I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául.
II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti [Pp. 355. § (1) és (4) bek.].
[1] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító kijavított ítéletét; kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 245 000 forint + áfa másodfokú perköltséget; megállapította, hogy a 48 000 forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.
[2] A felperes Pf.15. sorszámú beadványában – annak tartalma szerint – a jogerős ítélet kijavítását és kiegészítését kérte. A kiegészítés iránti kérelmét arra alapította, hogy a másodfokú ítélet nem tartalmazza a 2025. július 24-i és 2025. július 28-i beadványait, az azokban az alperes fellebbezési ellenkérelmére előadott észrevételeit, kérelmeit, amelyeket a másodfokú bíróság nem bírált el.
[3] A másodfokú bíróság végzésével a jogerős ítéletének [42] pontját úgy javította ki, hogy: „2013. december 9-i pártfogó ügyvédi meghatalmazással”, a [44] pontját úgy javította ki, hogy: „Hivatkozott a 2024. október 25-i beadványára.” A felperesnek a jogerős ítélet kiegészítése iránti kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 355. § (4) bekezdése alapján visszautasította. A visszautasítás indokolása körében a Pp. 355. § (1) bekezdése felhívásával rámutatott: e jogszabályhely alapján akkor kérhető az ítélet kiegészítése, ha abban a bíróság nem határozott valamely kereseti kérelemről vagy annak valamely része felől, továbbá – habár annak helye lett volna – a perköltség viseléséről vagy az ítélet előzetes végrehajthatóságáról. A felperes ehhez képest a kérelmében nem állította, hogy a másodfokú bíróság ne bírálta volna el a fellebbezési kérelmét. Az a kifogása pedig, hogy nézete szerint a másodfokú ítélet indokolása nem tartalmazza az alperes fellebbezési ellenkérelmére benyújtott valamennyi észrevételét, nem eredményezheti az ítélet kiegészítését, mivel az ítéletnek olyan részére irányul, amely vonatkozásában nincs helye kiegészítésnek.
[4] A felperes a kijavító végzés elleni fellebbezésében a kiegészítés iránti kérelmét visszautasító rész tekintetében elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a kiegészítés iránti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[5] Indokolása szerint a másodfokú bíróság a Pp. 2. § (2) bekezdését, valamint 355. § (1) bekezdését megsértve nem bírálta el a fellebbezési ellenkérelemre benyújtott 2025. július 24-i és 2025. július 28-i beadványaiban előterjesztett kérelmeit. E beadványaiban elsődlegesen az alperes perköltség-igényének elutasítását, és annak megállapítását kérte, hogy az alperes a perköltségét maga viseli. Másodlagosan a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (5) bekezdésében meghatározott összegben kérte az alperes perköltségének megállapítását. Harmadlagosan az alperes által felszámított perköltség mérséklését kérte arra tekintettel, hogy az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Beadványaiban e kérelmeit részletesen megindokolta, és kérte az alperes kötelezését arra, hogy perköltségigényét okirattal igazolja. A kérelmei olyan lényeges kérelmek voltak, amelyeket a másodfokú bíróságnak el kellett volna bírálnia. Mivel erre nem került sor, a bíróság a másodfokú eljárásban nem bírált el minden kérelmet.
[6] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett.
[7] A felperes fellebbezése alaptalan.
[8] Az ítélet kiegészítése jogintézményével, annak az adott ügyben történő alkalmazhatóságával kapcsolatban a Kúria elöljáróban az alábbiakra mutat rá.
[9] A kiegészítés perorvoslati jellegű jogintézmény, célja az ítélet teljességének [Pp. 341. § (5) bekezdés] biztosítása. A határozat egyes (nem bármilyen jellegű) hiányosságának orvoslására szolgál annak érdekében, hogy bizonyos hiányosságok fellebbviteli (fellebbezési, illetve adott esetben felülvizsgálati) eljárás nélkül is kiküszöbölhetőek legyenek.
[10] A Pp. alapvetően nem változtatott a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (régi Pp.) kiegészítéssel kapcsolatos szabályain: általában akkor van helye kiegészítésnek, ha a bíróság nem döntött olyan kérdésben, amelyben határoznia kellett volna; kiegészítésre hivatalból és kérelemre is sor kerülhet; a kiegészítés által a bíróság nem változtathat az eredeti ítélet érdemén; a viszontkereset a keresettel egy tekintet alá esik, arra a kiegészítés szabályai megfelelően alkalmazandók. Lényeges változás azonban, hogy ha az ellenkérelem, vagy annak valamely része (pl. anyagi jogi kifogás) tekintetében nem döntött a bíróság, ez a hiányosság már nem orvosolható kiegészítő ítélet hozatalával. Az ítélet ilyen hibája perorvoslati eljárásban – fellebbezés, vagy a másodfokú bíróság hiányos határozata esetén és annak feltételei fennálltakor felülvizsgálat útján – korrigálhatók [Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez, Szerk. Wopera Zsuzsa, a Pp. 355. §-ához írt kommentár; egyezően A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja II/III. Szerk. Varga István, 1503., 4019. HVG–ORAC, Budapest 2018., továbbá: Polgári eljárásjog, Kommentár a gyakorlat számára II. Harmadik kiad. 5. pótlás, Szerk. Petrik Ferenc, 725. ORAC, Budapest].
[11] A Pp. 355. § (1) bekezdésének a perköltségigénnyel szembeni ellenkérelemben – az adott esetben a felperesnek az [5] bekezdésben részletezett beadványában – előadottakra is megfelelően irányadó helyes értelmezése szerint tehát az ellenkérelem, vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti.
[12] A fentiek miatt az adott ügyben a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította vissza a felperes kiegészítés iránti kérelmét.
[13] Minderre figyelemmel a Kúria a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyta.
(Kúria Pf.I.24.575/2026/2.)