Keresés

A színlelt szerződés a korábbi Ptk. 205. § (6) bekezdése alapján semmis, ami azt jelenti, hogy hiányzik a szerződés szerinti cél létrehozására irányuló akarat minden szerződő fél részéről. Ha azonban a valós akarat bűncselekmény leplezése, az a színlelt szerződés megkötésével a leplezés célzata miatt a bűncselekmény egyenes szándékkal történő megvalósítására is utal.

I. Az adatfeldolgozó fogalmának értelmezésekor azt kell vizsgálni, hogy a feladatait az adatkezelő nevében, a személyes adatokat az adatkezelő által meghatározott célból, az adatkezelő érdekében és az adatkezelőtől elkülönült jogalanyként, az adatkezelést érintő érdemi döntési jogosítványok nélkül végzi-e. 

Az igényérvényesítéstől számított öt évre visszamenőlegesen érvényesíthető késedelmi kamat a meg nem fizetett tőkeösszeg után, ha e kamatokat a jogosult korábban a tőkével együtt nem érvényesítette, és az öt évet meghaladóan felmerült kamatkövetelés elévült [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 324. § (1)–(2) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) bek.].

A nem az ügy érdemében hozott jogerős végzések esetén csak kivételként érvényesül a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetősége, a törvényi taxáció jogalkalmazói bővítésére pedig nincs lehetőség, így a Pp. 406. § (2) bekezdésébe nem tartozó végzések felülvizsgálatára nem kerülhet sor (törvényi jogalap hiányában engedélyezés iránti kérelem előterjesztése esetén sem). Ilyen esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére tekintet nélkül visszautasítja [2016. évi CXXX.

I. A Pp. alkalmazásában a tény fogalma jelentheti a konkrét történeti tényt, a törvényi tényállási elemet és az anyagi jogi tényt is. A Pp. 373. § (2) bekezdése szerinti új tény állítása konkrét történeti tényre vonatkozó állításnak minősül. 

Az Áht. 50. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása körében, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének az Alaptörvény 28.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza elkülönülten a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Ebben az esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (3) bek. c) pont, 407. § e) pont, 409. § (1) és (3) bek., 412. § (2) bek., 413. § (1) bek. c) pont, 415. § (1) bek. f) pont].

I. A Ptk. 6:439. § (1) bekezdése alapján a biztosító köteles a biztosítási esemény bekövetkezte esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Ez olyan kötelezettség, amely a biztosító szerződésszerű teljesítéséhez tartozott. Ennek a teljesítésnek az elmaradása a szerződés megszegését jelenti (Ptk. 6:137. §). Amennyiben a szerződés fenti megszegésével (a szolgáltatás nem teljesítésével) a biztosító a vele szerződő félnek kárt okoz, úgy köteles azt megtéríteni (Ptk. 6:142. §). 

I. Az ellenkérelem vagy annak valamely része vonatkozásában bekövetkezett döntési mulasztás nem szolgálhat az ítélet kérelemre történő kiegészítésének alapjául. 
II. Ha a fél álláspontja szerint a bíróság nem döntött a perben érvényesített joggal szembeni védekezéséről, úgy azt fellebbezési vagy adott esetben felülvizsgálati kérelemben sérelmezheti [Pp. 355. § (1) és (4) bek.].

I. A Pp.-nek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a tárgyi halmazatot alkotó keresetek egyikére kizárólagosan illetékes bíróság előtt a halmazatot képező többi kereset akkor is előterjeszthető, ha azokra a másik keresetre kizárólagosan illetékes bíróság illetékessége egyébként nem állapítható meg.