Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének Állásfoglalásai

CKOT2015.05.18:20. Az eljárásjogi alapjogok megsértésének jogkövetkezményei
A Pp. 2. § (3) bekezdése az alapjogsértés jogkövetkezményeit teljes körűen szabályozza, ezért az eljárási alapjogok megsértésére hivatkozással a jogsértés megállapítása mint objektív szankció alappal nem kérhető.
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:19. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
A kártérítés, illetőleg a sérelemdíj összege nem kizárólag az adott ügyben megállapítható ésszerű időtartam túllépéseként kimutatható időszak hosszától függ, annak mértékét az eset összes körülményének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:18. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
A bíróság a felelősség alól – annak objektív jellege ellenére – kimentheti magát.
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:17. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
Az ésszerű időtartam túllépésének vizsgálatakor jelentőséget kell tulajdonítani az ügy tárgyának, jellegének, komplexitásának, a felek magatartásának, valamint az eljárt bíróság olyan intézkedéseinek és mulasztásainak, amelyek az eljárás elhúzódását eredményezték (inaktív időszakok).
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:16. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
A Pp. 2. § (3) bekezdése alapján csak akkor kerülhet sor marasztalásra, ha az alapul szolgáló peres vagy nemperes eljárásban a bíróságnak ellenérdekű felek polgári jogi jogvitájában kellett döntenie.
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:15. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
A beavatkozó nem érvényesíthet igényt a Pp. 2. § (3) bekezdése alapján.
[1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:14. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
Csak jogerős érdemi döntéssel zárult ügyben ítélhető meg kártérítés, illetőleg sérelemdíj az ésszerű időn belül történő befejezés elmulasztása miatt.
A perbe utóbb belépő személy esetén a vizsgálandó pertartam a perbelépéstől számítandó. [1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:13. A jogviták észszerű időn belül történő befejezésének elmulasztására alapított kártérítési perek vizsgálódási feltételei
A jogviták ésszerű időn belüli befejezéséhez való jog megsértésére alapozott ügyekben az eljárás egészének időtartamát kell vizsgálni az alapjogsértés megvalósulása szempontjából. A keresetlevél benyújtásától a jogerős ítélet meghozataláig tartó időszak vonatkozásában kell tehát állást foglalni arról, hogy a jogvita tárgyára és természetére figyelemmel az adott per más hasonló ügyekhez képest (az első- és másodfokú eljárást együttvéve) túlzottan sokáig tartott-e. [1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:12. Az eljárásjogi alapjogok megsértése miatt indított perek jogalapja
Az eljárásjogi alapjogok megsértése miatt indított perek jogalapja nem a Római Egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése, hanem a Pp. 2. § (3) bekezdése.
[Római Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés, 1952-es Pp. 2. § (3) bekezdés]

CKOT2015.05.18:11. Az érvénytelenség hatása a biztosítéki célú vételi jogot alapító szerződésekre
Ha az a szerződés, amelynek biztosítására vételi jogot kötöttek ki, érvénytelen, akkor a biztosítéki célú vételi jogot alapító szerződés is érvénytelen, mert a biztosítéki cél a vételi jogot alapító szerződést járulékossá teszi a biztosított szerződéshez képest.
Ez az adott esetben azt eredményezi, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége esetén további jogkövetkezményként levonható hatályossá nyilvánítást a vételi jogot alapító szerződés szerinti értékre tekintettel kell elvégezni akként, hogy ezzel a szerződés szerinti értékkel csökkenteni kell a kölcsönvevő ítélethozatal idejéig fennálló tartozatlan szolgáltatását.

CKOT2015.05.18:10. A szerződés érvénytelenségre való hivatkozás az engedményezett követelés alapján indult marasztalási perben
A marasztalási per alpereseként a kötelezett a kereset elutasítása érdekében az engedményes felperessel szemben a régi Ptk. 329. § (3) bekezdése, illetve a Ptk. 6:197. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján kifogásként hivatkozhat a közte és az eredeti jogosult között létrejött szerződés érvénytelenségére, az eredeti jogosult perben állása nélkül is, az engedményessel szemben azonban az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek levonását alappal nem kérheti.
Ha a kötelezett az érvénytelenség további jogkövetkezményei levonása iránt az engedményezővel szemben pert indít, akkor e perben alperesként az engedményesnek nem kell perben állnia, de rá a perben hozott ítélet anyagi jogereje a Pp. 229. § (1) bekezdése alapján perben állása nélküli is kiterjed, mivel az engedményes az engedményezett követelés tekintetében az engedményező jogutóda. Az engedményes perben állása abban az esetben mégis szükséges, ha a perben az átruházott követelést biztosító, rá átszállott biztosíték sorsáról is dönteni kell.
[1959-es Ptk. 329. §, (3) bekezdés, Ptk. 6:197. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 229. § (1) bekezdés]

CKOT2015.05.18:9. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye körében
Ha az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perben az adott esetben alkalmazható jogkövetkezmény(ek) ellen mindegyik fél tiltakozik, a keresetet – az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 7. pontjára, illetve a Ptk. 6:108. § (3) bekezdésére tekintettel – teljes egészében el kell utasítani.
A bíróságnak az a feladata, hogy nyilatkoztassa a feleket, mely jogkövetkezmény alkalmazását milyen tartalommal kérik, mely jogkövetkezmény alkalmazását nem ellenzik, valamint mely jogkövetkezmények ellen tiltakoznak; ezt követően kell abban a kérdésben döntenie, hogy mely jogkövetkezményt tartja alkalmazhatónak. A bíróságnak a Pp. 3. § (3) bekezdése alapján a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről kell a feleket előzetesen tájékoztatnia, nem pedig a jogvita érdemi anyagi jogi kérdésével kapcsolatos álláspontjáról. A bíróság érdemi döntésére tartozik, hogy az érvénytelenség mely jogkövetkezményét tartja alkalmazhatónak, így erről a feleket nem kell előzetesen tájékoztatnia. A bíróság tájékoztatási kötelezettsége akkor merül fel, ha a jogkövetkezmény alkalmazhatóságához bizonyítás lefolytatására van szükség.
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló kereset estén az érvényesített jog az érvénytelenségi ok és a megjelölt további (anyagi jogi) jogkövetkezmény együtt, ezért a bíróságnak az érvénytelenség kérdését érdemben nem kell vizsgálnia, hiszen a kereset elutasítását önmagában az megalapozza, hogy a kereseti kérelem nem teljesíthető.
[Ptk. 6:108. § (3) bekezdés, 1952-es Pp. 3. § (3) bekezdés, 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 7. pont]

CKOT2015.05.18:8. A kifogással érintett hitelező eljárási helyzete a csőd- és felszámolási eljárásban
1. Ha a kifogást egy hitelező követelésének nyilvántartásba vételével, besorolásával kapcsolatban terjesztették elő, a kifogást előterjesztőnek a Cstv. 15. § (3) bekezdése és az 51. §-a szerinti kifogás alapján indult eljárásokban a vagyonfelügyelőn, felszámolón kívül kifogással érintett hitelezőként meg kell jelölnie és az eljárásba kell vonnia azt a hitelezőt is, akinek a követelése nyilvántartásba vétele, annak besorolása miatt a vagyonfelügyelő, felszámoló intézkedését sérelmezi, és vele szemben tűrésre kötelezés iránti kérelmet kell előterjesztenie.
2. Ha a kifogást előterjesztő felhívás ellenére nem tesz eleget a kifogással érintett hitelező eljárásba való bevonásának, vagy vele szemben nem terjeszt elő tűrésre kötelezés iránti kérelmet, akkor a kifogást a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelő alkalmazásával, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
3. Csődeljárásban - az eljárás jellegére tekintettel - a Pp. 95. § (2) bekezdése szerinti "rövid határidő"-ként a bíróságnak célszerű 3 napos határidőt előírnia a hiánypótlásra. A Cstv. 15. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Cstv. 51. § (2) bekezdése alapján a bíróságnak a kifogás elbírálására rendelkezésre álló időtartam a hiánypótlásra engedett időtartammal meghosszabbodik.
4. A vagyonfelügyelő (felszámoló) és a kifogással érintett hitelező, a Cstv. 6. § (3) bekezdésére tekintettel alkalmazott Pp. 51. § a) pontja szerinti egységes pertársaknak minősülnek, az eljárásban tett nyilatkozataikat ennek megfelelően kell megítélni.
[Cstv. 15. § (3) bekezdés, 51. §, 1952-es Pp. 51. §]

CKOT2014.05.21:58. Az eljárás szünetelésének megállapítása
A Tanácskozás résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint az eljárás szünetelésének megállapításához alakszerű végzés nem szükséges, elégséges a tárgyalási jegyzőkönyvben a szünetelés törvény által beálló hatályának a feljegyzése, megállapítása. Az eljárás szünetelésére vonatkozó megállapítást tartalmazó jegyzőkönyvet a tárgyalásról távollevő felperesnek kézbesíteni kell. [1952-es Pp. 137. §]

CKOT2014.05.21:57. Az eljárás szünetelésének feltételei a távolmaradó felperes esetén 
A Tanácskozás résztvevőinek túlnyomó többsége szerint nem kerül sor az eljárás szünetelésére a Pp. 137. § (1) bekezdés b) pontja alapján, ha a tárgyalásról távol maradó felperes akár a keresetlevélben, akár későbbi beadványában kérte a jövőben megtartandó tárgyalás (tárgyalások) távollétében történő megtartását. [1952-es Pp. 137. § (1) bekezdés b) pont]

CKOT2014.05.21:54. Az előzetes jognyilatkozat érvénytelenségének megítélése
Az előzetes jognyilatkozat érvénytelensége peres eljárásban bírálható el [2013. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Gnytv.) 11. § (2) bekezdés]. Az érvénytelenség megállapítása iránti keresetet kizárólag akarati hibára hivatkozással, a Ptk. 6:9. §-a és 6:10. §-a alapján alkalmazandó 6:89. § (2) bekezdése szerinti jogosultak terjeszthetnek elő, figyelemmel arra, hogy az előzetes jognyilatkozat alaki érvényességét nemperes eljárásban a nyilvántartásba bejegyző bíróság vizsgálta [Gnytv. 13. § (2) bekezdés].
[Gnytv. 11. § (2) bekezdés, 13. § (2) bekezdés, Ptk. 6:9. § 6:10. §, 6:89. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:53. A gondnoksági perben hozott ítélet rendelkező része
A gondnokság alá helyező ítélet rendelkező részének, ha a bíróság elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását, e jognyilatkozat valamennyi hatályossá vált rendelkezését tartalmaznia kell, ezentúl azt is a rendelkező részbe kell foglalni, ha az előzetes jognyilatkozat egészét, vagy annak meghatározott rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
[1952-es Pp. 311. § 312/A. §]

CKOT2014.05.21:52. A gondnoksági perben hozott ítélet rendelkező része
A gondnoksági perben hozott ítélet rendelkezhet a kereseti kérelem szerinti egyes ügycsoportokban a cselekvőképesség részleges korlátozásáról, más ügycsoportokban pedig a kereset elutasításáról, és a támogató kirendelése iránti intézkedés megtétele végett a jogerős ítéletnek a gyámhatóság részére való megküldéséről.
[1952-es Pp. 220. § 311. §]

CKOT2014.05.21:51. Támogató kirendelése a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben
A cselekvőképesség részleges, vagy teljes korlátozása iránti perben a keresetnek a Ptk. 2:38. § (2) bekezdése alapján való elutasítása esetén az ítélet rendelkező részében a kereset elutasításán túl a támogató kirendelése iránti intézkedés megtétele végett a jogerős ítéletnek a gyámhatóság részére való megküldéséről kell rendelkezni, arról nem, hogy általános jelleggel, illetve milyen ügycsoportban szükséges a támogató kirendelése, mert ez az ítélet indokolására tartozó kérdés. [Ptk. 2:38. § (2) bekezdés, 1952-es Pp. 220. §]

CKOT2014.05.21:50. Támogató kirendelése a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben
Gondnoksági perben, ha az állapítható meg, hogy valamely vagy valamennyi ügycsoportban az érintett fél ügyei viteléhez szükséges belátási képessége kisebb mértékben csökkent, a bíróság a Ptk. 2:19. § (2) bekezdésében foglalt egyik feltétel – a belátási képesség tartós, vagy időszakonként visszatérő nagymértékű csökkenése – hiányában a keresetet elutasítja, és megkeresi a gyámhatóságot támogató kirendelése szükségességének érdekében akkor is, ha a peres fél a bíróság tájékoztatását követően határozottan úgy nyilatkozik, hogy a támogató segítségét nem hajlandó igénybe venni.
[Ptk. 2:19. § (2) bekezdés, 2:38. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:49. A cselekvőképességet részlegesen érintő gondnokság alá helyezés és a támogató kirendelése
A cselekvőképességet részlegesen érintő gondnokság alá helyezés iránti perekben azokban az ügycsoportokban, amelyekben a peres félnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent, feltéve, hogy az egyéni körülményeire, társadalmi kapcsolataira lefolytatott bizonyítás eredménye sem indokolja, a gondnokság alá helyezés iránti kereset nem utasítható el azon okból, hogy a támogató kirendelése is megfelelő segítséget nyújt.
[Ptk. 2:19. § (4) bekezdés, 2:38. §, 1952-es Pp. 311. §]

CKOT2014.05.21:48. A kereseti kérelem korlátai a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés iránti perekben
A cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság kizárólag a kereseti kérelem szerinti ügycsoportokban rendelkezhet a cselekvőképesség korlátozásáról, más ügycsoportban hivatalból akkor sem, ha a bizonyítás eredménye alapján indokolt lenne.
[Ptk. 2:19. § (3) bekezdés, 1952-es Pp. 3. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:47. Elmeorvos szakértő alkalmazása a gondnoksági perekben
Gondnoksági perekben a kirendelő bíróság az igazságügyi elmeorvos szakértő feladatává teheti a vizsgált személy mentális zavaráról való véleménynyilvánításon túl annak véleményezését is, hogy a fennálló mentális zavar a mindennapi élet mely területén jelenik meg, és mennyiben befolyásolja abban, hogy érdekeinek megfelelően cselekedjék. Gondnoksági perben az érintett egyéni körülményei, családi és társadalmi kapcsolatai az elmeállapotától függetlenül, tehát a szakértői bizonyítás keretein kívül vizsgálandóak.
[1952-es Pp. 310. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:46. Elmeorvos szakértő alkalmazása a gondnoksági perekben
Gondnoksági perekben az elmeorvos szakértői vélemény beszerzése – a Pp. 309. § (3) bekezdése szerinti okok fennállása kivételével – nem mellőzhető, akkor sem, ha az egyéb bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy az érintett peres fél jogainak megóvása az egyéni körülményeire, családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel gondnokság alá helyezés nélkül is biztosítva van.
A perben ugyanis mindig az az elsődlegesen vizsgálandó kérdés, hogy fennáll-e a mentális zavar, s amennyiben a szakértő a mentális zavar fennállását megállapítja, kivételesen kerülhet csak sor a kereset elutasítására azon a címen, hogy az érintett személy egyéni körülményei, családi és társadalmi kapcsolatai mellőzhetővé teszik a gondnokság alá helyezését.
[1952-es Pp. 310. § (2) bekezdés, 309. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:45. Előzetes bizonyítás a Ptk. hatályba lépése után indult gondnoksági perekben
Gondnoksági perekben tárgyalás kitűzésére alkalmas keresetlevél alapján a 2013. évi V. törvény hatálybalépése után is van lehetőség arra, hogy a bíróság a Pp. 124. § (4) bekezdés c) pontja, és 207. § b) pontja alapján előzetes bizonyítás keretében elrendelje az elmeorvos szakértői vélemény beszerzését, ugyanakkor célszerűbbnek tűnik ezt a vizsgálatot nem előzetes bizonyítás keretében lefolytatni. Az érintett életviszonyai, társas kapcsolatainak mint a gondnokság alá helyezést kizáró körülmény vizsgálata ugyanakkor nem szakértői kérdés, hanem a bírói mérlegelés körébe tartozik.
[1952-es Pp. 124. § (4) bekezdés, 207. § b) pont, 310. §]

CKOT2014.05.21:44. A cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre irányuló keresetlevél tartalmi elemei
Az alperes cselekvőképességét részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre irányuló keresetlevél kötelező tartalmi eleme legalább egy ügy, ügycsoport (élethelyzet) tartalmilag körülírt megjelölése, mert ekkor tekinthető a kereseti kérelem a Pp. 121. § (1) bekezdés e) pontja szerinti határozott kereseti kérelemnek.
A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő, az alperes cselekvőképességének általános korlátozása iránt indult perben a felperest fel kell hívni a kereseti kérelmének a 2013. évi V. törvény 2:19. § (3) bekezdésének megfelelő módosítására, azaz legalább egy ügy, ügycsoport (élethelyzet) tartalmilag körülírt megjelölésére.
[1952-es Pp. 307. § 121. §, Ptk. 2:19. § (3) bekezdés]

CKOT2014.05.21:43. A lejárt ügyleti, késedelmi és egyéb kamatigény feltüntetése a végrehajtás iránti kérelemben
A Tanácskozás résztvevői egyhangúlag egyetértettek azzal, hogy ha a közjegyző által kibocsátott jogerős fizetési meghagyás kapcsán kezdeményezett végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelemben a végrehajtást kérő a végrehajtás iránti kérelemben a lejárt ügyleti, késedelmi és egyéb kamatigényét – a jogerős fizetési meghagyástól eltérve – a "főkövetelés" rovat helyett a "kamat" rovatban tünteti fel, és a végrehajtás iránti kérelem többletkövetelést a jogerős fizetési meghagyáshoz képest nem tartalmaz, a követelésrészek eltérő rovatban történő feltüntetése önmagában nem teszi alaptalanná a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet. A közjegyzőnek a 2009. évi L. törvény 52. § (3) bekezdése alapján – figyelemmel a Vht. 13. § (1) bekezdésére, 31/E. § (1) bekezdésére és 19. § (2) bekezdésére – vizsgálnia kell, hogy a végrehajtási kérelem részbeni alaptalansága fennáll-e, és így fennállnak-e a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállításának feltételei.
[Fmhtv. 52. § (3) bekezdés, Vht. 13. § (1) bekezdés, 31/E. § (1) bekezdés, 19. § (2) bekezdés]

CKOT2014.05.21:42. A részvénytársaság határozatának megtámadására jogosult személyek 
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Ptk. 3:254. § (1) bekezdése alapján a társasági határozatok megtámadására irányuló per megindítására csak a részvénykönyvbe bejegyzett részvényesnek van joga azzal, hogy e jogot gyakorolhatja az a részvényes is, aki a részvénykönyvbe való bejegyzését kérte, de akinek bejegyzését a részvénytársaság jogszabálysértő módon megtagadta.
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy olyan személy, aki nem részvényes, de megállapodás alapján a részvényesi jogok gyakorlására jogosult, csak a részvényes nevében, annak meghatalmazása alapján, képviselőként kérheti a társasági határozat bírósági felülvizsgálatát.
[Ptk. 3:254. § (1) bekezdés]

CKOT2014.05.21:41. A végrehajtási költségről történő rendelkezés a végrehajtást megszüntető határozatban
A bíróságnak a végrehajtást megszüntető határozatában a Pp. 370/A. §-a (5)-(6) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határoznia, hogy melyik fél, milyen összegű végrehajtási költséget köteles megfizetni – az ítéletben meghatározott teljesítési határidőn időn belül – a végrehajtónak.
[1952-es Pp. 366. §, 370/A. §]

CKOT2014.05.21:40. Több érvénytelenségi okra alapított végrehajtás megszüntetési perben a bíróság indokolásbeli kötelezettsége
A többségi álláspont szerint a végrehajtás megszüntetéséhez elegendő egyetlen olyan érvénytelenségi ok fennálltának ítéleti indokolásbeli megállapítása, amely a követelést akár részben is érvénytelenné teszi. A hivatkozott további érvénytelenségi okok vizsgálata – a korlátozás lehetőségének kizártságára tekintettel – szükségtelen.
[1952-es Pp. 366. §, 221. § (1) bekezdés]