17.
A közjegyzők 2018. január 1. után indult végrehajtási ügyben kétféle gyakorlatot folytatnak. Az egyik gyakorlat szerint az e-ügyintézésre köteles féltől papír alapon fogadnak be és bírálnak el kérelmeket (pl. végrehajtási záradék kibocsátása, jogutódlás megállapítása stb.), és a határozatot papír alapon kézbesítik. Ebből következően nem tájékoztatják a feleket a fellebbezési záradékban az e-ügyintézés szabályairól, ezért a fellebbezés is papír alapon érkezik az adott esetben e-ügyintézésre köteles adóstól (vagy jogi képviselőjétől).
A másik gyakorlat szerint a közjegyzők a hozzájuk elektronikus úton benyújtott kérelmeket (annak ellenére, hogy az E-ügyintézési törvény szerint az ügyben az elektronikus kapcsolattartás szabályai kötelezőek) visszautasítják azzal, hogy az ügyben nincs helye elektronikus eljárásnak.
A közjegyzők ezután az iratokat a fellebbezés folytán mindkét esetben vagy papír alapon, vagy elektronikus úton terjesztik fel a másodfokú bírósághoz. Ez utóbbi esetben sem lehet attól elvonatkoztatni, hogy a nemperes eljárásban nem valósult meg az e-kapcsolattartási szabály.
Mi a teendője a másodfokú bíróságnak ebben a helyzetben? Az iratot vissza kell-e küldenie azzal, hogy a közjegyző kézbesítse a korábban papír alapon kézbesített határozatot a vh kérőnek és az adósnak is elektronikus úton és tájékoztassa a fellebbező felet, hogy a jogorvoslati kérelmet elektronikus úton kell benyújtania?
A bíróságnak vagy a közjegyzőnek kell-e a fellebbezés hatályos (szabályos) benyújtására a felet felhívnia (és a fellebbezést észrevételezésre kiadnia)?
A szabályosan előterjesztett fellebbezést úgy kell-e elbírálni, hogy az elsőfokú határozatot a bíróság hatályon kívül kell-e helyezni azzal, a kezdőiratot vissza kellett volna utasítani? Az e-kapcsolattartás elmulasztását hivatalból, vagy a fél kérelmére [Pp. 370. § (3) bek.] lehet-e figyelembe venni?
Mi a teendő, ha az e-ügyintézésre fél papír alapon benyújtott kérelmére megindult eljárásban a közjegyző nem utasította vissza a kezdőiratot, hanem a már folyamatban lévő eljárásban érkezik a fellebbezés? A bíróság az eljárás későbbi szakaszában hogyan tudja kezelni a hivatalból észlelt eljárási szabálytalanságot?
[Pp. 618. § (1) bek. a) pont, 370. § (3) bek., Vht. 9. §, 225. § (2) bek., E-ügyintézési tv. 9. §]
1.
Végrehajtási eljárásban amennyiben a közjegyző az iratokat nem elektronikus úton terjeszti fel, a bírósághoz, helye van az iratok visszaküldésének erre hivatkozással és azzal az előírással, hogy azt elektronikus úton terjessze vissza a közjegyző.
2.
Amennyiben az elektronikus felterjesztés megtörtént, a bíróság a Pp. 381. §-a alapján hatályon kívül helyezi közjegyző végzését, ha a fellebbező kifogásolja az elektronikus út hiányát, azt, hogy papír alapú fellebbezés benyújtására hívta fel a felet a közjegyző.
3.
Ha a felterjesztés elektronikus úton megtörtént, és a bíróság észleli, hogy a közjegyző papír alapú fellebbezés benyújtására hívta fel a felet, de erre a fellebbező közvetlenül nem hivatkozik, a Pp. 370. § (3) bekezdése alapján, mivel a felek által nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel, azt - a következményekre vonatkozó figyelmeztetés mellett - a felek tudomására hozza és megnyilatkoztatja a fellebbező felet, majd annak kérelmére veszi figyelembe. Erre való hivatkozás esetén helye van a végzés hatályon kívül helyezésének a Pp. 389. § és a 381. § alapján.
4.
Ha a fellebbezési kioktatás nem tartalmazott a fellebbezés benyújtásának módjára vonatkozóan semmit, vagy a fél hibás a kioktatás ellenére elektronikusan nyújtotta be a fellebbezést, a közjegyző papír alapú eljárása szempontjából szükséges az E-ügyintézési Törvény rendelkezéseire és a felek érdekeire is figyelemmel lenni, ezért önmagában a Közjegyzői eljárásban a közjegyző eljárása miatt bekövetkezett elektronikus kapcsolattartás hiánya nem alapja az iratok visszaküldésének, és a közjegyzői határozat hatályon kívül helyezésének nincs helye.