Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2015.09.28:7. Amennyiben a felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeként hatályossá nyilvánítás és erre figyelemmel az alperes marasztalását 1 millió forintot meg nem haladó összegben kéri, úgy a keresetlevél a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasítható-e?
A Pp. 387. § (1) bekezdése értelmében a kis értékű perek szabályai a járásbíróság hatáskörébe tartozó, kizárólag pénz fizetésére irányuló követelések érvényesítésére indított perekben alkalmazhatók. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. tv. 3. § (2) bekezdése értelmében csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejár követelés, amelynek összege az 1 millió forintot nem haladja meg. Ha a felperes a keresetében a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását is kéri, a kereset nem kizárólag pénz fizetésére irányul, ezért a kis értékű perek szabályai nem alkalmazhatóak és a fizetési meghagyás útján történő igényérvényesítés kötelező esete sem áll fenn, így a keresetlevél a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem utasítható el.
A kollégiumvezetők többsége, valamint a Kúria a kifejtettekkel egyetért.
[1952-es Pp. 387. § (1) bekezdés, 130. § (1) bekezdés c) pont, 2009. évi L. tv. 3. § (2) bekezdés]

CKOT2015.09.28:6. Ha részleges érvénytelenség megállapítására irányuló perben a bíróság észleli, hogy az egész szerződés megdől, de a fél – felhívást követően – sem változtat a keresetén, mi a helyes döntés tartalma?
Mivel a bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, a keresetet ilyen esetben el kell utasítani. Fordított esetben viszont – tehát, ha a felperes a szerződés teljes érvénytelensége iránt perel, a bíróság azonban csak részleges érvénytelenséget tart megállapíthatónak – a "többen a kevesebb elv" alapján a részleges érvénytelenség megállapításának, azt meghaladóan pedig a kereset elutasításának van helye.
A kollégiumvezetők többsége, valamint a Kúria a kifejtettekkel egyetértett.
[2014. évi XL. törvény 37. §, 1952-es Pp. 3. § (2) bekezdés]

CKOT2015.09.28:5. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt ismételten előterjeszthető-e kereset? Ilyen esetben hiánypótlásnak van-e helye jogi képviselővel eljáró fél esetében?
A DH2 tv. 39. §-ának alkalmazása körében ha a felperesnek több kereseti kérelme is van, azonban felhívás ellenére nem terjeszt elő a 37. § (1) bekezdése szerinti kérelmet és ezért az érvénytelenség megállapítására irányuló kereseti kérelmet akként kell tekinteni, hogy a felperes azt nem tartja fenn, akkor az érvénytelenségi kereset későbbi ismételt előterjesztésére – mivel a petitum is változik – a keresetváltoztatásra a Pp.-ben meghatározott szabályok (Pp. 146., 146/A. §-ok) lesznek irányadóak. A DH2 tv. 37. §-a a hiánypótlás tekintetében is lex specialisnak minősül. Amennyiben a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a DH2 tv. 37. § (1) bekezdésében foglaltakat, e jogszabályhely második mondata alapján helye van hiánypótlási felhívásnak, tehát a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül nem utasítható el a hiánypótlás mellőzésével még jogi képviselővel eljáró fél esetén sem.
A kollégiumvezetők többsége és a Kúria a fenti állásponttal egyetért.
[2014. évi XL. törvény 37. §, 39. §, 1952-es Pp. 146. § 146/A.§]

CKOT2015.09.28:4. Keresetváltoztatás-e a DH2 tv. 37. §-a szerinti jogkövetkezmény megjelölése? Új érvénytelenségi ok megjelölése keresetváltoztatásnak minősül-e?
A felperes marasztalásra irányuló kérelmének előterjesztése (megállapítás helyett teljesítés) a Pp. 146. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem minősül keresetváltoztatásnak. Erre figyelemmel a jogalkotó 2014. december 6. napjától a DH2 tv. 37. §-ában a "keresetváltoztatás" kitételt módosította is.
A Kúria Emlékeztetőjében kifejtettek szerint (IV/7.) keresetváltoztatásnak minősül viszont, ha a felperes új érvénytelenségi okot jelöl meg új tények előadásával, új jogszabályhely megjelölésével (miközben a petitum változatlan). Az eltérő ténybeli alapon nyugvó új érvénytelenségi ok esetében ugyanis más a keresettel érvényesített jog. Ilyen esetben változhat a bizonyítás tartalma is.
A kollégiumvezetők a fenti állásponttal egyetértettek.
[2014. évi XL. törvény 37. §, 1952-es Pp. 146. § (5) bekezdés]

CKOT2015.09.28:3. Ha a felperes a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását kéri, és ennek keretében az elszámolás eredményeképpen a felperesnek áll fenn tartozása az alperes felé, a felperes marasztalásához kell-e viszontkereset?
A DH2 tv. 37. § (1) bekezdése nem azt követeli meg a felperestől, hogy feltétlenül marasztalási keresetet terjesszen elő, hanem azt, hogy kérje valamelyik általa kiválasztott jogkövetkezmény alkalmazását, e körben pedig összegszerűen jelölje meg, hogy szerinte hogyan kellene egymással elszámolnia a feleknek. Ha adott esetben az elszámolás alapján a felperes tartozik az alperesnek és ezért nem kéri az alperes marasztalását, ez nem lehet ok a kereset elutasítására.
Tekintettel arra, hogy itt a felperes valójában a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítását kéri, és ennek keretében kerül sor az elszámolásra és valamelyik fél marasztalására, ezért - a közös tulajdon megszüntetése iráni perek analógiájára - nem kell külön viszontkereset a felperes marasztalására, mert a felperes kereseti kérelmébe beleértendő az is, hogy adott esetben őt marasztalják, hiszen a fél által megjelölt jogkövetkezmény alkalmazásához a bíróság eleve nincs kötve csak annyiban, hogy nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amelyet valamennyi fél ellenez [lásd: 2/2011. (VI. 28.) PK vélemény 5/a. pontját, valamint a Ptk. 6:108. § (3) bekezdését] .
A kollégiumvezetők a kérdésben egységes álláspontot nem alakítottak ki, a Kúria azonban a fenti megoldással egyetért.
[2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdés, Ptk. 6:108. § (3) bekezdés, 2/2011. (VI. 28.) PK vélemény]

CKOT2015.09.28:2. A 2014. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: DH1 tv.) 6. § (1) és (2) bekezdések alapján befejezett perek milyen viszonyban állnak a folytatódó perekkel, illetőleg az egyedi fogyasztók által indított új perekkel, azaz mi a helyzet az ún. "okafogyott eljárásokkal"?
A DH1 tv. 6. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi intézmény által a törvény 4. § (1) bekezdése szerinti vélelem megdöntése iránt a magyar állam ellen indított pert az Alkotmánybíróság a 34/2014. (XI. 14.) AB határozatában [129.], illetve a 2/2015. (II. 2.) AB határozatában [43] -[52] speciális közérdekű pernek minősítette, amelyben a fogyasztói érdekek képviseletét a magyar állam látta el alperesi pozícióban. A DH1 tv. 6. § (1) bekezdése szerinti pert tehát speciális közérdekű pernek kell tekinteni, amely perben hozott jogerős ítélet személyi hatálya erga omnes jellegű, mind a keresetnek helyt adó, mind a keresetet elutasító rendelkezés tekintetében [2/2015. (II. 2.) AB határozat [50]]. A DH1 tv. 6. § (2) bekezdése alapján az MNB által a pénzügyi intézmények ellen indított pert maga a törvény is közérdekű pernek minősíti. A DH1 tv. 6. § (1) és (2) bekezdése alapján befejezett perekben tehát a bíróság már erga omnes hatállyal jogerősen állást foglalt a perrel érintett szerződéses kikötések tisztességtelensége, illetve tisztességessége kérdésében. Az erga omnes hatály folytán annak ellenére, hogy e perekben a fogyasztók formálisan nem álltak peres félként perben, a 3/2011. (XII. 12.) PK vélemény 4. pontjában kifejtettek megfelelő alkalmazásával lehetőség van arra, hogy a fogyasztók által ugyanazon szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránti indított egyéni kereseteket a bíróság a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjára alapítottan idézés kibocsátása nélkül elutasítsa, illetve a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntesse.
A másik megoldás az lehet, ha a közérdekű perekben hozott jogerős döntésekre, illetve az ennek következtében beállt törvényi vélelemre tekintettel az egyedi perekben a keresetet a bíróságok ítélettel elutasítják, ugyanis a tisztességtelenség többé már vitássá nem tehető. Mivel a tisztességtelenség megállapítására vonatkozó igényét a fél alappal már nem érvényesítheti, ezért perbeli legitimáció hiányában a keresetet el kell utasítani.
A kollégiumvezetők álláspontja szerint a DH1 tv. 6. § (2) bekezdése szerinti közérdekű perek esetében az egyedi perekben a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazása lehetséges, a pénzügyi intézmények által a DH1 tv. 6. § (1) bekezdése alapján indított kvázi közérdekű perek kapcsán viszont nem alakult ki egységes álláspont. A kollégiumvezetők egy része ez esetben is alkalmazhatónak tartotta a res iudicatára vonatkozó szabály alkalmazását az AB-határozatokban foglaltakra is tekintettel. Gyakorlati megfontolásokból ez a Kúria álláspontja is, noha a perbeli legitimációra alapított keresetelutasítás dogmatikailag vitathatatlanul helyes megoldás. A kollégiumvezetők másik része csak az érdemi ítélettel történő elutasítást tartotta helyesnek. Felvetődött az a probléma is, hogy a perakadálynak a keresetlevél előterjesztésekor kell fennállnia, ami a felfüggesztett ügyek kapcsán a res iudicatára alapított értelmezést vitathatóvá teszi.
[2014. évi XXXVIII. törvény 6. §, 1952-es Pp. 130. § (1) bekezdés, 157. § a) pont]

CKOT2015.09.28:1. Mi a követendő eljárás abban az esetben, ha az újrainduló perekben a felperes nem tud a bíróság felhívására jogkövetkezményt megjelölni a 2014. évi XL. törvény (továbbiakban: DH2 tv.) 37. §-a szerint, mert keresete olyan szerződési feltétel részleges érvénytelenségének a megállapítására irányul, amely alapján nem történt a felek között teljesítés?
Ahogy arra már a Kúria nyári emlékeztetője (a továbbiakban: Emlékeztető) is rámutatott (II/5/4.) a DH2 tv. 37. §-a az Alaptörvény 28. cikkének is megfelelő értelmezés alapján nem zárja ki a részleges érvénytelenség megállapítását abban az esetben, ha az nem olyan szerződési kikötésre vonatkozik, amely alapján a fogyasztót fizetési kötelezettség terheli. Vagyis a törvény e rendelkezése értelemszerűen arra az esetre vonatkozik, amikor a részlegesen érvénytelen feltétel alapján a felek között teljesítés történt, és ennek elszámolásáról az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek levonásával elvileg is rendelkezni lehet. A puszta megállapítás iránti keresetet abban az esetben tehát nem kell elutasítani, ha az olyan szerződési feltétel részleges érvénytelenségére vonatkozik, amely alapján fizetési kötelezettségnek, elszámolásnak fogalmilag nem lehet helye. A teljes érvénytelenséghez képest a részleges érvénytelenség jogkövetkezménye ugyanis az, hogy a kikötés "kiesik" a szerződésből, a klasszikus érvénytelenségi jogkövetkezmények pedig e körben csak akkor értelmezhetőek, ha a részlegesen érvénytelen rendelkezés alapján vagyonmozgás is történt a felek között. Ha a felperes a DH2 tv. 37. §-a szerinti hiánypótlásnak nem is tudna eleget tenni, az eredménytelenség jogkövetkezménye nem vonható le.
A kollégiumvezetők többsége a fenti kúriai állásponttal egyetértett.
[2014. évi XL. törvény 37. §]

CKOT2015.05.18:43. Az alapítvány törvényes működésének helyreállítására kötelezettek
Tekintettel arra, hogy a Ptk. 3:16. § (1) bekezdése értelmében a döntéshozó szerv az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testület, továbbá, hogy a Ptk. 3:397. § (1) bekezdése szerint a kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve, alapítvány esetén az Ectv. 11. §-a (3) bekezdésének b) pontja akként alkalmazandó, hogy az alapítvány törvényes működésének helyreállítására valamennyi alapítót egyetemlegesen, illetve az alapítók gyűlését kell kötelezni. E rendelkezés alapján ezért – ha az alapító okiratban az alapítók gyűlését nem hozták létre – a pert nem az alapítvány, hanem valamennyi alapító ellen kell megindítani.
[Ptk. 3:16. § (1) bekezdés, 3:397. § (1) bekezdés, Ectv. 11. § (3) bekezdés b) pont]

CKOT2015.05.18:42. Az alapítvány megszűnésének megállapítása az alapító kérelmére vagy az ügyészség indítványára
Az Ectv. 11. § (5a) bekezdés d) pontja akkor alkalmazható, ha a három év működés nélkül eltelt.
[Ectv. 11. § (5a) bekezdés d) pont]

CKOT2015.05.18:41. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyének megváltoztatása
A Ptk. 3:393. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz a vonatkozásban, hogy az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyének megváltoztatása csak akkor semmis, ha az alapítványhoz csatlakozás történt. Ha tehát nincs csatlakozás, az alapító okirat e körben szabadon módosítható.
Egy ilyen tartalmú változásbejegyzési kérelem esetén elegendő a kuratórium nyilatkozatának beszerzése, hiszen ezen szervnek nyilatkozata valódiságáért vállalnia kell a felelősséget.
[Ptk. 3:393. § (2) bekezdés]

CKOT2015.05.18:40. Az alapítók gyűlésének szabályozása
A Ptk. 3:395. §-ában szabályozott alapítók gyűlése olyan új jogintézmény, amelyet az alapítvány létesítő okiratának a Ptk. hatálybalépését követő első módosításával lehet az alapítvány alapító okiratában szabályozni.
[Ptk. 3:395. §]

CKOT2015.05.18:39. Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása
Az alapítói jogokat gyakorló kuratórium javasolhatja a bíróságnak, hogy a bíróság és a kuratórium mint az alapítói jogok gyakorlói, a Ptk. 3:396. §-a alapján az alapítói jogokat ruházzák át egy harmadik személyre. Tekintettel arra, hogy ebben a helyzetben az alapítói jogok gyakorlása megoszlik (a kuratóriummal kapcsolatos kérdésekben a bíróság, minden másban a kuratórium az alapítói jogok gyakorlója), ezért mind a bíróságnak, mind a kuratóriumnak rendelkeznie kell az alapítói jogok átruházásáról.
[Ptk. 3:396. §]

CKOT2015.05.18:38. Az alapítói jogok gyakorlójának meghatározása az alapító kiesése esetén
A Ptk. 3:394. § (1) bekezdése értelmében a cél az, hogy az alapító okiratban az alapító határozottan és beazonosítható módon megjelölje azt a személyt vagy szervet, amely halála, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén alapítói jogait gyakorolja. Örökös megnevezésére csak a természetes személy alapító képes, illetve jogosult, ebben az esetben az örökös személye beazonosítható, így ez az alapítói rendelkezés elfogadható.
[Ptk. 3:394. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:37. Az alapítványi célok módosításának feltételei
Az alapítványi célok körének bővítése a Ptk. 3:393. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében az alapítványi cél módosítását jelenti, módosítani csak akkor lehet, ha az alapítvány eredeti célja megvalósult, vagy megvalósítása lehetetlenné vált. Ennek ellenére a célok körének bővítése adott esetben elfogadható, ha az nem veszélyezteti az eredeti alapítványi célok elérését (különösen, ha megfelelő vagyoni juttatással együtt történik), de nem lehet visszaélésszerű.
[Ptk. 3:393. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:36. Az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyoni juttatás vizsgálata
A bíróságnak egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során is vizsgálnia kell, hogy az alapító által rendelkezésre bocsátott induló vagyon biztosítja-e a működés megkezdését [Ptk. 3:382. § (1)-(2) bekezdés]. Amennyiben a 100 000 forint a bíróság megítélése szerint ezt biztosítja, úgy az alapítvány nyilvántartásba veendő, amennyiben nem, úgy a Ptk. szerint kell eljárni.
[Ptk. 3:382. § (1)-(2) bekezdés]

CKOT2015.05.18:35. Tiltó rendelkezés hiányában az alapítvány neve megváltoztatható.

CKOT2015.05.18:34. A civil szervezetek törvényességi felügyelete és ellenőrzése
A civil szervezetek esetén az általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el, míg az Ectv. 11. §-a értelmében a már bejegyzett szervezet működése feletti törvényességi ellenőrzés az ügyész feladata. A bíróság tehát elsősorban a civil szervezet bejegyzése, illetve a módosítások bejegyzése során vizsgálja a jogszabályoknak történő megfelelést, míg a működés során ez elsősorban az ügyészség feladata.
[Ectv. 11. §]

CKOT2015.05.18:33. Rendelkezés a jogi személy fennmaradó vagyonáról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetére az alapszabálynak elégséges a Ptk. szövege szerint meghatározni, hogy jogutód nélküli megszűnés esetére milyen céllal működő közhasznú szervezetnek kell átadni a vagyont, esetlegesen rendezve, hogy ezen közhasznú szervezet meghatározására az egyesület mely szerve jogosult.
[Ptk. 3:85. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:32. Az alapszabály módosításhoz szükséges szavazati arány meghatározása
A Ptk. 3:76. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől csak szűk körben, a háromnegyedes szavazati aránytól magasabb szavazati arány előírásával lehet eltérni.
[Ptk. 3:76. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:31. Az alapszabály tartalmi elemei
A Ptk. 3:71. § (1) bekezdésének d) pontja a szövegkörnyezetből adódóan a közgyűlésre vonatkozik. Az alapszabálynak csak a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell kötelező elemként tartalmaznia, az egyéb egyesületi szervek működése szabályozható, de nincs akadálya annak, hogy ezt csak belső szabályzatba rendezzék a tagok, vagy mellőzék a részletes szabályozást.
[Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pont]

CKOT2015.05.18:30. A hatásköri szabályoktól történő eltérés korlátai
A hatáskörök és azok megosztása során a Ptk. szabályaitól az alapító tagok az alapszabályban eltérhetnek, további hatáskör is szabadon telepíthető; ennek korlátja a kisebbségi jogok sérelme lehet. A bíróságnak a bejegyzés során kell vizsgálnia azt, hogy a meghatározott hatáskörök kielégítik-e az elvárást vagy sem.
Ha azonban az alapító tagok a Ptk. hatásköri szabályaitól az egyes szervek tekintetében nem kívánnak eltérni, nem lehet elvárás a teljes Ptk.-beli hatáskörlista szerepeltetése, elegendő a Ptk. vonatkozó rendelkezésére utalni, hiszen a diszpozitív modellszabályok az alapszabály kifejezett rendelkezése hiányában is az alapszabály részét képezik.

CKOT2015.05.18:29. Az egyesület alapszabályában az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésének további esetei is szabályozhatók
A Ptk. 3:68. §-a (1) bekezdésének felsorolása nem taxatív, az egyesület alapszabályában az egyesületi tagsági jogviszony megszűnésének további esetei is szabályozhatók.
A tag tagdíj nemfizetés miatti törlésére vonatkozó alapszabályi felhatalmazás a kisebbségi jogok sérelmére tekintettel sem jogsértő, ha az alapszabály tartalmaz garanciális szabályokat. Ugyanakkor a törlés olyan egyesületi határozatnak minősül, amellyel szemben az érintett tag – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül – a Ptk. 3:35. §-a alapján akkor is kérheti a bírósági felülvizsgálatot, ha azt a törléshez kapcsolódóan az alapszabály kifejezetten nem említi.
[Ptk. 3:68. § (1) bekezdés, 3:35. §]

CKOT2015.05.18:28. A Ptk. 3:65. § (3) bekezdésének diszpozitív jellege
A Ptk. 3:65. § (3) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a tag tagsági jogait képviselőn keresztül gyakorolhatja, ha azt az alapszabály lehetővé teszi, diszpozitív szabály, a tagsági jogok képviselőn keresztül való gyakorlása alatt a Ptk. 6:11. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatokat kell érteni.
Amennyiben az alapszabály a tagsági jogok képviselőn keresztüli gyakorlását lehetővé teszi, az alapszabályban elégséges azt kimondani, hogy a tag tagsági jogait képviselőn keresztül is gyakorolhatja.
[Ptk. 3:65. § (3) bekezdés, 6:11. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:27. A tagegyenlőség elvétől történő eltérés lehetősége
A tagegyenlőség elvétől a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében és az Ectv. 4. § (5) bekezdésében biztosított keretek között lehet eltérni, vagyis az alapszabályban létre lehet hozni különleges jogállású tagságot, ha annak tartalmát meghatározzák. Amennyiben az egyesület alapszabálya pártoló, vagy tiszteletbeli tagságot hoz létre, abban az esetben ezt csak az Ectv. 4. § (5) bekezdésében meghatározott tartalommal teheti.
[Ptk. 3:65. § (2) bekezdés, Ectv. 4. § (5) bekezdés]

CKOT2015.05.18:26. Az ülés tartása nélküli határozathozatal közhasznú szervezetek esetén
A közhasznú szervezetek speciális szabályait meghatározó Ectv. nem tiltja kifejezetten, hogy a közhasznú szervezet döntéseit ülés tartása nélkül hozza meg. Az Ectv. 37. § (1) bekezdése szerinti nyilvánosság biztosítására vonatkozó szabályozás nem azonos (azonosítható) a személyes jelenlétet kötelezően szabályozandó létesítő okirati rendelkezésekkel, a létesítő okirat rendelkezhet arról, hogy ülés tartása nélkül hogyan hozhat határozatot a szervezet, a nyilvánosság oly módon is biztosítható, hogy az ülés tartása nélküli határozathozatalra vonatkozó adatokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

A Ptk. 3:73. § (2) bekezdésének azon szabálya, amely szerint a közgyűlés nem nyilvános, nem közhasznú jogállású egyesület esetén diszpozitív, az eltérés megengedett. Alátámasztja ezt az Ectv. közhasznú jogállású civil szervezetekre vonatkozó előírása is, amely e körben különös szabályként kifejezetten a nyilvános döntéshozatalt írja elő.
[Ectv. 37. § (1) bekezdés, Ptk. 3:73. § (2) bekezdés]

CKOT2015.05.18:25. A Ptk. 3:19. § (2) bekezdése diszpozitív szabály
A Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében foglalt szabály diszpozitív, az eltérés lehetséges. A 3:19. § (3) bekezdésének utolsó két mondata csak a határozathozatalhoz szükséges mérték, illetve az egyhangúságot igénylő kérdésekben való eltérés esetére írja elő a semmisséget, a 3:19. § (2) bekezdéstől való eltérésre nem. Ezen §-ban nem szereplő, szavazásból kizáró további okok is meghatározhatóak. Ezen szabályozási kör a tagok egymás közötti viszonyára tartozó kérdés, illetve nem kevesebb, hanem többletjogot biztosít, ezért lehetséges az eltérés.
[Ptk. 3:19. § (2) bekezdés]

CKOT2015.05.18:24. Mikor határozatképes a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül?
A megismételt közgyűlés lehet a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a létesítő okirat a megismételt közgyűlés részletszabályait pontosan meghatározza arra is kiterjedően, hogy az a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, és a közgyűlési meghívóban a megismételt közgyűlésre vonatkozó adatok pontosan feltüntetésre kerülnek. [Ptk. 3:76. §]

CKOT2015.05.18:23. Kivonat és másolat kérésére jogosultak
A közhasznú szervezetek kivételével nem adható bárkinek kivonat, a Cnytv. a speciális szabály a Ptk.-hoz képest. A Cnytv. 86., illetve 87. §-a alapján a nyilvántartásba, illetve a nyilvános iratokba bárki betekinthet, kivonat, másolat azonban csak a Cnytv. 88. § (1) és (6) bekezdésben meghatározottak részére adható.
[Cnytv. 86. §, 87. §, 88. §]

CKOT2015.05.18:22. Az alapítók neve és adatai a jogi személy létesítő okiratában
A személyes adatok védelmére is figyelemmel nem kell megkövetelni az alapító tagok nevének, lakhelyének, székhelyének a létesítő okiratba foglalását, azonban azt külön elzárható mellékletként be kell nyújtani. Amennyiben az alapító tagok személyes adatai szerepelnek a létesítő okiratban, abban az esetben az adatkezeléshez a hozzájáruló nyilatkozatot az alapító tagoktól meg kell követelni.
[Ptk. 3:5. § d) pont]

CKOT2015.05.18:21. A jogi személy létesítő okiratának kötelező tartalmi elemei
A létesítő okiratban szerepelnie kell a Ptk. 3:5. §-ában, 3:71. § (1) bekezdésében és 3:391. §-ában meghatározott azon tartalmi elemeknek, amelyek meghatározása a jogi személy létesítéséhez (nyilvántartásba vételéhez), jogi személy minőségéhez szükségképpen hozzátartoznak, és amelyeket a jogszabály nem határoz meg; minden más tartalmi elem feltüntetése tekintetében a szabályozás diszpozitív.
A Ptk. 3:5. § f) pontjában foglalt szabály csak új alapítású civil szervezet esetén alkalmazandó, már működő szervezet esetén sem az első, sem a jelenlegi vezető tisztségviselőt nem kell tartalmaznia az egységes szerkezetbe foglalt, módosított létesítő okiratnak.
[Ptk. 3:5. §, 3:71. § (1) bekezdés, 3:391. §]