Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2017.07.07:21. Értelmezési kérdések a 402. § (2) bekezdésével összefüggésben
Ha a perújítási kérelmet nem a fél terjeszti elő, és a fél a perfelvételi tárgyalást elmulasztja, a fél mulasztásának következménye a Pp. 190. § rendelkezései szerint alakul. [Pp. 402. § (2) bekezdés, 190. §]

CKOT2017.07.07:20. A perújítási eljárásban hogyan kell meghallgatni a feleket a 401. § (2) bekezdése alapján?
A    401. § (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a felfüggesztés tárgyábanelegendő a felek írásbeli nyilatkozatának beszerzése. [Pp. 401. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:19. Hogyan kell értelmezni azt a szabályt, amely szerint a fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést írásban, a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a másodfokú bíróságnál kell előterjeszteni [Pp. 372. § (2) bekezdés]?
A    bíróság a határidőn túl előterjesztett ellenkérelemben foglalt érvelést figyelmenkívül hagyja, ezért arra az ítélet indokolásában sem utal, s a perköltség viseléséről szóló döntése során sem számol a beadvány előterjesztésének díjával. [Pp. 372. § (2) bekezdés]

CKOT2017.07.07:18. Mikor és milyen keretek között van helye a határozat kiigazításának (Pp. 354. §)?
A    határozat kiigazítására csak a másodfokon hozott jogerős (ehhez képestkivételesen fellebbezéssel nem támadható elsőfokú ítélet: pl. választottbírósági ítélet érvénytelenségének megállapítása esetén) és egyben a felülvizsgálatból kizárt ítéletek esetében kerülhet sor.
Javasolt ezt a szabályt úgy értelmezni, hogy a határozatba foglalt jogi érvelés kiigazításának nincs helye. [Pp. 354. §]

CKOT2017.07.07:17. Mikor és milyen keretek között javíthatja ki a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot?
E jogintézmény alkalmazását – minthogy nem kötelező eljárási szabályról van szó – indokolt abban a mederben tartani, hogy a másodfokú bíróság csak az általa meghozott határozat rendelkező részének pontos megfogalmazása érdekében szükséges körben él ezzel a lehetőséggel (tipikusan helybenhagyó ítélet esetén az elsőfokú ítélet rendelkező részében észlelt hibát javítja ki, pl. úgy, hogy azt „azzal a pontosítással hagyja helyben…”). [Pp. 353. §]

CKOT2017.07.07:16. Kell-e rendelkezni a beszámításról az ítélet rendelkező részében?
A    Pp. beszámításra vonatkozó, a korábbi joghoz képest részletesebb szabályozásanem érinti a beszámításnak azt a jellemzőjét, hogy a beszámításról való döntés nem jelenik meg külön az ítélet rendelkező részében, azt a keresettel (viszontkeresettel) kapcsolatos rendelkezés mutatja meg. [Pp. 346. §]

CKOT2017.07.07:15. Milyen módon vehető figyelembe az aggályos szakvélemény?
A    szakvélemény aggályos és az egyébként mellőzendő részét nemcsak szakvéleményként, hanem bizonyítékként sem lehet értékelni, és mivel a szakvélemény bizonyíték, ezért ezeket semmilyen módon nem lehet figyelembe venni. A kiegészítését követően is aggályos vagy egyébként mellőzendő szakvéleményt a perben semmilyen módon nem lehet figyelembe venni, így az esetlegesen tovább folytatódó eljárás körében előterjesztett új szakvéleménynek sem kell reagálnia az aggályos vagy egyébként mellőzendő szakvéleményre, és a bíróságnak sem kell azt összevetnie az ilyen módon egyáltalán figyelembe nem vehető szakvéleménnyel. [Pp. 316. §]

CKOT2017.07.07:14. A szakértő kizárása iránti kérelmet elutasító végzés problematikája
A    bíróságnak – az eljárás szabálytalansága elleni kifogás hiányában is – mindenesetben meg kell indokolnia a szakértő kizárása tárgyában hozott határozatát. Az elsőfokú bíróságnak az ítélet indokolásában a szakvélemény mint bizonyíték mérlegelésénél irányadónak vett körülményeket meg kell jelölnie [346. § (5) bekezdés], amelynek körében a szakértővel szemben bejelentett kizárási okról is nyilatkoznia kell abban a tekintetben, hogy a szakvéleményt milyen okból ítélte aggálymentesnek [316. §]. Mindezekről az ítélet ellen előterjesztett fellebbezés alapján a másodfokú bíróságnak is állást kell foglalnia. [Pp. 316. § 346. §]

CKOT2017.07.07:13. Mi a „jogkövetkezménye”, ha a fél több perfelvételi iratot egy beadványban terjeszt elő?
Ha a fél több perfelvételi nyilatkozatot egy beadványban terjeszt elő, és ez a bíróság eljárását gátolja, a felet hiánypótlásra kell felhívni, annak nem teljesítése esetén a beadványt vissza kell utasítani. [Pp. 203. § (4) bek.]

CKOT2017.07.07:12. A bíróságnak ki kell-e bocsátania a bírósági meghagyást, ha a kereset teljesítése jogszabályba ütközik?
A    Pp. 181. § (1) bekezdésének nyelvtani értelmezése alapján ebben az esetben is kikellene bocsátani a bírósági meghagyást, ha a kereset teljesítését jogszabály tiltja. Ugyanakkor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdése, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §-a alapján a bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, és a Bszi. 2. § (2) bekezdése alapján a bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok érvényesülését biztosítják. A bíróságok alkotmányos szerepével ellentétes lenne olyan – ítélet hatályú – határozat meghozatala, amely a jogszabályok megsértését valósítaná meg. Ezzel indokolható az az álláspont, hogy a bíróság nem bocsáthat ki olyan bírósági meghagyást, amelynek tartalma jogszabályba ütközik, figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkében írtakra is. [Pp. 181. § (1) bek.]

CKOT2017.07.07:11. Az áttétel soronkívülisége a keresetlevél soron kívüli megvizsgálási kötelezettségét jelenti-e?
Ahhoz, hogy a bíróság felismerje az áttétel szükségességét, a keresetlevél teljes körű feldolgozása szükséges, a soronkívüliség kizárólag magára a keresetlevél áttételére vonatkozhat, nem pedig a keresetlevél megvizsgálására.[Pp. 174. §].

CKOT2017.07.07:10. Ha a keresetlevél valamely kötelező tartalmi elemet hiányosan tartalmaz, úgy
-    a keresetlevél visszautasításának [176. § (1) bekezdés j) pont],
-    hiánypótlási felhívás kiadásának [176. § (2) bekezdés e) pont], vagy - az anyagi pervezetés körében közrehatásnak [237. § (1) bekezdés] van-e helye?
Kérdésként merül fel, hogy ha a keresetlevél a 170. § valamely pontjában felsorolt tartalmi követelményeket illetően tartalmaz valamit, de az nem felel meg a törvény követelményének (mert például a kereseti kérelem nem határozott, egyértelmű és végrehajtható), vagy nem teljes körű (például az érvényesíteni kívánt jogot vagy a kereseti kérelmet megalapozó egy tényt nem tartalmaz), úgy hiánypótlási felhívás kiadásának [176. § (2) bekezdés e) pont] vagy visszautasításnak [176. § (1) bekezdés j) pont] van-e helye. A Kúria álláspontja szerint az alábbi értelmezést javasolt elfogadni:
1)    Ha a keresetlevél nem tartalmaz valamely, a 170. §-ban felsorolt kötelező tartalmielemet, úgy a keresetlevél visszautasításának van helye [176. § (1) bekezdés j) pont].
2)    Ha a keresetlevél a 170. § minden pontjához tartalmaz valamit, de azok nem felelnek meg a törvény követelményének vagy nem teljes körűek, úgy hiánypótlás kiadásának van helye, figyelemmel a 176. § (2) bekezdés e) pontjára.
3)    Ha a keresetlevélben előadottak megfelelnek a törvény követelményének és teljeskörűek, de inkompatibilisek (a kereset következetlen), mert például a határozott és végrehajtható kereseti kérelem nem következik az érvényesíteni kívánt jogból, ebben az esetben nincs helye sem hiánypótlásnak, sem visszautasításnak. A keresetlevelet a perfelvételre alkalmasként kell kezelni, így azt az alperessel közölni kell [179. § (1) bekezdés], és – ha az alperes írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot előterjeszt – a perfelvétel során anyagi pervezetéssel [237. §] kell közrehatni abban, hogy a felperes a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatainak hibáit kijavítsa. [Pp.176. §, 237. § (1) bek,].

CKOT2017.07.07:9. A keresetlevélben fel kell-e tüntetni és ahhoz csatolni kell-e az olyan adatra vonatkozó bizonyítékot, amelyet az Info. tv. alapján közzétett vagy közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia?
A    Pp. 112. §-a alapján a bíróság a fél azonosításához szükséges adatok igazolásátakkor is kérheti a féltől, ha azt az Info. tv. alapján közzétették vagy azt közhiteles nyilvántartás tartalmazza. A Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontja alapján ugyanis a nem természetes személy azonosító adatának minősül a perben eljáró törvényes vagy szervezeti képviselőjének neve és kézbesítési címe, amelyeket a Pp. 170. § (1) bekezdés
b) pontja alapján a keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni, valamint a 170. § (3) bekezdés d) és e) pontja alapján a képviseleti jogot megalapozó tényeket és az ezeket alátámasztó bizonyítékokat is fel kell tüntetni és a 171. § (1) bekezdés c) pontja alapján azokat csatolni kell. [Pp. 112. §, 170. § (1) és (3) bekezdés]

CKOT2017.07.07:8 Ha a felperes a Szaktv. 52. § (3) bekezdés b) és c) pontjában írt lehetőséggel élve a keresetlevél elkészítését megelőzően megbízás alapján magánszakértői véleményt készíttetett, vagy a felperes rendelkezésére áll más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye, úgy a Pp. 170. § (2) bekezdés e) pontja, 170. § (3) bekezdés e) pontja és 171. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján keresetleveléhez csatolnia kell-e a magánszakértői véleményt vagy a szakvéleményt, ennek hiányában a keresetlevél visszautasításának van-e helye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján?
A    keresetlevél benyújtását megelőzően készíttetett magánszakértői vélemény és a más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye becsatolásának elmulasztása nem lehet a keresetlevél visszautasításának oka. Ha a felperes a keresetlevélhez magánszakértői véleményt vagy más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményét csatolja, az a 316. § (3) bekezdése alapján bizonyítékként még nem vehető figyelembe. [Pp. 170. § (3) bekezdés, 171. § (1) bekezdés]

CKOT2017.07.07:7. A Pp. 104. § (1) bekezdés második mondata alapján a bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A „haladéktalanul” kifejezés nyelvtani értelmezése alapján alkalmazhatók-e a soron kívüliség szabályai, így az ítélkezési szünet alóli kivétel rendelkezései?
A    Pp. 104. § (1) bekezdés második mondata alapján a bíróság az ideiglenesintézkedés tárgyában intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A haladéktalanul kifejezés nyelvtani értelmezés szerint ugyan gyorsabb eljárást jelent, mint a soron kívüliség, amelyet az 1952. évi Pp. írt elő az ideiglenes intézkedésnél.
A szabályai azonban kidolgozatlanok:
Az ítélkezési szünet július 15-től augusztus 20-ig, valamint december 24-től január 1-ig terjedő időszakai a határidőkbe nem számítanak bele a Pp. 148. § (1) bekezdése alapján. A 148. § (3) bekezdés a) pontja csak a soron kívül történő eljárás ítélkezés szünetre vonatkozó alkalmazásáról szól, a haladéktalan eljárási határidők esetköréről nem rendelkezik. Megjegyzendő, hogy a Pp. 108. § (5) bekezdése soron kívüli eljárást ír elő a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett kérelem esetére.
Ebből következően a perindítást megelőzően benyújtott ideiglenes intézkedés esetében érvényesül, míg a keresetlevél benyújtását követően előterjesztett ideiglenes intézkedés esetén nem érvényesül az ítélkezési szünet szabálya.
Azaz a perindítást követően előterjesztett ideiglenes intézkedés esetén nincs olyan szabály, ami előírná, hogy az ítélkezési szünet idejére eső haladéktalan döntéseket, továbbá a fellebbezés folytán szükséges intézkedéseket kötelező lenne meghozni, míg a perindítást megelőző jogvédelmi helyzeteknél igen.
Bár ez a különbségtétel indokolatlan, figyelemmel a személyállapoti perek különleges szabályaira és az azokban szabályozott – a perindítást követő – élethelyzetekre, a Pp. közjogi szabályai miatt a bíróság a haladéktalan kifejezéseket nem értelmezheti „soron kívülinek” a jogalkotó erre vonatkozó parancsa nélkül. Ha ezt tenné, az ellenérdekű fél jogi helyzetét nehezítené el normatív felhatalmazás nélkül, amely a kiszámítható és tisztességes eljárás elvébe ütközne. [Pp. 176. § (1) bekezdés].

CKOT2017.07.07:6 Ha a perindítást megelőzően az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nem a per elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál terjesztik elő, akkor áttételnek vagy a kérelem visszautasításának van-e helye, figyelemmel az intézmény azonnali jogvédelmi funkciójára? Mi a jogkövetkezmény jogszabályi alapja?
A    többségi álláspont szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem áttételének van helye, figyelemmel arra, hogy a Pp. 174. § (1) bekezdését e helyütt is megfelelően alkalmazni kell. [Pp. 174. §]

CKOT2017.07.07:5. A perbe belépő vagy perbe vont alperes élhet-e fellebbezéssel az eredeti alperest perből elbocsátó végzés ellen?
A    Pp. 365. § (5) bekezdése alapján (is) indokolt az eddigi gyakorlat fenntartása,amely szerint a korábbi alperest a perből elbocsátó végzést az új alperes fellebbezéssel nem támadhatja. Ezt támasztja alá az is, hogy a perben félként az új alperes a perbelépést engedélyező végzés jogerőre emelkedését követően vehet részt, így a perbelépést engedélyező és a korábbi alperes perből elbocsátó végzésnek kizárólag a rá vonatkozó része ellen fellebbezhet. [Pp. 365. § (5) bekezdés]

CKOT2017.07.07:4. Kötelező-e a jogi képviselet a feleken kívül „más személyek” (tanú, szakértő) számára is?
Az I. témabizottság a 3. kérdésfelvetésében, a „lehetséges válaszok” 3. pontjában a következő véleményt fogalmazta meg: „A törvényszéken indult perekben, a félen, illetve a beavatkozón kívül más személyek, a tanú vagy a hallgatóságnak a pénzbírsággal sújtott tagjai is csak jogi képviselő útján fellebbezhet, mivel a Pp. 72. § (1) bekezdése nem a felek részére, hanem a peres eljárás során teszi kötelezővé a jogi képviseletet.”
Ez a következtetés nem helytálló. Bár a Pp. 72. § (1) bekezdése általánosságban fogalmazza meg, hogy „[a] peres eljárás során kötelező a jogi képviselet, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik”, azonban e rendelkezés kontextusának vizsgálatából az a következtetés vonható le, hogy a jogalkotó szándéka csak a fél kötelező jogi képviseletére terjedt ki, ugyanis a törvény szerint a bíróság tájékoztatási kötelezettsége [Pp. 73. §] is csak a fél irányában értendő, továbbá a kötelező jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeit is csak a fél vonatkozásában említi [Pp. 74. §].
A    74. § (2) bekezdés rendelkezése szerint „[h]a a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél jogi képviselővel nem rendelkezik – annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatta –, a perorvoslati kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja; e végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
Mindezek alapján a szövegkörnyezet vizsgálatából az a következtetés adódik, hogy a jogalkotó a kötelező jogi képviseletet csak a peres felek számára írja elő. Ezt az álláspontot erősíti a Pp. 44. § (6) bekezdése is, amely kifejezetten egy utaló szabállyal teszi kötelezővé a beavatkozó részére a kötelező jogi képviselet alkalmazásának a szabályait. Ha ugyanis a jogalkotó szándéka szerint ez a szabály a Pp. 72. § (1) bekezdéséből ipso iure következne, akkor felesleges lenne a Pp. 44. § (6) bekezdése. [Pp. 44. § (6), 72. § (1) bekezdés]

CKOT2017.07.07:3. Jogszabály szerkesztési hiba-e a Pp. 73. § (4) bekezdésének az a rendelkezése, hogy amennyiben a jogi képviselet a perorvoslati eljárásban kötelező, a bíróság a feleket a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről, a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről, valamint a jogi képviselő közreműködése nélkül történő eljárás jogkövetkezményeiről a perorvoslattal megtámadható határozatban tájékoztatja?
Nem jogalkotási hiba a Pp. 73. § (4) bekezdése, figyelemmel arra, hogy a Pp. alapkoncepciója, hogy az általános bemeneti szintre, a törvényszék előtti elsőfokú eljárásra ad szabályozást. A Pp. 72. § (1) bekezdése szerint a peres eljárás során a jogi képviselet kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. A 73. § rendelkezik a kötelező jogi képviselet kapcsán a bíróság által adandó tájékoztatásról mind a felperes [a) pont], mind az alperes [b) pont] irányába.
Akkor kell az elsőfokú határozatban tájékoztatni a feleket a jogi képviseletről, ha az a másodfokú eljárásban kötelező. [Pp. 72. § (1) bekezdés, 73. § (4) bekezdés]

CKOT2017.07.07:2. Az 1952. évi Pp. 23. § (1) bekezdés b) pont eb) alpontja szerinti cég létesítő okirata, vagy annak módosítása hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti perek a Pp. 7. § 9. pontjában rögzített fogalom meghatározásból kimaradtak. Értelmezhető-e kiterjesztően úgy az új rendelkezés, amely a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perekbe ezeket az ügyeket is beleérti?
A 20. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti perekbe beletartoznak a céglétesítő okirata vagy annak módosítása hatálytalanságának vagy létre nem jöttének a megállapítása iránti perek is. [Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pont, 20. § (3) bekezdés]

CKOT2017.07.07:1. A törvényszék vagy a járásbíróság hatáskörébe tartoznak-e a birtokviták és a birtokvédelemmel összefüggő perek?  Pp. szabályai szerint a birtokvédelmi per az alapesetét tekintve a Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti vagyonjogi, és azon belül a 21. § (2) bekezdés c) pontja szerinti dologi jogi per. A birtokjog értéke azonban nem határozható meg (BH 2015. 164., BH 1997. 280.), ezért az adott pertípusba tartozó perek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak [20. § (3) bekezdés a) pont.]
A jelenlegi szabályozás mellett – a kizárólagos járásbírósági hatáskör jogszabályi deklarálásának hiányában – nem zárható ki azonban, hogy a per törvényszéki hatáskörbe kerüljön. [Pp. 7. § (1) bekezdés 18. pont, 20. § (3) bekezdés]

CKOT2017.05.15:15. Jogutódlás megállapítása iránti kérelem közlése az adóssal
A végrehajtást kérői oldalon történő jogutódlás megállapítása iránti kérelmet a Vht. 39. § (1) bekezdése szerint csak szükség esetén kell kiadni az adós részére, általában azonban nem kötelező, így annak elmulasztása nem minősül olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely a jogutódlást megállapító végzés hatályon kívül helyezésére vezethet. A Vht. 39. §-a a jogutódlás megállapítása kapcsán különös szabályokat tartalmaz, ezért a Pp. vonatkozó szabályait a Vht. 9. §-a alapján e körben nem kell alkalmazni.
[Vht. 9. §, 39. § (1) bekezdés]

CKOT2017.05.15:14. Hiánypótlás a végrehajtási kifogás illetékére
Ha a végrehajtó által közölt becsértékkel szembeni kifogás illetékét a kifogást előterjesztő nem rótta le, a bíróságnak – a Vht. 217. § (3) és (5) bekezdésének együttes értelméből következően – az illeték lerovása érdekében a kifogás előterjesztőjét hiánypótlásra kell felhívnia, függetlenül attól, hogy az jogi képviselővel jár-e el vagy sem.
[Vht. 217. § (3) és (5) bekezdés]

CKOT2017.05.15:13. Jogutódlás a végrehajtást kérő személyében
A végrehajtást kérő magányszemély elhalálozása esetén, ha a végrehajtást kérőnek több örököse van, a Vht. 39. § (1) bekezdése alapján a bíróságnak a jogutódlást a végrehajtást kérő valamennyi örököse tekintetében meg kell állapítania, akkor is, ha a jogutódlás megállapítását esetleg valamelyik jogutód nem kérte. Csak a jogutódlás megállapítását követően, a Ptk. 7:92. §-ára figyelemmel lehet ugyanis vizsgálni azt a kérdést, hogy valamelyik örökös joglemondó nyilatkozata alapján helye van-e a Vht. 55. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást korlátozásának.
[Vht. 39. § (1) bekezdés, 55. § (1) bekezdés, Ptk. 7:92. §]

CKOT2017.05.15:12. A végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kérelmet elbíráló végzéshez nem fűződik anyagi jogerő.
Ha az adós ugyanolyan tartalommal egymás után több végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kérelmet is benyújt, e kérelmek a Vht. 9. §-a szerint irányadó Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja alapján akkor sem utasíthatók el érdemi vizsgálat nélkül, ha a kérelemben az adós új tényre vagy új körülményre nem hivatkozik, mivel a végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kérelmet elbíráló végzéshez a Pp. 229. § (1) bekezdése értelmében nem fűződik anyagi jogerő.
[Vht. 9. §, 1952-es Pp. 130. § (1) bekezdés d) pont, 229. § (1) bekezdés]

CKOT2017.05.15:11. A helyszíni szemle akadályoztatása miatt kiszabható pénzbírság
Ha az ingatlan becsértékével kapcsolatos végrehajtási kifogás elbírálása érdekében a bíróság által kirendelt szakértő az adós akadályozó magatartása miatt (nem engedi be a szakértőt az ingatlanba) nem tudja megtartani a helyszíni szemlét, e magatartásra tekintettel a bíróság az adóssal szemben a Vht. 9. §-a szerint irányadó Pp. 8. § (5) bekezdése alapján pénzbírságot szabhat ki.
[Vht. 9. §, 1952-es Pp. 8. § (5) bekezdés]

CKOT2017.05.15:10. A zálogtárgy átruházásának következményei a végrehajtási eljárásban
Ha a zálogkötelezett adós a végrehajtás alatt a zálogtárgyat olyan harmadik személyre ruházza át, aki a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló szerződésnek nem alanya, a zálogtárgyra vonatkozó végrehajtás foganatosításához nincs szükség arra, hogy a végrehajtást kérő pert indítson az új tulajdonos ellen a végrehajtás tűrése iránt, de arra igen, hogy a Vht. 39. §-a alapján a tulajdonosváltozásra tekintettel az adósi oldalon megállapítsák a részleges jogutódlást.
[Vht. 39. §]

CKOT2017.05.15:8. A törlésről és az eltiltásról rendelkező határozat közlése a kényszertörlési eljárásban
A Ctv. 116. § (6) bekezdésére és a Ctv. 118. § (7) bekezdésére tekintettel a cég törléséről és az eltiltásról is rendelkező végzést postai úton, tértivevénnyel kell kézbesíteni a vezető tisztségviselő, az elérhető tag és az eltiltott volt vezető tisztségviselő, illetve tag részére. A Ctv. 118. § (7) bekezdése értelmében, a törlésre vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezés határideje akkor is a közzétételtől számítandó, ha a végzést postai úton kell a címzettnek kézbesíteni.
[Ctv. 116. § (6) bekezdés, 118. § (7) bekezdés]

CKOT2017.05.15:7. A fellebbezésre jogosultak köre a kényszertörlést befejező határozattal szemben
A Ctv. 118. § (7) bekezdésének alkalmazása körében a cég törlését elrendelő végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezéseivel szemben a cég nem, csak a tag és más eltiltott személy fellebbezhet, ugyanakkor a cég törlését elrendelő határozat ellen a cég mellett mind a cég tagja, mind annak vezető tisztségviselője fellebbezhet.
[Ctv. 118. § (7) bekezdés]

CKOT2017.05.15:6. Az eltiltással érintett személyek értesítése a kényszertörlési eljárásban
A Pp. 2. § (1) bekezdésére tekintettel indokolt lehet mindazokat, akikre az eltiltás vonatkozhat, az alkalmazandó jogkövetkezményről és a hitelezői követelés nagyságáról postai úton értesíteni.
[1952-es Pp. 2. § (1) bekezdés, Ctv. 117/A. §]