A felperes keresetében ingatlan-nyilvántartáson kívül, örökléssel szerzett tulajdonjogának bejegyzését kérte és az alperesek kötelezését ennek tűrésére.
Közlemények kúriai döntésekről (archív tartalom)
Az eljárt bíróságok a terhelt bűnösségét a Btk. 373. § (1) és (2) bekezdés ba) pont, bc) pontjai szerint minősülő csalás bűntettében, és a Btk. 345. §-a szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében állapították meg.
A felperes és az alperes 1998-ban kerültek gazdasági kapcsolatba, és ebből eredt a felperes által a perben érvényesített 5 milliárd forintos kárigény.
A felek között 2012. május 01-jén vállalkozási keretszerződés jött létre, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy az alperes részére a 2012. december 31-ig terjedő időszakban eseti megrendelések alapján karbantartási és kivitelezési feladatokat végez.
A felperes 1998-tól szakképzett kéményseprőként állt az alperes alkalmazásában. A munkaköri leírása rögzítette, hogy a munkavégzése során betartja a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó előírásokat és az igazgatói utasításokat. Évente munkavédelmi oktatáson vett részt. A felperes 2012.
A Kúria a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán abban a kérdésben hozott döntést, hogy a peres felek közötti szerződés megszűnése tekintetében milyen jelentősége van a postai küldeményként feladott felmondó nyilatkozat kötelezett részéről történő átvételének.
A közigazgatási eljárásban a bizonyítási teher szabályait, a bizonyítási eszközök meghatározását az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII.
Az adóigazgatási eljárásban adott meghatalmazásnak az egyes eljárási szakaszokhoz kapcsolódó hatályát az Art. szabályai szerint kell meghatározni.
Nem állapítható meg az indokolási kötelezettség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, valamint az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspont
Az eljárt bíróságok a rendőr főtörzszászlós felelősségét az 1978. évi IV. törvény 348. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálatban kötelességszegés vétségében mondták ki.