Az Infotv. és a Ctv. is – részben azonos cél (közérdek védelme) érdekében – de más szempontok alapján szabályozza a tárgyi hatálya alá tartozó adatok megismerésének módját. A cégnyilvántartásban levő, kötelezően nyilvántartott közérdekű adatokat – az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – mindenki megismerheti, ezért ezek vonatkozásában az Infotv.-ben meghatározott megtagadási okok nem értelmezhetők, az Infotv.-ben előírt érdekmérlegelési teszt nem végezhető el [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. bek., 26. § (2), (5)–(6) bek., 31. § (2) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 10. §, 17/A. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2025. január 7-én az alperesnek megküldött adatigénylésében a …-al kötött, egy vasutas cégben levő tulajdonrésze megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) és minden melléklete megküldését” kérte.
[2] Az alperes minisztérium 2025. január 31-i válaszában közölte, hogy a kért adatok a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (6) bekezdése alapján az adatigénylés teljesítését megtagadta.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[3] A felperes keresetében a pert megelőzően előterjesztett kérelmében megjelölt adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. A kereset jogalapjaként az Infotv. 3. § 5., 6. pontját, a 26. § (1) bekezdését és a 27. § (3) bekezdését jelölte meg.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Szerződésből nem ismerhető meg különösen a 2. oldal 1. bekezdésben az eladó székhelyének címe, az eladót képviselő, nevében eljáró két igazgatósági tagnak a neve; a 2. oldal 2. bekezdésben a vevő nevében eljáró miniszter neve, a minisztérium címe; a 3. oldal teljes (G) bekezdése: a társaság alaptőkéjének forintban történt megjelölése, a társaság részvényeinek száma, egy részvény névértéke, az eladó társaság tulajdonában álló részvények száma és bruttó névértéke, a vevő társaság tulajdonában álló részvények száma és névértéke; a 3–4. oldal teljes (I) bekezdése: a vevő tulajdonában álló részvények száma és bruttó névértéke; a 4. oldal teljes (J) bekezdése: a részvények megvásárlására vonatkozó tárgyalásokat a felek mikor kezdeményezték, arra milyen módon került sor; 4. oldal teljes (K) bekezdése: a megállapodási szándék kifejezése mikor és milyen módon történt; a 6. oldal definíciók és értelmezés: az „Eladó Bankszámlája” tartalma, az eladó bankszámláját vezető pénzintézet neve, IBAN száma, és bankszámlaszáma, a 8. oldal 3.1. pontban a vevő által fizetendő vételár EUR összege; a 17. oldal 17.2. pontban az eladó címe, a közvetlen címzett igazgatósági tag neve, telefonszáma, e-mail címe, a vevő minisztérium neve, címe, a közvetlen címzett miniszter neve, telefonszáma és e-mail címe; a 19. oldalon a vevő nevében eljáró minisztérium és miniszter neve, az eladó nevében eljáró, aláíró igazgatósági tagok neve, névaláírása, és a vevő részéről a pénzügyi és jogi ellenőrzést végzők aláírása.
[5] Az alperes érvelése szerint a szerződő felek képviseletében eljáró személyek, a vevő és az eladó részéről a Szerződést aláíró személyek neve, a képviseleti és kapcsolattartási adatok nem közérdekű adatok. Nem közérdekű adat az eladó bankszámlája sem, ezen adatok kiadására az alperes nem köteles.
[6] Az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján nem ismerhető meg a Szerződés (G) és (I) bekezdése, valamint a 3.1. pontban a részvények száma, névértéke, és a vételárra sem, mert ezen adatok kiadása az alperes törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, különösen az adatot kezelő álláspontjának a döntések előkészítése, egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.
[7] Állította, hogy az adatok kitakarása azért indokolt, mert az adásvételi szerződés megkötése és a tőkeemelés egy egységes folyamat része, amely a Magyar Állam társaságon belüli meghatározó befolyásának megszerzésére irányult. Az elvégzett érdekmérlegelése alapján a Magyar Állam nemzeti vagyon védelméhez fűződő érdeke megelőzi az adatok nyilvánosságra kerüléséhez fűződő közérdeket.
[8] Kiemelte, hogy a Szerződés (J) és (K) bekezdésében foglalt adatok szintén további, a Magyar Állam egy későbbi stratégiai és vállalatirányítási, tőkeemeléssel összefüggő döntését alapozzák meg, amelyről a Kormány az 1351/2024. (XI. 14.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. határozat) rendelkezett. A tőkeemelés tárgyában meghozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Győri Törvényszéken peres eljárás van folyamatban, a kért adatok nyilvánosságra kerülése a per kimenetelét is befolyásolná, veszélyeztetné a nemzeti vagyon értékét.
Az első- és a másodfokú ítélet
[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a Szerződés kiadására, a következő részeinek a felismerhetetlenné tétele/kitakarása mellett: a Szerződés 2. oldal 1. pontban az eladót képviselő két igazgatósági tag neve; a 17. oldal 17.2. pontban az eladó és a vevő részéről értesítendő közvetlen címzettek neve, telefonszáma, e-mail címe; a 19. oldalon az eladó nevében aláíró igazgatósági tagok neve, aláírása, a vevő részéről a pénzügyi és a jogi ellenőrzést végző személyek aláírása. A felismerhetetlenné tett/kitakart részek tekintetében a keresetet elutasította.
[10] Az elsőfokú ítélet indokai szerint az alperes közfeladatot lát el, az általa kezelt adat közérdekű adat, ezért a teljes Szerződés a nyilvánosság elől nem zárható el. Mivel személyes adatnak minősül a Szerződés 2. oldal 1. bekezdésében az eladó nevében a Szerződés megkötéskor eljáró, a Szerződést az eladó nevében aláíró két igazgatósági tag neve, a 17. oldalán a 17.2. pontban az eladó és a vevő részéről értesítendő közvetlen címzettek neve, telefonszáma, e-mail címe, a 19. pontban az eladó nevében eljáró igazgatósági tag neve, telefonszáma, e-mail címe, ezért az Infotv. 30. § (1) bekezdése alapján az alperesnek ezeket az adatokat felismerhetetlenné kell tennie.
[11] Rámutatott, hogy nyilvános adatbázisokból bárki számára megismerhető nyilvános adatoknak minősülnek a Szerződés 2. oldal 1. bekezdésében az eladó székhelye, a 2. oldal 2. bekezdésben és a 17.2. pontban a vevő nevében eljáró minisztérium neve és címe, az eljáró miniszter neve, a 3. oldal (G) és (I) bekezdésében a társaság alaptőkéje, és részvényeinek száma, ezért a kiadásuk nem tagadható meg. A pénzintézet neve, a bankszámlaszám és az IBAN szám szintén nyilvános adat, ezért nem minősíthető olyan ismeretnek, ami az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában foglalt fogalmi elemeket kimeríti. A Szerződésben megvásárolt részvények értéke, a vevő részvényeinek száma és névértéke, továbbá a vételár közérdekű adatnak minősül, amelynek megismerése iránti igény nem tagadható meg a nyilvánossághoz fűződő közérdek érvényesülése, a nemzeti vagyon felhasználásának átláthatósága miatt. A Szerződés 4. oldal (J) és (K) bekezdésében foglalt, a megállapodás körülményeire, a tárgyalási mechanizmusra vonatkozó adatok nyilvánossága az alperes esetleges későbbi üzleti stratégiájának veszélyeztetésére nem alkalmas, a peres eljárás kimenetelét sem befolyásolhatja, ezért az alperes által megjelölt megtagadási ok nem alapos.
[12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta.
[13] A jogerős ítélet indokai szerint az alperes megtagadási okként nem hivatkozott arra, hogy az adat megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, ezért az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott rendelkezési elvet és az érdemi döntés korlátait [Pp. 342. § (1) bekezdése] megsértve vizsgálta, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján az adatok kiadása megtagadható-e, ezért mellőzte az ezzel kapcsolatos érveket. Rámutatott, hogy önmagában ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem hatott ki.
[14] Kiemelte, az elsőfokú bíróság a kiadni kért adatokat közérdekű adatként, személyes adatként és nyilvános adatként azonosította, ezért az alperes közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos fellebbezési érvelése nem vizsgálható. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalva hangsúlyozta, hogy a „közérdek-teszt” alapján arról kellett állást foglalnia, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához vagy a nyilvánosság időleges kizárásához fűződik-e nagyobb érdek.
[15] A másodfokú bíróság megítélése szerint jelen ügyben az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésében megjelölt megtagadási ok azért nem áll fenn, mert a Szerződés adattartalma további döntés megalapozásaként nem értelmezhető, ezt megalapozó tényt az alperes sem adott elő. A rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a felek által teljesített Szerződés egyes rendelkezései, a felek tárgyalási stratégiája (G, I, J, K bekezdések, 3.1. pont) miként függ össze az említett szerkezeti, stratégiai átalakítással, amelynek lehetőségét ugyan a Szerződés megteremthette, azonban azok érdemére, tartalmára adatokat a Szerződés nem tartalmaz. Mivel a Korm. határozatban foglalt határidő 2024. december 31-én lejárt, ezért nem minősül további döntést megalapozó eljárásnak az abban foglalt, az alaptőkeemelésre vonatkozó felhatalmazás sem. A törvényességi felügyeleti eljárás is befejeződött, a cégbíróság Magyar Állam tőkeemelését a cégnyilvántartásba bejegyezte. Emellett az alperes nem adott elő olyan körülményt, ami alapján az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné [Infotv. 27. § (6) bekezdés második fordulata]. Ennek alátámasztására nem alkalmas a közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt folyamatban lévő peres eljárás sem, mert a per tárgya nem a Szerződés, hanem a társasági határozat felülvizsgálata. Mindezek alapján a kért adatok kiadása az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdésére hivatkozással nem tagadható meg.
[16] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:245. § (1) bekezdése és a 3:247. § (1) bekezdése alapján a Szerződés (G) és (I) pontjában foglalt részvényekkel összefüggő adatok nyilvánosak, a részvénykönyvből megismerhetők. Emellett a Szerződés 2. oldal 2. pontjában a vevő képviseletében eljáró miniszter címe, székhelye, továbbá a 17. oldal 17.2. pontjában a vevőt képviselő minisztérium és miniszter neve, címe, telefonszáma és e-mail címe, valamint a 19. oldalon a vevő nevében eljáró miniszter neve szintén nyilvános, bárki számára elérhető adatok, felismerhetetlenné tételük szükségtelen. Az eladó bankszámláját a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza, a Ctv. 12. § (1) bekezdése alapján a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, ezért a közhiteles nyilvántartásból kinyerhető adatok nyilvánosság-korlátozása nem indokolt.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[17] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára.
[18] Megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv. 3. § 5. és 6. pontjára, a 27. § (6) bekezdésére, a 30. § (5) bekezdésére, a 31. § (2) bekezdésére, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban. Nvtv.) 7. § (1) és (2) bekezdésére, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 2. § (1) bekezdésére, a Pp. 346. § (4) és (5) bekezdésére. Utalt arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria precedens határozatától.
[19] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróságnak az adatigénylés teljesítését nem az Infotv. 27. § (5) bekezdése, hanem az Infotv. 27. § (6) bekezdésében foglaltak alapján kellett volna megítélnie, mivel nem hivatkozott az Infotv. 27. § (5) bekezdése szerinti megtagadási okra. Ennek ellenére a másodfokú bíróság keresetnek helyt adó érdemi határozata azon a megfontoláson alapul, hogy a kért adatok nyilvánossága az Infotv. 27. § (5) bekezdése alapján nem korlátozható.
[20] Hangsúlyozta, hogy az Infotv. 27. § (6) bekezdése alapján az adat megismerésének megtagadására a döntést – a Szerződés megkötését és teljesítését követően – követően is van lehetőség. A Szerződés lényeges adatai a szerkezetátalakítás során elengedhetetlen részét képezik a jövőbeli strukturális átalakításoknak, a Szerződés megkötése megalapozta a tőkeemeléssel összefüggő későbbi döntést, ami szükséges a későbbi stratégiai és vállalatirányítási döntések meghozatalához is.
[21] Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Infotv. 30. § (5) bekezdését, mivel nem a bíróság, hanem az adatkezelő feladata az érdekmérlegelési teszt elvégzése. Ezt a mérlegelő tevékenységet elvégezte, amelynek eredményeként arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megtagadás alapjául szolgáló közérdek – az Nvtv. 7. § (1) és (2) bekezdése alapján a közfeladat ellátásának biztosítását, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását, továbbá az Ávtv. 2. § (1) alapján a nemzeti vagyon hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítását, illetve közvetett hasznosítását, valamint az állami vagyon gyarapítását – nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.
[22] Mérlegelte azt is, hogy a Szerződésben foglalt adatokat kiadása befolyásolhatná egy folyamatban lévő per kimenetelét és veszélyeztetné az állami vagyon értékét, valamint a bírósági eljárásban a szabad, befolyástól mentes érdemi védekezését. Döntését az Infotv. 30. § (2) bekezdésének megfelelőn indokolta, a nyilvánosság korlátozásának okait kétséget kizáróan bizonyította. Ezen alapelveket az első- és a másodfokú bíróság nem mérlegelte, a jogerős ítélet indokolása ezért nem felel meg a Pp. határozatok indokolásával szemben támasztott követelményeknek sem [Pp. 346. § (4), (5) bekezdés].
[23] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság félreértelmezte a Kúria Pfv.IV.21.217/2021/5. számú határozatának az elvi tartalmát, mivel megtagadási okként nem hivatkozott az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontjára.
[24] Sérelmezte, hogy bár megtagadási okként nem jelölte meg az Infotv. 27. § (3) bekezdését, az elsőfokú bíróság az üzleti titok védelmével összefüggő indokolásában állást foglalt arról, hogy a kért adatok közérdekből nyilvános adatként minősíthetők-e. Ezért a másodfokú bíróság az Infotv. 3. § 6. pontját megsértve minősítette értelmezhetetlennek az e tárgyban kifejtett fellebbezési érvelését.
[25] A Szerződés egyes kitakarásra kerülő adatokkal összefüggésben kifejtette, hogy a Szerződés 1. pont 1. és 2. bekezdésben, a 17.2. pontban és az aláírási sorban a képviseleti és kapcsolattartási adatok nem minősülnek az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatnak. A képviseleti jogosultsággal kapcsolatos információk bárki számára nyilvános elérhető adatok, amelyek az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők. Jelen pernek azonban nem célja az említett adatok megismerhetősége, ezért kiadásukra nem kötelezhető.
[26] A Szerződés (J) és (K) bekezdésben foglalt tárgyalási mechanizmust feltáró adatok nyilvánosságra kerülése a feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné, ezért a jogerős ítélet említett adatok kiadására kötelező rendelkezése sérti az Infotv. 27. § (6) bekezdését. Az elsőfokú bíróság ezt a megtagadási okot nem vizsgálta, helyette az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján foglalt állást arról, hogy a nyilvánosság nem korlátozható, a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét megsértve [Pp. 346. § (4) és (5) bekezdés] ezt a jogszabálysértést nem értékelte. Az eladó bankszámlája sem minősíthető közérdekű adatként, a jogerős ítélet ezért sérti az Infotv. 3. § 5. pontját is.
[27] Állította, a Szerződés (G) és (I) bekezdése, valamint a 3.1. pontjában foglalt részvényekkel, a részvények névértékével, illetve a vételárral kapcsolatos adatok megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Ezért a jogerős ítélet sérti az Infotv. 27. § (6) bekezdését is. A Ctv. 12. § (1) bekezdése és a Ptk. 3:247. § (1) bekezdése ugyan a cégiratokba, továbbá a részvénykönyvbe való betekintés lehetőségét biztosítja, azonban arról e jogszabályok nem rendelkeznek, hogy ezen adatok közérdekű adatigénylés keretében is kiadhatók.
[28] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és jogi indokai
[30] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint.
[31] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélnie, hogy az eljárt bíróságok helytállóan ítéltek-e meg, hogy az alperes jogszerűen tagadta-e meg az adatmegismerési igény teljesítését.
[33] A másodfokú bíróság helytállóan indult ki abból, hogy a felperes keresete az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében védett alapjogot (információszabadság) érinti és alkalmazta a döntés megalapozását szolgáló adat megismerhetőségének megítéléséhez az Alkotmánybíróság gyakorlatán alapuló közérdek tesztet.
[34] Arra is helytállóan utalt, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer értelmében főszabály szerint a teszt második eleménél az adatelvet kell alkalmazni; a dokumentum egésze (mint irat) megismerhetősége nem tagadható meg, csak a szóban forgó adatoké, az alapjog tárgya nem a dokumentum maga, hanem a benne található adatok megismerhetősége. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy az Alkotmánybíróság sem zárja ki, hogyha az iratban található információelemek olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az egyes elemek leválasztása értelmezhetetlen adatot eredményezne, akkor nincs lehetőség arra, hogy a dokumentum egyes részeinek megismerhetőségéről a bíróság külön-külön döntsön. Önmagában az, hogy az iratban található adatok egymástól nem elválaszthatónak és egységesen kell megítélni az adattömeg megismerhetőségét, nem sérti az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését {3063/2023. (II. 16.) AB határozat, Indokolás [23]}.
[35] Az Alaptörvény 28. cikke alapján a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/2022.(III.23.) AB határozat, Indokolás [25], 3353/2024. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47]}. Ezért a Kúriának a Szerződés megismerhetősége körében az Infotv. vizsgált rendelkezéseinek értelmezése során az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszert kell alkalmaznia.
[36] A perben az nem vitatott, hogy az alperes az Infotv. 26. § (1) bekezdése alapján közfeladatot lát el és kezeli a keresetben megjelölt adatokat. Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerinti megtagadási okokra hivatkozott, a Szerződés teljes tartalma tárgyában, illetve sérelmezve a másodfokú bíróság által felhívott Infotv. 27. § (5) bekezdésének az alkalmazását, mivel nem hivatkozott erre a megtagadási okra.
[37] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 21.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) összefoglalta a döntés megalapozását szolgáló adatokhoz kapcsolódó gyakorlatát. Rámutatott, hogy a döntést magalapozó adatok zártsága lényegében a közfeladatot ellátó szervek zavartalan működését hivatott biztosítani rendkívül szigorú feltételek mellett, illetve a részleteket az Info tv. 27. § (5) és (6) bekezdése tartalmazza {Indokolás, [83]-[88]}. Az alperes érvelésével szemben ugyanis az Infotv. 27. § (5) és (6) bekezdése együttesen határozza meg ezeknek az adatoknak a megismerhetőségét. Egy, a közfeladatot ellátó szerv a feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatala előtt, illetve bizonyos esetekben az után is az őt terhelő bizonyítási kötelezettségek mellett, a jogalapra és indokoltságra is kiterjedő bírói kontroll fényében tízéves időtartamon belül – az Infotv. alapján – jogosult bizonyos adatok zártan kezelésére {Abh, Indokolás [90]}.
[38] Az Infotv. 27. § (6) bekezdése meghatározza a vizsgálat szempontjait, és kimondja, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja (első fordulat), vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét (második fordulat) vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné (harmadik fordulat).
[39] Az eljárt bíróságok az alperes érdemi védekezése alapján a zárt iratként csatolt Szerződés tartalma alapján helytállóan elemezték az Infotv. 27. § (6) bekezdésében meghatározott feltételeket, mivel csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal-e magában, amelyekre valamely nyilvánosság korlátozási indok konkrétan kiterjed, és amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása {6/2016. (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38]}.
[40] A Kúria is elvégezte az Alkotmánybíróság szempontrendszere alapján a Szerződés vizsgálatát és elemzését. Ez alapján megállapította, hogy az eljárt bíróságok helytállóan ítélték meg, hogy annak tartalma – a kitakart adatokon túlmenően – nem szolgálja (szolgálhatja) az állított jövőbeli döntés megalapozását.
[41] Az alperes ennek körében előadott és a felülvizsgálati kérelmében megismételt érvelésével szemben a felek megkötötték és teljesítették is a Szerződést, a cégbíróság ez alapján a változást a cégjegyzékbe bejegyezte; a Szerződés adattartalma nem utal további döntésre, a szerkezeti változásra, ezért döntés megalapozását szolgáló adatként nem értelmezhető. Az alperes nem jelölt meg olyan konkrét okot, amely bizonyítja azt a tényállítását, hogy a részvények megszerzését célzó Szerződés egyes rendelkezései – figyelemmel arra is, hogy a felperes keresetlevele konkrétan tartalmazza az eladó személyét – a felek tárgyalási stratégiája (J, K bekezdések, 3.1. pont), illetve a nyilvános cégiratokból megismerhető adatok (G, I,) további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják és közvetlen kapcsolatban állnak egy esetleges későbbi szerkezeti, stratégiai átalakításával, befolyásolják ezeket a döntéseket. A Szerződés ugyan megteremthette a későbbi döntések meghozatalának az előfeltételét a részvények megvásárlása és a Magyar Állam befolyásszerzése mértékének megváltozása miatt. Az államnak egy cégben szerzett többségi részesedése és ezzel összefüggésben végzett irányítási, szervezési tevékenysége azonban nem minősül olyan „folyamatban lévő eljárásnak”, amely során hozandó döntések megalapozását a részvényvásárlásra vonatkozó szerződés adatai biztosítanák. Nem támasztja alá az alperes érvelését a hivatkozott kormányhatározat sem, figyelemmel az abban szereplő határidőre (2024. december 31.) és tartalmára. Az alperes nem jelölte meg, hogy a Szerződés miért minősül döntés megalapozását szolgáló adatnak a tőkeemelés tárgyában folyamatban levő peres- és nemperes eljárásban, az összefüggés tárgyában előadott konkrét tényállítás hiányában ez megtagadási okként nem értelmezhető.
[42] Az alperes ellenkérelmében és fellebbezésében sem adott elő olyan körülményt, amely arra utalna, hogy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét veszélyezteti [Info tv. 27. § (6) bekezdés második fordulata]. A jogerős ítélet csak olyan jogkérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.IV.20.097/2023/7/2.), ezért ez a jogszabálysértés a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható [Pp. 406. § (1) bekezdés, 423. § (3) bekezdés].
[43] Az alperes a feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátása, a megjelölt bírósági eljárásokban való részvétele során történő szabad vélemény kifejtésének veszélyeztetetése [Infotv. 27. § (6) bekezdés harmadik fordulat] körében két közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perre hivatkozott, amelyben a bíróság a törzstőkeemelés és az Alapszabály módosítása tárgyában hozott döntéseket vizsgálja, a per tárgya a társaságon belüli befolyásszerzés jogszerűsége. Előadta ugyanakkor azt is, hogy a Győri Törvényszék cégtörvényességi felügyeleti eljárásban hozott döntése – az Osztrák Köztársaság kérelmét elutasító határozata – alapján a Magyar Állam tőkeemelését bejegyezték.
[44] A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a megjelölt bírósági eljárások nem minősülnek az Infotv. 27. § (6) bekezdésének harmadik fordulatában írt megtagadási oknak. Az alperes nem adott elő olyan érvelést, amelyből az következne, hogy egy létrejött és már teljesített adásvételi szerződés rendelkezéseinek megismerése milyen módon veszélyeztetné a beavatkozóként fellépő alperes védekezését egy olyan perben, amelynek tárgya a Szerződést követően hozott, de nem a részvényes személyének változását érintő társasági határozat jogszerűsége. Azt sem jelölte meg, hogy a hivatkozott perben milyen jogszabályi rendelkezések és érvek alapján vizsgálja a bíróság a közgyűlési határozatok jogszerűségét. Ennek hiányában nem állapítható meg oksági kapcsolat a részvények tulajdonának megszerzése és az ennek folytán megszerzett befolyás alapján hozott közgyűlési határozat jogszerűsége között. Azt sem fejtette ki, hogy a részvények vételárának megismerését az Alaptörvény 39. cikkével szemben miért indokolt megtagadni, ehhez kapcsolódóan a (J) és (K) pont tartalma milyen, a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdeket alapoz meg.
[45] Az alperes a Szerződésben kitakarni kért további adatok tárgyában arra hivatkozott, hogy az adatigénylás elsősorban a részvények vételárának megismerésére irányult, ezért a „képviseletre vonatkozó adatok irrelevánsak, az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek”. Felülvizsgálati álláspontja szerint az Infotv. alapján nem ismerhetőek meg a cégnyilvántartásban szereplő adatok.
[46] Az Infotv. és a Ctv. is – részben azonos cél (közérdek védelme) érdekében – de más szempontok alapján szabályozza a tárgyi hatálya alá tartozó adatok megismerésének a módját. Az Infotv. hatályba lépését megelőzően ezt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 22. §-a ki is mondta, hogy a közhitelű nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra nem vonatkoznak a törvény III. fejezetében írt szabályok. Az Infotv. ezt a rendelkezést ugyan nem tartalmazza, de ez nem is szükséges, mivel eltérő az adatmegismerés módja és tárgyi hatálya a Ctv. alapján biztosított adatok nyilvánosságától, a cégnyilvántartásban levő adatok megismerhetőségétől.
[47] A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény [4] bekezdése szerint a közhitelességben kifejeződik a közbizalom, amelynek biztosításához a közhiteles adatok bejegyzésének, törlésének és módosításának közhatalmi, jogilag szabályozott és garanciákkal bíró eljárásban kell történnie. A közhiteles nyilvántartások tartalma a közérdeket szolgálja.
[48] A Ctv. célja – preambuluma szerint –, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. A Ctv. egyes rendelkezései [10. § (1) és (2) bekezdése, 17/A. §] biztosítják, hogy a cégnyilvántartásban levő, kötelezően nyilvántartott közérdekű adatokat – az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésére is figyelemmel – mindenki megismerhesse. Ezért ezek vonatkozásában az Infotv.-ben meghatározott megtagadási okok nem értelmezhetőek, így az Infotv.-ben előírt arányossági érdekmérlegelési teszt nem végezhető el, a jogszabály ugyanis a közérdek védelméből rendeli el a nyilvánosságukat és csupán a megismerhetőségük módját szabályozza (Ctv. 12–17/A. §).
[49] Az eljárt bíróságok helytállóan vizsgálták, hogy a kitakarni kért adatok valóban megismerhetőek-e a cégnyilvántartásból. A Kúria egyetért az eljárt bíróságokkal abban a kérdésben, hogy az eladó részvényeivel kapcsolatos adatok bárki számára megismerhetők. Az Alkotmánybíróság – igaz még az Alkotmány 61. cikkét értelmezve – a Ptk. 3:247. §-ával azonos rendelkezést tartalmazó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 202. § (10) bekezdésében írt szabály értelmezése tárgyában kimondta, hogy a „betekintés jogának szabályozásával a jogalkotó átláthatóvá teszi a gazdasági társaságot, jelentős segítséget ad a részvénytársasággal kapcsolatba lépni kívánó kívülállók üzleti döntéseinek meghozatalához, az esetleges kockázatok felméréséhez, védi a hitelezői érdekeket.” (563/B/2007. AB határozat, ABH 2008, 2723, 2730.) A döntés emellett utalt a betekintési jognak a vállalatok közötti összefonódások ellenőrzésében, a gazdasági verseny szabadságának és tisztaságának biztosításában betöltött szerepére. Emellett a cég létesítő okirata is tartalmazza a részvényesek – így az eladó – törzsrészvényeinek adatait, ezért az alperes alaptalanul hivatkozott a Szerződés (G) és (I) pontjában levő adatok esetén megtagadási okként az Infotv. 27. § (6) bekezdésére.
[50] A 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU IRÁNYELVE (BRIS irányelv) meghatározza azokat a cégadatokat és cégiratokat, amelyeket valamennyi tagállami nyilvántartásban a céggel összefüggésben a nyilvántartásban kell tárolni. A Szerződést kötő eladó Ausztriában bejegyzett gazdasági társaság, ezért az alperes állításával szemben a Szerződésben feltüntetett cégadatai szerepelnek a nyilvános cégiratokban, azok az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (e-Justice portál) bárki számára megismerhetőek.
[51] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelmében nem adott elő az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést [Pp. 406. § (1) bekezdés], ezért ezt a kérelmét a Kúria nem vizsgálta.
[52] A Kúria észlelte, hogy bár a felperes keresetében a Szerződés mellékleteinek a kiadását is kérte, a 2025. március 10-i perfelvételi tárgyaláson az elsőfokú bíróság zárt iratként a mellékletek csatolására is felhívta az alperest, azonban zárt iratként csupán a Szerződést csatolta. Nem nyilatkozott arról, hogy van-e melléklete, a felperes pedig nem változtatta meg a keresetét. Az eljárt bíróságok döntése a Szerződés mellékletére nem terjedt ki, az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része azt tartalmazza, hogy „a fenti felismerhetetlenné tett/kitakart részek tekintetében” utasítja el a keresetet. A másodfokú bíróság nem orvosolta ezt a hibát, ezért a Kúria a Pp. 341. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel részítéletnek tekintette az eljárt bíróságok határozatát és ekként bírálta el.
[53] A Kúria a kifejtettekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy a jogerős (rész)ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelem alapján vizsgált jogszabályokat, ezért azt ebben a részében hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.IV.21.333/2025/7.)