Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvénye szabályozza a bíróságok szervezetének, hatáskörének, működésének, továbbá a bírák függetlenségének legfontosabb kérdéseit. A bíróságok szervezetének és igazgatásának, valamint a bírák jogállásának részletes szabályait sarkalatos törvények határozzák meg.
Az Alaptörvény szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység ellátása, ennek megfelelően a bíróságok döntenek büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok és önkormányzati rendeletek törvényességéről, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságokra telepíthet.
A többszintű bírósági rendszer egyes szervezeti szintjeinek meghatározását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) tartalmazza. Az Alaptörvény a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, ezzel egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja (Magyarországon különbíróságok nem működnek). Az Alaptörvény az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl speciális feladatokat is telepít a Kúriára, ami, mint legfőbb bírói fórum biztosítja a jogalkalmazás egységét, ennek keretében a bíróságokra kötelező jogegységi, illetve jogegységi hatályú határozatot hoz.
Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírói függetlenséget biztosítja az is, hogy a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét – a stabilitás és a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében – kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.
A bírósági szervezet
Magyarországon az igazságszolgáltatási tevékenységet a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok és a kerületi bíróságok (a továbbiakban ez utóbbi kettő együtt: járásbíróság) gyakorolják.
Első fokon ítélkeznek a járásbíróságok (jelenleg 111 járásbíróság működik). E bíróságok hatáskörébe tartoznak azok az ügyek, amelyekben az elsőfokú eljárást törvény nem utalja a Törvényszék hatáskörébe. A Budapesten működő járásbíróságok elnevezése kerületi bíróság. Budapesten a 23 kerületben összesen 6 egyesített kerületi bíróság működik (ilyen például a Pesti Központi Kerületi Bíróság).
A törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, és másodfokon elbírálják a járásbíróságok határozatai ellen benyújtott (bejelentett) fellebbezéseket. A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek. Törvény által meghatározott ügyekben első fokon – törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel – katonai tanácsok járnak el. Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el. Közigazgatási kollégium működik a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Győri, a Veszprémi, a Pécsi, a Szegedi, a Debreceni, illetve a Miskolci Törvényszéken.
Az ítélőtáblák elbírálják a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot (jellemzően fellebbezést), továbbá eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben. Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári és munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, figyelemmel arra, hogy ez az ítélőtábla bírálja el a közigazgatási kollégiumokkal rendelkező törvényszékek mint közigazgatási bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket. Jelenleg öt ítélőtábla működik: a Fővárosi, a Debreceni, a Győri, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtábla.
A Kúria mint legfőbb bírói fórum alaptörvényi kötelezettsége alapján jogegységesítő tevékenységet végez, ennek részeként elbírálja az alsóbb fokú bíróságok határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, eljár a hatáskörébe utalt elsőfokú ügyekben. A Kúria hatásköreiről, ügyelosztási és szervezeti rendjéről, továbbá a Kúriával kapcsolatos és közérdeklődésre számot tartó minden más tényről, adatról honlapunkon részletes információk találhatók.
A bíróságok központi igazgatása
A bíróságok központi igazgatását 2012. január 1-jétől az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el. Az OBH elnökéhez kerültek a megszűnt Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT elnökének (aki egy személyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt), igazgatási jogkörei, így például a bírósági felsővezetők kinevezése, bírói álláspályázatok elbírálása, költségvetési, létszám-gazdálkodási jogkörök. Ezzel Magyarországon elválik a szakmai vezetésért felelős Kúria elnökének és a bírósági igazgatás vezetőjének a személye.
Az OBH-n kívül az igazgatási rendszer elemét képezi a bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT), amely független testületként ellenőrzési, felügyeleti funkciót lát el.