi eljárás három szintű: az első szint a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapvető garanciális szabályozása, a második szint a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet részletes szabályai és végül a harmadik szint a Sportfegyelmi Szabályzat, amelyet a szakszövetségnek kell a sportág rendeltetésszerű működése érdekében megalkotnia. A szabályozás zárt rendszerű, az abban foglalt egyes feltételeket nem lehet kiterjesztően értelmezni. Mind a Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése, mind az érintett Sportfegyelmi Szabályzat 17.

Az ügyész a védett természeti értékben okozott kár megtérítése iránti, hárommillió forintot meg nem haladó követelést kizárólag bírói úton, polgári peres eljárásban, keresettel érvényesítheti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. b) pont, 254. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 60. § (2) bek.; 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 1. § (2) bek., 3. § (2) bek.; 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (5) bek. e) pont; Alaptörvény 28. cikk, 29. cikk (2) bek. d) pont].