Könyvtárunk muzeális értékű gyűjteménye az 1882-ben Mailáth György országbíró által alapított Magyar Királyi Curia Könyvtára állományából maradt fenn. A szorosan vett muzeális gyűjtemény, vagyis az 1800 előtt megjelent művek feltehetőleg leginkább a Curia bíráinak adományaiként kerültek a könyvtárba. A régi könyvek tára 170 kötetből áll. A legrégebbi könyvünk Umberto Locati dominikánus szerzetes 1568-ban, Rómában megjelent műve az inkvizíció bíróságáról. Gyönyörű kötéstáblája és tartalma miatt is kincsnek számít egy 1586-ban, Lyonban nyomtatott Corpus iuris civilis. A gyűjtemény nagyrészt latin nyelvű jogi irodalom, de van benne magyar német, francia és angol nyelvű jogi vonatkozású munka is. A Werbőczy-féle Tripartitum több kiadásban is megvan, a legkorábbi 1643-ban jelent meg. A latin nyelvűek közül kiemelhető a Curia ítélkezési gyakorlatát évszázadokra visszamenőleg tartalmazó 1769-es döntvénytár, a Planum tabulare. Vitrinünkben őrizzük Szegedy János, 18. századi jeles jogtudósunk a magyar törvénycikkek címfeliratait római jogi minta alapján rendszerező és magyarázó művét a Rubricae sive synopses titulorum, capitum et articulorum universi juris Ungarici-t (I-III. Tyrnaviae, 1734.). A gyűjtemény része egy 1788-as, magyar nyelvű büntetőtörvénykönyv, a II. József által kiadott “Közönséges törvény a vétkekről, és azoknak büntetésekről.” Elsőrangú források a magyar és az erdélyi országgyűlések latin és magyar nyelvű jegyzőkönyvei. Történeti értéke miatt említhető meg az 1790-ben, Pozsonyban megjelenő “Második Leopold Magyar Király, eleuterinek, egy magyar profétanak látása szerént.”
Jogtörténeti jelentőségük, egyediségük miatt különösen értékesnek tekinthetőek a Magyar Királyi Curia Könyvtára által megőrzött, 1800-1945 között született művek is, ez az állományrész 11.000 kötetet jelent. Itt megtalálhatóak a korszak több kiváló jogtudorának munkái, a teljesség igényei nélkül felsorolva: Csemegi Károly, Grosschmid Béni, Meszlény Artur, Sárffy Andor, Kovács Marcell, Vámbéry Rusztem, Szladits Károly, Fabinyi Tihamér, Márkus Dezső, Angyal Pál, Edvi Illés Károly művei. A Curia történetére nézve egyedülálló forrásnak tekinthető az a teljes ülési jegyzőkönyveket tartalmazó nyolc kéziratos kötet, amely az 1877-1939 közötti ülésekről maradt fenn. A Planum tabulare 1817-es kiadásának az adja meg a különlegességét, hogy tükrös szerkezetben tartalmazza latin és magyar nyelven a döntvényeket. Ugyancsak kutathatóak könyvtárunkban a Királyi Curia 1870-1906 között a Jogtudományi Közlönyben publikált döntvényei, ez az ún. “Döntvénytár”, amely több folyamban jelent meg (Régi folyam; Új folyam; Harmadik folyam; Negyedik folyam). A huszadik század elején az egységes döntvénytár a jogágak (büntető; magánjogi; perjogi; közigazgatási) szerint széttagolódik, de ez is kereshető, egészen 1949-ig, a Magyar Kúria megszűnéséig tartalmazza a bírósági döntéseket.
2016-től a könyvtár hivatalos neve: Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára. 2016. január 18-án Gerencsér Judit, a könyvtár vezetője vette át az erről szóló hivatalos okiratot a Könyvtár szakmai munkájának elismeréseként a Kúria teljes ülésén. Tőry Gusztáv egykori kúriai elnök özvegye közel 1000 kötetes hagyatékot ajánlott fel a könyvtár számára és ezzel nagymértékben hozzájárult a könyvtár állományának gyarapításához.
A Jogi Szakkönyvtár muzeális ritkaságairól a Magyar Jog 2017. évi 11. számában jelent meg egy cikk Dr. Földi András professzor úr (ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár, MTA doktor (D.Sc) által:
Földi András: Könyvritkaságok a Kúria Jogi Szakkönyvtárában. - In: Magyar jog, ISSN 0025-0147, 2017. (64. évf.), 11. sz., p. 707-710.
