A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárásban 2026. január 1. előtt meghozott másodfokú jogerős érdemi végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, még a felülvizsgálat kivételes engedélyezése útján sem, mivel azok az új eljárásjogi szabályok, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (2) bek., 15. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont].
[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította, és kötelezte a kérelmezőt, hogy – a végzésben meghatározottak szerint – fizessen meg az állam javára 6000 forint eljárási illetéket azzal, hogy az illetékfizetési kötelezettség a végzés jogerőre emelkedését követő hatvanadik napon válik esedékessé.
[2] A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[3] A jogerős végzés ellen a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a másodfokú végzés hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Egyúttal kérelmet terjesztett elő a felülvizsgálat engedélyezése iránt is, amelyben előadta, hogy – a korábbi jogszabályi környezettel ellentétben – a 2026. január 1-jén hatályba lépett jogszabálymódosítás folytán a törvény kivételes engedélyezés útján már lehetővé teszi a kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárásban meghozott jogerős érdemi végzés felülvizsgálatát, és arra hivatkozással kérte a felülvizsgálat kivételes engedélyezését, hogy az Alkotmánybíróság 3067/2021. (II. 24.) számú határozatában foglaltakat sem az első- sem a másodfokú bíróság nem vette figyelembe.
[4] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.
[5] A bírósági nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bnptv.) 2. § g) pontja ugyanis a Bnptv.-ben szabályozott nemperes eljárások – köztük a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás – tekintetében a felülvizsgálat lehetőségét kizárja.
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 407. § (1) bekezdés e) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak abban az esetben, ha azt törvény kizárja. A Pp. 415. § (1) bekezdés d) pontja szerint pedig a Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha a felülvizsgálati kérelemnek nincs helye a Pp. 407. §-a alapján.
[7] A kérelmező felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmével a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) értelmében ugyanis az időbeli hatály és az alkalmazandóság, bár egymással szoros kapcsolatban álló, mégis eltérő tartalmú fogalmak: az alkalmazandóság nem lehet korábbi a hatálybalépésnél [Jat. 15. § (1) bek., 2. § (2) bek.], ugyanakkor lehetséges, hogy egy hatályát vesztett jogszabályt mégis alkalmazni kell [Jat. 15. § (2) bek.]. Az alkalmazandóság tehát nem előzheti meg az időbeli hatályt, de azzal nem feltétlenül esik egybe. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 243. § (4) bekezdése szerint a felülvizsgálatra vonatkozó módosított szabályozást tartalmazó rendelkezések valóban 2026. január 1-jén lépnek hatályba, valamint a hatályon kívül helyezett rendelkezések (Pp. 408. §, 410. §) hatályvesztése is ugyanezen a napon következik be. Ami azonban a felülvizsgálatra vonatkozó módosított szabályozás alkalmazandóságát illeti, arra nézve a Módtv. nem tartalmaz átmeneti rendelkezést, így – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a módosítással beiktatott (új) eljárási jogszabályi rendelkezések alkalmazandóságát a Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontja, a módosítással hatályon kívül helyezett (régi) eljárási jogszabályi rendelkezések alkalmazandóságát a Jat. 15. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megítélni. E jogszabályhelyek szerint az új jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően megkezdett eljárási cselekményekre, míg a régi jogszabályi rendelkezést a hatálya alatt megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Mivel pedig a felülvizsgálat a jogerős határozat jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat, a jogerős határozat meghozatala minősül annak az eljárási cselekménynek, amely meghatározza az ellene előterjeszthető rendkívüli perorvoslatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazandóságát. Csak ez az értelmezés felel meg ugyanis az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményeknek, mert így már a jogerős határozat meghozatalakor egyértelmű a bíróság és a felek számára is, hogy azzal szemben van-e helye felülvizsgálatnak, ha pedig igen, akkor milyen jogszabályi feltételek és kockázatok mellett. Emellett ez az értelmezés összhangban áll a Jat. 2. § (2) bekezdésével, valamint a módosító törvény indokolásában hivatkozott alkotmánybírósági határozatokkal is (3097/2022. (III. 10.) AB végzés, Indokolás [15]; 22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [95]; 3097/2022. (III. 10.) AB végzés, Indokolás [15]; 3149/2023. (III. 27.) AB végzés, Indokolás [62]), mert nem a már megnyílt rendkívüli jogorvoslathoz való jogot veszi el vagy korlátozza utólagosan, hanem a jogerős határozat meghozatalának időpontjában szabályozza egyértelműen a jogorvoslati jogot az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer figyelembevételével.
[8] Mindezek alapján a Pp. új, a Módtv. 153. § (3) bekezdés c) pontjával, valamint 155. § (2) és (3) bekezdésével bevezetett rendelkezései, amelyek lehetővé tennék a törvényben egyébként kizárt felülvizsgálat kivételes engedélyezését, csak a 2026. január 1-jén vagy az után meghozott jogerős másodfokú határozatok elleni felülvizsgálati kérelem esetében alkalmazandók. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős másodfokú végzés meghozatalára pedig még ezt megelőzően, 2025. október 9-én került sor, így jelen ügyben az új szabályok alkalmazására még nem kerülhet sor, következésképp a felülvizsgálat a kivételes engedélyezés lehetősége nélkül kizárt.
[9] Mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet – mint törvényben kizártat visszautasította.
(Kúria Pfv.II.20.061/2026/2.)